KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Hírek Oroszország Valóság Videó

Az 5 legerősebb orosz fegyver, amely megdöntötte a NATO felsőbbrendűségének mítoszát 2023-ban (videó)

Az alábbi cikk az Európai Unióban betiltott orosz SPUTNIK internetes portál angol nyelvű felületén jelent meg. Bizonyára lesznek többen is, akik azt mondják majd, ez aztán tiszta propaganda. Mondják csak nyugodtan. Azonban egyáltalán nem ártana azon elgondolkodniuk, hogy vajon ezt a fajta „propagandát” miért teszik elérhetetlenné a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát és demokráciát egyfolytában hazudozó Európai Unió vezetői. Itt a Nemzeti InternetFigyelőn éppen ezért szoktunk közzétenni rendszeresen olyan elemzéseket, cikkeket, amelyek az unió által emelt „fal” másik oldaláról érkeznek és bizony hasznos tartalmakat hoznak nyilvánosságra. Ilyen Ilja Cukanov cikke is a SPUNTIK internetes oldaláról.

2023-ra úgy fognak emlékezni, mint arra az évre, amikor a NATO drága, csúcstechnológiás fegyverzetének és katonai felszerelésének félelmetes hírneve egy kissé megroppant, miután összecsapott az orosz fegyverek erejével. A Szputnyik öt vezető orosz és amerikai katonai szakértőt kérdezett meg, hogy mi a véleményük a távozó év öt legjelentősebb orosz fegyveréről.

A hidegháború vége a Pentagon önhittségének csúcspontját hozta magával: az 1991-es iraki, az 1995-ös és 1999-es boszniai és koszovói, a 2001-es afganisztáni, a 2003-as iraki és a 2011-es líbiai konfliktusok látszólag bizonyították az Egyesült Államok és szövetségesei által az 1980-as években a szovjetek elleni harcra a harmadik világháború soha el nem jött forgatókönyvében kifejlesztett fegyvertervek fölényét.

A NATO védelmi elemzői hagyományos győzelmeiket a fegyverek jobb technológiájának és minőségének tulajdonították, úgy vélték, hogy ha egy Abrams vagy Challenger 2 harckocsi szinte büntetlenül és szinte veszteségek nélkül képes egymagában megsemmisíteni több tucat iraki szovjet T-72-es tankot, akkor ez azt jelenti, hogy a nyugati harckocsik tervezésében van valami jó, és ennek ellenkezője van a szovjet (és ezen keresztül az orosz) tervezési filozófiában. Ugyanezt a logikát alkalmazták a páncélosoktól kezdve a repülőgépeken át a légvédelemig és gyakorlatilag minden másig.

2023-ban az ukrán nyugati fegyverzettel és kiképzéssel rendelkező erők teljesítménye a Zaporozsje, Herszon és a Donbassz erősen megerősödött orosz állásokkal szemben megdöntötte azt a mítoszt, hogy a NATO-fegyverek fölénye a nagy intenzitású háborúban egy tényleges egyenrangú versenytárssal szemben fölénybe kerül. A Leopárdok, Challengerek, Bradley gyalogsági harcjárművek és más nyugati páncélozott eszközök ugyanolyan könnyen égtek, mint szovjet gyártmányú, korabeli ukrán társaik.

Az orosz Grad, Uragan és Smerch többszörös rakétaindítású tüzérségi rakéták ugyanolyan hatékonynak bizonyultak, mint az USA által ajándékba adott ukrán HIMARS. A NATO-szabványos taktikai cirkálórakéták általában nem bizonyultak különleges ellenfélnek az orosz Tor, Pantsir, S-300-as és S-400-as rakétákkal felszerelt, többszintű lég- és rakétavédelmi hálózatoknak.

Novemberben, amikor Ukrajna ellentámadása megállt és több tízezer katona halt meg, Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka elismerte, hogy a konfliktus „patthelyzetbe” került. A NATO felszerelése elégtelennek bizonyult, tanácsai pedig hibásak voltak – mondta a tábornok. „Ha megnézzük a NATO tankönyveit és a matematikát, amit mi végeztünk, négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy elérjük a Krímet, harcoljunk a Krímben, visszatérjünk a Krímből, és újra be- és kimehessünk” – panaszkodott Zaluzsnyij.

