A NatCon legjobban várt programja az Orbán Viktorral való beszélgetés

A migrációról, a magyar családpolitikáról s az orosz–ukrán háborúról is elmondta a véleményét a magyar kormányfő.

Jogi és fizikai eszközökkel is megpróbálták elgáncsolni a NatCon konferenciát, a teljes európai sajtó azt figyelte, hogy a Brüsszeli városvezetés milyen antidemokratikus eszközöket vet be, hogy ellehetetlenítsék a békepárti és migrációellenes konzervatív erők összejövetelét.

Rossz hírrel kell szolgálnunk a balliberális véleménydiktátoroknak: Orbán Viktor megérkezett a rendezvény helyszínére.

Hatalmas érdeklődés fogadta a miniszterelnököt a konzervatív konferencián, Brüsszelben. Orbán Viktor Yoram Hozanyval, a NatCont szervező Edmund Burke-alapítvány elnökével beszélgetett. Felidézték, hogy a magyar kormányfő korábban már Rómában is részt vett egy NatCon konferencián.

Az azóta bekövetkezett változásokról szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy a hasonló problémákkal küzdünk ma is, de politikai előrelépésre van esély az erősödő jobboldal miatt.

Brüsszelben feladatnák a migrációellenes politikát olyan országokkal, mint Magyarország és korábban Lengyelország.
Második pontként a kormányfő kiemelte, hogy Ursula von der Leyen alatt az Európai Bizottság egy átpolitizált szereplő lett, ahelyett, hogy a szerződések őre lenne.

A miniszterelnök beszélgetőpartnere a lengyelországi választásokról és a kampányról kérdezte a kormányfőt. Orbán Viktor leszögezte, hogy ő egy cselekvő ember, így nem intellektuális inputot szolgáltat, hanem egyszerűen azt tudja mondani, hogy változásra van szükség. Kiemelte: a zöldátállás megbukott.

Jobb mezőgazdaságot ígértek, most viszont a gazdák szenvednek Európában. Azt mondták, megoldják a migrációt, most nagyobb migrációs válság kecsegtet, mint korábban. Azt mondták, hogy a háborút szankciókkal megállítják, az mégis zajlik – tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Kelet-Európában minden problémát a nemzetközi törekvések okoztak, és ezeket a problémákat csak nemzeti szinten lehetett megoldani. Ezzel szemben nyugaton a nemzetközi törekvések hoztak előrelépést, míg a nemzeti törekvések vezettek sokszor tragédiához, példa erre a nácizmus.

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy harminc évvel ezelőtt Helmuth Kohllal és Tony Blairrel a politikai viták más tartalmi szintet képviseltek. Aláhúzta: ma nem a lényegről szólnak a dolgok, de ha komolyan gondoljuk, hogy mi a populizmus, azt látjuk, hogy annyit jelentett, hogy egy-egy politikai szereplő olyan jó dolgokat ígér, amit nem tud majd betartani. – Én betartottam az ígéreteket – tette hozzá. – Nemet mondtunk a migrációra és így is teszünk, nemet mondtunk a genderideológiára és meg is védjük a gyerekeinket – szögezte le Orbán.

A beszélgetés során kitértek a kommunizmusra is. A magyar miniszterelnök emlékeztette a hallgatóságot, hogy akkoriban a rendszer mindent megtett, hogy ellehetetlenítsék őket.

A miniszterelnök felidézte, hogy ugyanolyan nyomásgyakorlást használtak, mint amilyeneket a konferencia körül is látni lehetett. Megfenyegették a helyszínt, a beszállítót, akik teret adtak nekik. Orbán kiemelte, hogy ha harcolunk, akkor győzhetünk.

A szabadságot szeretőknek egyesíteniük kell erőiket és harcolniuk kell az elnyomók ​​ellen.

A kormányfő a migrációval kapcsolatban kijelentette: igaz, hogy a migránsok száma Magyarországon nulla, de ennek az oka egyszerű. Hozzátette, a magyar rendszer azon alapul, hogy a határt illegálisan átlépni bűn.

– Ezért, akik illegálisan teszik ezt, azokat mi bűnözőknek tekintjük. Van erre egy eljárásunk a magyar hatóságoknál. A nagykövetségen be kell adni a kérelmet, és aztán várni kell, kint kell várni – hangsúlyozta Orbán Viktor. – Ez a vörös vonal. Ezt a rendszert állítottuk fel a határral és a jogi környezettel.

Leszögezte: a migráció a civilizációkról is szól. Európa keresztény alapokon nyugvó kontinens, és akik jönnek, a muszlim civilizációból érkeznek.

– Sok definíció létezik, de én cselekvő emberként a konzervativizmust úgy fogalmazom meg, mint azok gondolata, akiknek az idő valamilyen felettes fogalom. Nekem unokáim vannak, ezért nagyon foglalkoztat, hogy milyen Magyarországot hagyunk rájuk, és hogy milyen civilizációt hagyunk rájuk. Én azt tudom mondani, hogy keresztény társadalomban élni csodálatos dolog. A legjobb dolog, amit el tudok képzelni a gyerekeimnek és unokáimnak.
Nincs semmi problémám a muszlimokkal. Az iszlám is egy szép civilizáció, mély kultúrával rendelkeznek, de ott, ahol ennek helye van – húzta alá Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott, a brüsszelieknek azt javasolja, hogy csináljanak, amit akarnak, csak ne erőltessenek ránk semmit. Kifejtette, ez nem az ő személyes látásmódja. Európában egyedül a magyarokat kérdezték meg erről népszavazáson.

