Hírek, politikai elemzések, belföldről és külföldről
NIF szerkesztők
VISZONT KÍVÁNOK SZERETETBEN TELJES KELLEMES KARÁCSONYT A SZERKESZTŐSÉG MINDEN TAGJÁNAK ÉS CSALÁDJÁNAK IS!
SZEBB JÖVŐT
GYUIA
Nagyon szépen köszönjük!(NIF szerkesztők)
Nagyon szépen köszönjük,a Szerkesztőknek is viszont kívánjuk!!!
Vonga Istvanne
Nagyon szépen köszönjük! (NIF szerkesztők)
Békés Karácsonyt kívánok a MAGYAR honfitársaimnak – megszállókra és élősködőre nem vonatkozik.
H.B.
„Amikor a szeretet hatalma legyőzi a hatalom szeretetét,a világ meg fogja ismerni a békét.”
Kérem a szerkesztő kollégákat, pillantsanak a külföldön élő magyaroknak szóló weboldalra, a pontos címe az aláírásomban szerepel. Kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok kedves mindnyájuknak!
Üdvölettel
Bokros Katalin újságíró,webszerkesztő
Weboldal címe: http://www.magyarokanagyvilagban.hu
Köszönjük a jókívánságokat!
Elérhetőségét elmentettem: Híradmin
Áldott karácsonyt kívánok én is
az újság minden használójának,
szerkesztőnek és hozzászólónak egyaránt.
Köszönöm az egész éves áldozatos munkát,
és az odafigyelést. Kívánom kapjatok minél
több szeretetet, és megbecsülést
környezetetektől, és hassa át ez a szeretet,
(haza szeretet) a jövő évi munkátokat!
Isten áldjon benneteket!
<3
Aba Nagel
Szeretettel köszönjük! (szerkesztők)
Alföldi Géza:
Ha nálunk született volna…
Népszámlálás volt Betlehemben, –
így szól a Karácsony története, –
s akkor született meg egy istállóban
az Úr egy Fia, – Mária Gyermeke…
Nem volt, ki szállást adjon nékik.
Barmok lehelték rá a meleget.
Nem volt egy pólyája, egyetlen takarója,
Meséli a monda… Mert ott született!
De Cegléden, vagy Kecskeméten,
a Hortobágyon ha született volna,
az első Karácsony igaz történetéről
így szólna ma a bibliai monda:
… Rozál épp az udvart seperte.
János meg a jószágnak almozott.
A kis Péterke az öreg kandúrral játszott.
A Puli, az meg hátul kalandozott.
Akkor ért a ház elé József.
Jó tejszagot lehelt a méla csönd.
Mária, fáradtan, alig vonszolta magát
S a kerítésen át József beköszönt.
Rozál fogadta hangos szóval:
– Mi szél sodorta erre kendteket? –
– Törvénybe mennénk. De beteg lett az asszony
s pihenni kéne, mert – ránk esteledett.
Kerestünk födélt a korcsmában.
De szállást a bérlője nem adott.
Hej pedig az asszony az utolsóban van már,
de hiába – nincs pénz, mert szegény vagyok…
Már istálló is elég lenne,
Csak tető legyen már fejünk felett… –
Rozál a seprűjét a falnak támasztotta,
Bodri a kiskapuig settenkedett.
– Takarodsz vissza, beste lelke!
Kerüljenek csak kietek bentébb!
Talán egy ágy, az csak akad majd még a háznál.
Hogy elfáradt, szegény!… Eszem a lelkét!…–
Szélesre tárta a kiskaput.
Mária arca, mint viasz: sápadt.
– Ne ugass már, Bodri!… Hát nem látod, hogy vendég?!
Eredj csak, Péterke s szólj az apádnak!
Jöjjön csak, lelkem, segítek én…
Támaszkodjék rám!… Óvatost lépjen!…
Úgy-úgy, lelkem!… Kend meg csukja be csak a kaput,
de siessen, oszt maga is segéljen!…–
János is sebten előkerült.
Kemény keze még a villát fogta.
– Utasok… Nincsen szállásuk… S beteg az asszony…
Behívtam őket…– Mért ne tettek volna?
– Az asszonynak vess tiszta ágyat!
Az ember meg a lócán elalhat.
És valami enni is akad tán a háznál…
Péter, egy kis borért, fiam, szaladj csak!…–
A Bodri is odasündörgött.
Péter a butykossal máris kocog.
S ameddig az asszony megvetette az ágyat,
János kolbászt s egy köcsög tejet hozott.
Máriát már a fájdalom rázta.
A párnák között csöndesen feküdt.
S amíg az asszony terít, megnyugodva látja,
Hogy János a szobába épen befűt.
A kemencében lángolt a tűz.
Rozál az ágynál csendesen állt ott
És lelkükre a tiszta ágy friss párna-szaga,
Mint békesség, csendesen leszállott…
Kint az égen holdfény ragyogott.
Házra, tájra ezüstszín-port hintett.
S még nem volt éjfél, mikor a meleg szobában,
ím, megszületett a régenvárt Kisded…
A szomszédságból akadt bölcső…
Nagy Andráséktól csipkés kis paplan.
S négy-öt asszony zsibongott a szomszéd szobában,
a kis teknő körül szép kör-alakban…
Jaj de szép… s fiú!… Nézd csak, apjuk!…
Ujjongott Rozál, míg óva mosta…
És ígyen született meg az Isten Gyermek…
… Már… hogyha nálunk születhetett volna!…
1948. december 24.
Szép ünnepet, NIF-nek is!
HK