 

A 2023-as év öt legjobb orosz fegyvere

Tehát, mely orosz harctéri, taktikai és stratégiai fegyverrendszerek határozták meg az idei évet? A Szputnyik vezető katonai szakértőket kérdezett meg.

#5: Tor-M2 rakétarendszer

Bár Oroszország végül képesnek bizonyult fenntartani a légi fölényt Ukrajna fölött, azonban erre soha nem volt garancia. Miközben a NATO-országok késleltették az F-16-os vadászrepülőgépek Kijevbe történő szállítását, nem haboztak feltölteni az ukrán légierőt több tucat szovjet gyártmányú repülőgéppel, amelyeket az ukrán pilóták jól ismernek, köztük MiG-29-es és Szu-27-es vadászrepülőgépekkel, Mi-24-es harci- és Mi-8-as szállítóhelikopterekkel. Mi több, a NATO-szállítmányok között több ezer felderítő és csapásmérő drón szerepelt, az apró Black Hornet Nanoktól kezdve a repülőgép méretű Bayraktar TB2 csapásmérő drónokon át a Malloy Aeronautics T150 eVTOL nehéz quadrocopter drónokig, Switchblade kamikáze UAV-kig és Phoenix Ghost öngyilkos drónokig. Ami a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszereket illeti, a szövetség Storm Shadow és SCALP EG alacsony észlelhetőségű cirkálórakétákat, GPS és inerciális navigációs rendszerrel támogatott GMLRS rakétákat és ATACMS rakétákat, valamint más kifinomult, nehezen észlelhető és védhető lőszereket szállított.

Tekintettel az Ukrajna NATO által felerősített légi, rakéta- és drónerőből érkező sokrétű fenyegetésekre, a hatékony orosz légi, drón- és rakétavédelem jelentette a különbséget a sikeres szárazföldi elrettentés és a front esetleges összeomlása között.
Ezért Alekszej Leonkov, egy vezető orosz katonai elemző a Tor rakétarendszert a 2023-as évben a legjobb orosz fegyverek közé sorolta.

„A Tor-M2 légvédelmi rendszer kitűnt az ellenséges UAV-k kilövésében végzett kiváló munkájával. Az orosz védelmi minisztérium által naponta frissített statisztikái alapján, a lelőtt ellenséges drónok kétharmadát ez a komplexum semmisítette meg. Más szóval, ez a rendszer bizonyított és megerősítette minden deklarált tulajdonságát, [megmutatta, hogy képes] bármilyen típusú drónt lelőni, mind közvetlenül a fronton, mind a vele szomszédos zónákban” – mondta Leonkov a Sputniknak.

Ez is érdekelheti:  Destabilizálni akarja Magyarországot az EU?

Leonkov kitüntető említést tett az orosz ütegelhárító és elektronikai hadviselési rendszerekről is, amelyek a Tor-M2-hez és más lég- és rakétavédelmi fegyverekhez hasonlóan nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ukrán erők ne tudják áttörni az orosz vonalakat az idei ellentámadás során.

„A modernizált Zoopark ütegelhárító radarállomások és más, új, nagyobb hatótávolságú ütegelhárító állomások is bemutatkoztak, amelyek az új Tornado-S MLRS-sel együtt lehetővé tették az ütegelhárító tűz hatékony alkalmazását.

„Végül ott vannak az elektronikai hadviselési rendszerek, különösen azok, amelyeket közvetlenül a páncélozott járműveink védelmére kezdtünk telepíteni, amelyek hatékonyan kezdtek küzdeni az FPV drónok új jelenségével” – tette hozzá a katonai megfigyelő.