– A magyar emberek mondták el, hogy szeretnék, ha megvédenénk a határainkat és a kultúránkat. Ez a mi döntésünk és vállaljuk érte a felelősséget. Még vitatni is lehet, hogy ez jó-e, de ez nem számít, hisz a mi döntésünkről van szó – jelentette ki a kormányfő.

Orbán ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját, amely szerinte mindig az volt: nem kell közös migrációs politika. Az nemzeti hatáskör.

A magyar miniszterelnök reagált arra a felvetésre is, hogy Magyarország a Nyugat szemében példa a kereszténység szempontjából, hetente ugyanakkor az emberek mintegy tíz százaléka jár templomba. Elmondta, kereszténynek lenni mindig is nehéz volt, hisz ez azt jelenti, hogy Jézus tanításait követjük, ami nem könnyű. Ha nem vigyázunk rá, elveszíthető érték a kereszténység.

A demográfiai folyamatokról szólva kiemelte: a migráció nem jelent választ ezekre a kihívásokra. Ezzel szemben mi, magyarok megpróbáljuk első körben a családokat támogatni és segíteni a fiatalok gyermekvállalási céljait. 

Magyarországon ugyanakkor munkaerőhiány van  – tette hozzá. – Emiatt vendégmunkásokat fogadunk, katari mintájú szabályozást vettünk át. Két évig maradhatnak, majd el kell menniük. A születendő gyermekek számát kell növelni, ma Magyarországon 1,5-1,6-ra jutottunk de 1,2-ről indultunk – erősítette meg Orbán.

Hozzátette: az igazi oka annak, hogy a liberálisok miért támogatják a migrációt, nem a demográfia, hanem, hogy szavazókat gyűjtenek.

Az európai történelemben nyilvánvaló, hogy két nagy blokk harcolt: a keresztény konzervatívok és a baloldal. Volt egy egyensúly, amit most felborítanak muszlim szavazókkal, akik soha nem fognak keresztény alapú politikai erőkre szavazni. – Én is azt mondom, hogy ez összeesküvés-elmélet, de közel van a valósághoz – tette hozzá.

Az orosz–ukrán háború kapcsán Orbánt megkérdezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának tartja-e magát. A miniszterelnök úgy fogalmazott, Magyarországnak nincs közös határa Oroszországgal és nem is szeretne megint, mert volt a Szovjetunióval.

– Ezért szeretnénk egy szuverén Ukrajnát, Putyin inváziója teljesen szembemegy minden értékkel, amit képviselünk, tehát a magyar kitétel, hogy legyen valami köztünk és Oroszország között – mondta.

A kormányfő azt azonban leszögezte, hogy Ukrajna ma csak egy nyugati protektorátus, nem egy szuverén állam. A második, hogy Oroszországgal érdekünk kereskedni. A háború nem a mi háborúnk, de a Nyugat úgy csinál, mintha az lenne.

– Persze, annyira nem érzik sajátjuknak, hogy meghaljanak, haljanak csak az ukránok, ők meg ezt támogatják. Nem kritizálom az ukránokat, hogy védik a hazájukat, de a kérdés, hogy ezt okosan teszik-e. Nekem kívülállóként a háború okát kell megérteni.

Az okot pedig Orbán Viktor szerint NATO-tagságnak hívják. – A saját tapasztalataim szerint az oroszok soha nem fogják engedni Ukrajnát jelenlegi állapotában a NATO tagjává válni, mert ők is akarnak a NATO és maguk között egy bufferzónát. Persze ez törvénytelen módon történik, de akkor is ez a háború oka – mondta.

Ukrajnának az az ajánlat, hogy haljatok meg többen, harcoljatok többet és majd nyertek? Ennek a háborúnak nincs a csatatéren megoldása. Nem kapnak jobb ajánlatot, ha még százezrek halnak meg a csatatéren, mint amit kapnának most – figyelmeztetett.

Nem Putyin-barátságról van ezért szó, hanem a valóságról – tette hozzá.

Október 7. óta Izrael is újból központi nyugati problémának számít – vetették fel a konferencián. Ebben a témában Orbán Viktor kijelentette, úgy látja, zsidónak sem egyszerű lenni, ahogyan kereszténynek sem. De Magyarországnak ez azért is különösen fontos, mert kb. kétszázezer magyar van Izraelben. – Ez nem csak egy geopolitikai probléma nekünk, saját polgáraink vannak veszélyben. Mellesleg Budapesten jelentős számban élnek zsidók, és nekik is fontos kérdés ez. Ezért nekünk mindig jó kapcsolatunk volt Izraellel, annak ellenére, hogy a balliberálisok antiszemitizmussal támadnak engem – mondta Orbán.

Kiemelte: – Nekünk is van egy államunk. Az álláspontunk, hogy az államoknak joguk van megvédeni magukat. De félő, hogy ha a konfliktus nem Izrael és egy terrorszervezet, hanem más államok között zajlik, akkor az eszkalációhoz vezethet.

A miniszterelnök bízik azonban abban, hogy az érintett vezetők lesznek elég bölcsek megoldani a konfliktust.

A magyar kormányfő a konferencia körül kirobbant óriási botrányra egyébként már tegnapi Facebook-bejegyzésében is reagált.

A belga rendőrség blokád alá vonta a NatCon konferenciát Brüsszelben. Úgy látszik, elegük lett a szólásszabadságból. Utoljára ’88-ban akartak rendőrökkel elhallgattatni. Akkor sem engedtük és most sem fogjuk!

– erősítette meg.

Magyar Nemzet

Kiemelt képen: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a NatCon konferencián, Brüsszelben 2024. április 17-én (Fotó: Simon Wohlfahrt/AFP)