#4: T-90

Zaporozsje és Herszon síkságain az orosz páncélosok, amelyek a késői második és harmadik generációs harckocsik, köztük a T-72, a T-80 és a T-90 korszerűsített változataiból állnak, több mint egyenrangúnak bizonyultak Ukrajna NATO-gyártású fő harckocsijaival szemben, segítve a kötött védelmet az ellenséges páncélos áttörések megakadályozásában.

A T-90-es és más harckocsik összehasonlítása:

Itt külön említést érdemel a T-90 Proryv, az orosz harckocsik tervezésének legújabb vívmánya.

„Jelenleg úgy gondolom, hogy ez a legjobb harckocsi a világon”

– mondta a Sputniknak Rusztem Klupov, a szovjet és orosz katonai hírszerzés egykori tisztje, Oroszország Hőse, tartalékos ezredes, az afganisztáni és csecsenföldi háborúk veteránja.

„Jellemzőiről, fegyverzetét és teljesítményét tekintve, a harckocsizók is, akik ezzel a harckocsival harcolnak, nagyon elismerően nyilatkoznak”

– mondta Klupov arra a kérdésre, hogy miért tartozik a T-90-es a legjobb öt közé.

” Tűzereje egy 125 mm-es ágyúból áll, amely a csövén keresztül irányított rakétákat tud kilőni. Továbbá a harckocsi aktív védelmi rendszere biztosítja a túlélőképességet. Igénytelen, manőverező és alacsonyan a talajhoz simuló, így az utolsó pillanatig láthatatlan maradhat az ellenség számára a harctéren” – tette hozzá a nyugalmazott tiszt.

#3: Lancet

Szergej Lipovoj, az Oroszország Hőse katonai pilóta, aki harcolt Afganisztánban, a tádzsikisztáni polgárháborúban, valamint az első és a második csecsen háborúban, és aki most az Oroszország Tisztjei veteráncsoport elnökeként tevékenykedik, meg van győződve arról, hogy a drónok általában és a Lancet különösen a 2023-as jelentős orosz fegyverek listájának legelső helyén szerepelnek.

„Elsődlegesen a drónok, mind a helikopteres, mind a repülőgép-típusúak, köztük a Lancet nyűgötött le engem, amely kiválónak bizonyult. Továbbá a Geran, valamint a kis quadcopter típusú UAV-k, amelyeket gyakorlatilag a lövészárkokban szereltek össze. Ezek közé tartoznak a megfigyelő és kamikaze drónok. Ide tartoznak az úgynevezett csapásmérő drónok is, amelyek képesek bármilyen töltetet ledobni”

– mondta Lipovoj a Szputnyiknak.

Klupov is egyetért ezzel, és a Lancetet kiemelkedő taktikai fegyverként említi.

„A Lanceteket már 2023 előtt elkezdtük hasznosítani, de csak ebben az évben jöttünk rá, hogy a hadviselés egy új területére léptünk ezekkel az eszközökkel. Ez egy DRONE-háború, ami ennek megfelelően a lézervezérelt lőszerek, a felderítés és a pusztító képesség kombinációja. A Lancet, amely az időjárási viszonyoktól függően 40-50 km távolságra lévő célpontokat képes eltalálni, egy nagyon erős és pontos fegyverrendszer. Egyesíti a pontosságot, a hatótávolságot és a pusztító töltet erejét. Feladatától függően felszerelhető nagy robbanóerejű, megfelelő típusú repesz és általános robbanófejjel. Ezt a „tandem” robbanófejet pedig páncélozott célok ellen használják”

– mondta Klupov.

A Lancet fejlesztői az elmúlt másfél év során a csapásmérő robotrepülőgép több változatát is megalkották, az alapmodellek jellegzetes x-szárnyas kialakításúak. A legújabb változat, a Z-53-as, kihajtható elülső szárnyas kialakítással rendelkezik, és a hálózatközpontú hadviselés elvét alkalmazva képes rajokban repülni és autonóm módon koordinálni a célpontok kiválasztását. Hatótávolságukat 60-70 km-re növelték.

A drónhadviselés jelentőségéről az ukrajnai konfliktusban már sokat beszéltek és írtak. A drónképesség 2022 nagyobbik felében Oroszország egyik gyenge pontjának bizonyult, mivel a védelmi ipar képtelen volt elegendő számú felderítő és csapásmérő drónt előállítani ahhoz, hogy döntő hatást gyakoroljon a harcokban. Ez 2023-ban megváltozott, mivel Oroszország nemcsak a válság eszkalálódása előtt létező konstrukciók gyártását fokozta, hanem látszólag a semmiből új UAV-kat, például a Lancet-et alkotta meg, és gyorsan be is vetette ezeket a fronton, ahol azóta is bizonyították hatékonyságukat.

„Amerikai szemszögből nézve, tudják, elég büszkék vagyunk a dróntechnológiánkra és képességeinkre”

– mondta a Sputniknak Karen Kwiatkowski volt védelmi elemző, az amerikai légierő nyugalmazott alezredese.

„Elég sokat fektettünk a dróntechnológiákba, ahogy más országok is. De az oroszok által kifejlesztett drónok… vannak nagy hatótávolságúak, nagyok, kicsik, integráltak és természetesen irányíthatóak a harctéri térismeretük birtokában”.

„Ezek nagyjából az elmúlt évtizedben újonnan kifejlesztett dolgok” – mondta Kwiatkowski, megjegyezve, hogy a szíriai háborúban az amerikai hadsereg „összecsapott ennek [az orosz drón-] technológiának egy részével”, és „nagyon meglepődött rajtuk”.

Ez is érdekelheti:  Igazságügyi Minisztérium: Budapestre érkeznek az Európai Unió igazságügyi miniszterei

 

#2: Ka-52

Nyugati megfigyelők a hatékony légi támogatást említették az orosz védelmi műveleti sikerek egyik kulcstényezőjeként az ukrán hadsereg nyári ellentámadása során, kiemelve különösen a Kamov Ka-52 Alligator harci helikopter hatékonyságát a páncélozott járművektől és harckocsiktól kezdve az erődítményeket felkutató, célba vevő és megcélzó műveletekben.

Július végén, felismerve, hogy valami nincs rendben az ukrán ellentámadásban, egy brit katonai hírszerzési jelentés a Ka-52-est „az egyik legbefolyásosabb orosz fegyverrendszer”-ként jellemezte a front zaporozsjei szakaszán. Az új LMUR levegő-föld rakétákkal párosítva, amelyek 15 km-es lőtávolsággal rendelkeznek, a Ka-52-esek jóval Ukrajna NATO által biztosított legtöbb rövid hatótávolságú légvédelmi berendezésének hatótávolságán kívül működtek, beleértve a Stinger MANPAD-eket és a Gepard Flakpanzereket.

A Ka-52-es „hatalmas képességekkel rendelkezik, és a tetején vannak azok az ellenforgó lapátok… Ez valójában nagyon innovatív” – mondta Kwiatkowski, aki a Ka-52-est az első helyre tette Oroszország 2023-as, öt legjelentősebb fegyverei között.

Ami a LMUR rakétáit illeti, „ezeket helikopterről lehet indítani, majd irányítani. Nem lézervezérlésűek, hanem hő- és műholdas navigációval irányíthatók. Tehát ez olyasmi, amivel a helikopter biztonságos távolságból képes a célt eltalálni. Ez azt jelenti, hogy az orosz [hadsereg] minden esetben, amikor ezeket használja, rendelkezik harctéri integrált harctéri tapasztalattal és tudással, és alapvetően képes elérni a kitűzött feladatok pontos végrehajtását, miközben jól kommunikálnak egymással és ennek megfelelően jelölik meg és lövik ki a célt, miközben a helikoptereiket biztonságban tudhatják.” – mondta Kwiatkowski.

Orosz támadóhelikopterek Ka-52 egy különleges hadművelet során Ukrajnában ©Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának sajtószolgálata/TASS

Klupovot a maga részéről lenyűgözte az orosz frontvonalbeli hadsereg légierejének működése általában, beleértve a Ka-52-es és a Mi-28-as helikoptereket, amelyeket gyakran együttesen használnak.

„Együtt dolgozva ezek a helikopterek kihasználják mindkét típus tulajdonságait: a Mi-28-as [amely LMUR-okkal is felszerelhető, a szerk.] csapásmérő erejét és a Ka-52-es védelmi tulajdonságait. E helikopterek egyetlen csapásmérő egységbe történő egyesítése lehetővé teszi a leghatékonyabb felhasználásukat. Akárcsak a T-90-es harckocsik úgy ezek a gépek ma a világ legjobb harci helikoptereivé váltak. A Long Bow és az Apache már nem hasonlítható össze ezekkel a helikopterekkel harci tulajdonságaik tekintetében”

– mondta a nyugalmazott tiszt.

 

#1: Kinzhal

Akár a Torról, akár a T-90-ről, akár a Lancetről vagy a Ka-52-ről beszélünk, ezek mind taktikai fegyverek, amelyeket közvetlenül a harctéren helyeznek el, és az ott felgyülemlett ellenséges erők ellen használják őket. Ez nem érvényes a Kinzhalra – a világon az első hiperszonikus, levegőből indítható rakétára, amelyet az egyedi MiG-31-es elfogóvadászok és a Szu-34-es vadászbombázók hordoznak, és amely akár 10 Mach sebességre is képes felgyorsulni, és lecsapni akár 2000 km távolságra lévő célpontokra is egy 500 kg-os hagyományos vagy egy 5-50 kilotonnás nukleáris robbanófejjel.

Oroszország széles körben alkalmazta a hagyományos Kinzhalt Ukrajnában, az ellenséges légvédelem, fegyverraktárak, repülőterek, energetikai infrastruktúra és más objektumok ellen. Alekszej Leonkov katonai elemző a Kinzhal-t a különleges katonai művelet másik csúcsfegyvereként jelölte meg.

„A Kinzhal nemcsak a védett objektumok megsemmisítésének feladatával birkózott meg, hanem az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer megsemmisítésében is jeleskedett. Ez nagy plusz, mert egészen a közelmúltig az a mítosz élt, hogy a Patriot a legfejlettebb amerikai gyártmányú légvédelmi rendszer, és hogy bármilyen célpontot képes megsemmisíteni”

– mondta Leonkov.

Klupov egyetértett ezzel. „Ennek a rakétának a teljesítménye, pontossága és sebessége nem csak lenyűgöző, de minden ellenintézkedést és védelmet”, amelyet arra terveztek, hogy megállítsa, „egyszerűen állva hagy… Egyetlen légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem képes lelőni” – mondta.

„Ennek a rakétának a legfélelmetesebb a romboló hatása, különösen betontörő alkalmazásban, ugyanis képes mélyen behatolni a talajba… Többször alkalmazták ezeket a rakétákat irányítóközpontok, légvédelmi rakétarendszerek és más célpontok ellen. A stratégiai fegyverek között a Kinzhal rakéták az első számúak”

– hangsúlyozta a veterán katonai hírszerző tiszt.

Michael Maloof, az amerikai védelmi miniszter hivatalának korábbi vezető biztonságpolitikai elemzője az orosz hiperszonikus képességeket általában, és különösen a Kinzhal-t sorolja a 2023-as év legjelentősebb orosz fegyverei közé.

„A Kinzhal [10 Mach sebességgel repül]. Hatótávolsága 2000 km, és bombázókról és elfogó repülőgépekről is indítható”

– mondta Maloof a Sputniknak.

„Négyet dobtak belőle az ukránokra nemrég, más drónokkal és hasonlóakkal együtt. Egyik Kinzhalt sem vették észre, nem találták, vagy fogták el”

– emlékeztetett.

Az Egyesült Államoknak „nincs eszköze” a hiperszonikus rakéták ellen, de „dolgozik rajta” – hangsúlyozta Maloof.

„Sok rendszer már megbukott. Az Egyesült Államok még nem jutott el saját hiperszonikus rendszereinek kifejlesztéséig. De próbálkozik. Ez minden olyan rakétavédelmi rendszert, amellyel az Egyesült Államok, vagy éppen Európa rendelkezik, áthatolhatóvá és elavulttá tesz. Különösen akkor, ha valamelyik ilyen hiperszonikus rakétatípust raj formációban indítanak – vagyis egyszerre több rakétát. Nincs rá semmiféle védelem. És rendelkezhet ugyan bárki a világ legfejlettebb ballisztikus rakétaelhárító rendszerével, azonban a manőverezhetőség és az indítás módjának módszere miatt ez lehetetlenné teszi [a hiperszonikus rakéták legyőzését]. Ha pedig ezeket, az összeset egyszerre, rajszerű módban vetik be, és ha ráadásul atomfegyverekkel vannak felfegyverezve (márpedig sok közülük alkalmas arra), az pusztító lenne.”

Maloof arra is rámutatott, hogy Oroszország csak azután kezdte újra a hiperszonikus programján való munkát, hogy az USA 2002-ben úgy döntött, kilép a ballisztikus rakéták elleni szerződésből, és ezzel gyakorlatilag „ezt a problémát tulajdonképpen magára húzta”.

A Kinzhal mellett Maloof megemlítette a Zircon-t – egy hiperszonikus, hajók elleni cirkálórakétát, amely felszíni hadihajókról vagy tengeralattjárókról indítható 1000 km távolságra lévő célpontokra.

„Ezáltal a tizenkét hordozó csapásmérő csoportunk gyakorlatilag elavulttá vált. Ha ez a Zircon tengeralattjárókra kerül, akkor valóban nagyon-nagyon gyorsan megváltoztathatja az emberi történelem menetét”

– jegyezte meg komoran a megfigyelő.

Ez is érdekelheti:  Kisebb tűz volt a budapesti Campona bevásárlóközpontban
Meg kell még említeni: Shkval torpedó

Maloof úgy gondolta mindenképpen meg kell említenie azt az orosz fegyvert is, amelyről igazából senki nem beszél, mert ez nem vett rész az ukrajnai konfliktusban.

„Ez nem stratégiai, hanem egy taktikai fegyver, ugyanakkor egy rendkívüli képesség, amelyet Oroszország kifejlesztett, és amivel az Egyesült Államok nem rendelkezik és védelmi eszköze sincs ellene. Ez a VA-111 Shkval, ami egy szuperkavitációs torpedó, ami képes [370 km [óránként, azaz több mint 200 csomó] sebességgel haladni”.

A folyadékmechanikában a szuperkavitáció a szilárd tárgyat körülvevő folyadékban lévő, kis gőzzel töltött üregek használatára utal, amelyek csökkentik a súrlódási ellenállást a víz alá merülő tárgyon, lehetővé téve a nagy sebességű haladást a víz alatt.

A Shkval egy régebbi orosz haditengerészeti fegyver, amelyet először az 1970-es években mutattak be, és azóta többször is korszerűsítettek.

„A 370 kilométer körülbelül 230 mérföld/óra. Ez ellen nem lehet védekezni. Ráadásul a legújabb változataik manőverezhetőek, nem pedig [egyenes vonalban] haladnak”

– mondta Maloof, aki a torpedót hatékony „(repülőgép-hordozó-)gyilkosként” jellemezte.

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Sputnik News értesülései nyomán készült.

Kiemelt kép: Győzelem napi parádé 2023-ban Moszkvában / Fotó: © Szputnyik / Ramil Sitdikov

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

MOST A LEGNÉPSZERŰBBEK :

Kapcsolódó cikkek:

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

4 thoughts on “Az 5 legerősebb orosz fegyver, amely megdöntötte a NATO felsőbbrendűségének mítoszát 2023-ban (videó)”

    1. Azért, mert hős, őshonos nemzet.

      Az ilyenek veszélyesek a nyugati liberálfasizmusnak

      Válasz

  3. Bízom Oroszország egyensuly betőltő szerepében, netán győzelmében!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük