A magyar miniszterelnök: Ne hívjon nehéz fiúnak

Orbán Viktor egy ritka interjúban elvetni próbálja a róla kialakult agresszív képet, kritizálja az antiszemitizmust és bátorítja az izraeli  beruházásokat.
2011.02.02. Israel News

Brüsszel– Úgy nézett ki, hogy ez lesz a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor megdicsőülése: A parlamenti választások fölényes megnyerése után, amelyben a konzervatív párt a szavazatok kétharmadát szerezte meg, januárban Magyarország vette át az Európai Unió soros elnökségét.

Múlt héten Orbán Brüsszelbe érkezett, hogy beszámoljon a Magyarország által a következő hat hónapban kezelendő feladatokról, de kritikával várták egy új magyar törvény miatt, amely az állam hatalmát erősen kiterjeszti a média felügyeletére és megbüntetésére, ha nem tart be bizonyos „erkölcsi mércéket”.

A baloldali magyar ellenzék hamar politikai cenzúrával vádolta a miniszterelnököt. Az EU is kifejezte aggodalmait, sőt néhány tisztviselő azt javasolta, hogy vegyék el Magyarországtól a soros elnökséget és alkalmazzanak szankciókat ellene.

A médiatörvény nem az első döntése volt az Orbán kormánynak, amely vitát váltott ki. Ezt megelőzte a kettős állampolgárságról szóló döntés 300 (sic!) magyar nemzetiségű számára, akik a szomszédos országokban élnek, olyan területeken, amelyek az első világháború előtt Magyarországhoz tartoztak.

Szlovákia, ahol 600.000 magyar nemzetiségű él, ezt „háborús üzenetnek” nevezte, és bejelentette, hogy akik egy másik útlevelet is szereznek, azokat megfosztják a szlovák állampolgárságtól. Szerbia, Bulgária és Románia szintén elítélték az esetet. A nagy cégekre a magyar pénzügyi válság miatt kivetett ideiglenes adók szintén bosszantották a virágzó szomszédállamokat.

Mi több, a magyar kormány úgy döntött, hogy privatizálja (sic!) a privát nyugdíjalapokat és elrendelte, hogy a Nemzeti Együttműködés egy másolatát függesszék ki a középületekben. A nyilatkozat megállapítja, hogy az április választásokkor a magyarok úgy döntöttek, hogy egy új rendszert alapítanak, amely „olyan alapokra épül, amelyek fontosak a jóléthez, az emberi élethez és összekötik a különélő magyar nemzetet. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk pillérei”.

Orbán megijeszti Európát. A Wikileaks által közzétett dokumentumokban amerikai diplomaták „nehéz fiúként” emlegetik. De a magyar vezér azt mondja, nem érti, miért van ilyen rossz sajtója.

A Yedioth Ahronoth napilapnak adott ritkaságnak számító interjúban – amit egy drága brüsszeli hotelben adott, miután találkozott az Európai Zsidó Kongresszus vezetőivel, akik kifejezték aggodalmukat az újfasiszta Jobbik párt nyíltan antiszemita eszméivel kapcsolatban – Orbán megemlíti, hogy nemrégiben egy találkozón Kairóban az Arab Liga főtitkára Amr-Moussa a tunéziai forrongást „valódi forradalomnak” nevezte, amely az ország szomorú gazdasági állapota és a polgárok szabadságvágya miatt robbant ki.

A tunéziai események Orbánt az 1980-as évekre emlékeztették, amikor aktívan részt vett a kommunista diktatúra megbuktatásában Magyarországon.

„Támogatjuk ezt a mozgalmat. Az Európai Parlamentnek is úgy nyilatkoztam, hogy támogassuk Tunéziát”, mondja Orbán.

Huszonegy év telt el, mióta Magyarország demokrácia lett. Elégedett Ön a hazájában történt változásokkal?

„Nem. Magyarországon úgy érzik az emberek, hogy a munka még nincs befejezve. Az átmenet a demokráciába nincs befejezve és még sok kérdés nyitott. Az elmúlt nyolc év alatt (miközben a baloldal volt hatalmon) tönkretették a jog uralmát; a demokrácia védtelenné vált és az ország eladósodott. Úgy érzem, hogy most egy történelmi kihívás előtt állunk.

„Történelmi igazságtételt látok abban a tényben, hogy az a korosztály, amely a demokráciába való átmenet kezdetén aktív volt – de túl fiatal volt akkor egy fontosabb szerepre – nem kapja meg a lehetőséget, hogy befejezze ezt a munkát. (Az eredeti cikkben itt feltehetően egy betűelírás történt, s akkor a mondat értelme: most kapja meg a lehetőséget, hogy befejezze ezt a munkát – tehát a „nem kapja meg” helyett „most kapja meg”; szerk.megj.)

Többségünk van a parlamentben. Egy olyan többség, amilyen Európában már de Gaulle óta nem volt, aki egy új Franciaországot épített fel. A mi feladatunk egy új Magyarország felépítése, a ház megtisztítása és rendbe tétele.”

‘Több, mint a zsidó közösség’ megtámadása

(melyet közbeékelt hírként tartalmaz az interjú, fordításunk végén található – szerk.megj)

A 47 éves Orbán liberálisként kezdte politikai karrierjét, de gyorsan észlelte, hogy a miniszterelnökség megszerzéséhez jobbra kell tolódnia. A Fidesz pártot, amelynek a vezére, még akkor alapították, amikor Magyarország kommunista volt. Idővel legyőzte konzervatív riválisait. Orbánt gyakran kritizálták, mert nem távolította el pártjából a jobboldali radikálisokat. Azzal is gyanúsították, hogy flörtöl a nacionalista, antiszemita és rasszista jobb oldallal.

1998-ban Orbán Európa legfiatalabb miniszterelnöke lett, aki elkezdte megvalósítani gondolatait, de akit a koalíciós kényszerek akadályoztak, hogy úgy vezesse az országot, ahogy szeretné.

„Radikális” kormányzási elgondolásai a heves 2002-es választások elvesztéséhez vezettek. Orbán választási csalásról panaszkodott és megpróbálta erőszakos tüntetések megszervezésével megdönteni a baloldali kormányt. Ezek az események bizonyára nem segítettek jó képet formálni róla, de a pénzügyi válság, amely két évvel ezelőtt elérte Magyarországot és az összeomlás szélére sodorta, 10 hónappal ezelőtt visszahozta a hatalomba. Ezalatt az idő alatt a baloldal összeomlott, míg az antiszemita Jobbik párt a harmadik legnagyobb parlamenti párt lett.

Orbánt ez nemigen érdekli. A „radikalizmus potenciálisan mindig veszélyes, de a magyar politikában a Jobbik és más szélsőségesen jobboldali pártoknak nincs esélyük befolyást szerezni”, állítja. „Egy sikeres jobbközép párt mint a miénk megnehezíti a radikális jobboldal térnyerését. Ezért támadnak minket a legcsúnyább módon. Minket inkább támadnak, mint a zsidó közösséget vagy a „zsidó összeesküvést” – ami szerintük létezik. Én vagyok az egyik legfontosabb céltáblájuk.

„A magyarok természete nem hajlik a szélsőségek felé. Csak akkor lesznek radikálisak, ha küzdeni kell a szabadságukért, mint a kommunisták ellen 1956-ban vagy az Osztrák Birodalom ellen. Nem lesznek szélsőségesek a despotizmus ellen sem. Én azt tanultam a történelemből, hogy ha van egy erős jobbközép párt, amely tudja az országot vezetni, akkor nincs tér se a bal- se a jobboldali szélsőségesek számára”, mondta a miniszterelnök.

Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke nyilatkozta mielőtt találkozott volna Önnel a héten, hogy a magyarországi antiszemitizmus szintje „messze van az elfogadhatótól”. Okoznak Önnek gondot a magyarországi antiszemita megnyilvánulások?

„Nem, de a helyzet nincs rendben. Azonban, ha összehasonlítom a mai helyzetet az egy évvel ezelőttivel, akkor jelentős változást látok. Egy évvel ezelőtt mindenki azt gondolta, hogy a szélsőjobb nagyobb befolyást szerez a parlamentben; az emberek azt gondolták, hogy majd együttműködünk a Jobbikkal, hogy többségünk legyen. De a választási eredmények nyilvánvalóvá tették, hogy ezek a meggondolások alaptalanok voltak. A zsidó közösség ma nyugodtabb, de el kell ismerni, hogy van egy bizonyos antiszemita kultúra, különösen az interneten – olyan honlapokon, amelyeket nem Magyarországról üzemeltetnek.

„Ennek nem örülünk. Keressük az eszközöket, amelyekkel ezt kezelni tudjuk, beleértve egy kormányzati szervezet megalakítását, amely felügyeli a médiát. A probléma az, hogy az EU akadályozza ennek a szervezetnek a létrehozását. Tárgyalunk a témáról. Az amerikai kormánynak is írtunk, hogy cselekedjen a szélsőséges jobboldali honlapok ellen, de az amerikaiak azt mondják, hogy ez a szabad véleménynyilvánítással jár. Én nem szeretem ezt a hozzáállást. Küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen.

Sok izraeli beruházott Magyarországon az utóbbi években a Jobbik és más szélsőséges pártok igyekezete ellenére, akik az „izraeli hódítás” ellen befeketítő kampányt kezdtek. Mit gondoljanak erről az izraeli beruházók?

„Bizonyos magyarországi körök régóta valamilyen zsidó összeesküvésben hisznek, hogy át akarják venni az országot. Ez már régi hagyomány. Ezek szerint üzletemberek parancsot kapnak New Yorkból vagy Tel Avivból, hogy vegyék meg e célból a magyar földet.

„De ez nyilvánvalóan butaság. Az izraeli beruházók részesedése Magyarországon kicsi ahhoz, hogy átvegyék az országot. Az izraeli tőke Magyarországon főként ingatlanba fektetett be, és ezek az üzletek jönnek, mennek. A gyógyszeriparban is aktívak az izraeliek; boldogok vagyunk, hogy léteznek, és reméljük, kiszélesítik tevékenységüket. A hoteliparban is sok izraeli beruházó van, és ez jó Magyarország számára, mert még nincs elég jó hotelünk.

„Engem nem zavarnak az izraeli üzletemberek vagy Magyarországon befektető zsidók. Jó kapcsolataik vannak a kormánnyal. Rendesen és egyenlőként kezelik őket. Mi sikeres kapcsolatokat óhajtunk az üzletemberekkel, bárhonnan is jöjjenek, így Izraelből is”.

Véleménye szerint mi köti össze Izraelt és Magyarországot?

„Különböző okokból a két nép a „világ nemzetei” közé tartozik nagy diaszpórákkal. Magyarok mindenhol vannak. Szomorú történelmi körülmények eredményeként rengeteg magyar szóródott szét szerte a világba az utolsó 150 évben. A 20. század elején gazdasági nehézségek miatt több millió magyar emigrált az Egyesült Államokba. Aztán jött az 1. világháború és a diktatórikus (!) rezsim a két világháború között, és sok értelmiségi elhagyta az országot.

A 2. világháborúban elvesztettük a zsidó közösséget. Sok katonát és embert is vesztettünk, akik a kommunista rezsim elől menekültek. Ezen kívül még 200.000 ember menekült el az 1956-os forradalom után. Mi megértjük mit jelent etnikai és vallási okokból üldözöttnek lenni. Ha az izraelieket sérelem éri, mi azonosulunk velük.

„Eltekintve ettől a zsidók keleti emberek és a magyarok is keleti eredetűek. Bennünket a Nyugat utolsó keleti eredetű nemzetének tekintenek. Ez tesz minket szellemi testvérekké. De sajnos be kell ismerni, hogy a magyarok és a zsidók az utolsó 120 évben nem nagyon működtek együtt és nem nagyon voltak szolidárisak egymással. Történelmünk tele van meghiúsult együttműködési kísérletekkel és ez szégyenletes. De forduljunk a jövő felé!”

Úgy érzi, hogy ma valami új épülhet ilyen viszonylatban?

„A magyarországi zsidó közösség ma erős. Ez egy jó dolog, de nem tekinthetünk el attól, hogy sok zsidó még mindig a múltban él a holokauszt miatt. Nagyon aktív szociális életet élnek, de még mindig nem mondhatjuk, hogy kulturális hidak is épülnek. Sokan szeretnék ezt ugyan és dolgoznak is rajta, de a történelem az történelem, s ezt tisztelnünk kell és óvatosan kell cselekednünk.

Jó kapcsolataink vannak a közösséggel, de mivel a legújabb diktatúrák, amelyek a zsidók ellen irányultak, a jobb oldalról indultak, a zsidók a liberalizmussal és a baloldallal szimpatizálnak. Még időbe fog kerülni amíg az emberek döntéseiket a jövőre és nem a múltra alapozzák”.

‘Netanyahu egy erős vezető’

Orbán azt állítja, hogy „nagyon jó személyes kapcsolata” van miniszterelnök Benjamin Netanyahuval. Akkor látogatta meg Izraelt, amikor Netanyahu pénzügyminiszter volt és emlékszik, hogy „jó terve volt, ami segített Izraelnek kilábalni a válságból. Megtanultam abból a tervből milyen lépések segíthetnek. Sok jó ötletet adott nekünk és meg is próbáltuk őket meghonosítani Magyarországon. Ő egy erős vezető, egy kemény ember. Nagyon valószínű, hogy vele sikerülhet hidakat építenünk a jövőbe.

Az Europai Unió napirendjén áll a palesztin állam elismerése is. Mi az Önök álláspontja ebben a kérdésben?

„Nem hiszem, hogy az EU-nak sietnie kellene elismerni a palesztin államot, mielőtt Izrael és a palesztinok megállapodnak ebben a kérdésben. Mi a két állam megoldást támogatjuk, de nem gondoljuk, hogy ezt kívülről erőltetni lehetne. A partnereknek, a riválisoknak, néha ellenségeknek kell itt megegyezniük”.

Mint az EU soros elnöke elutasította Teherán egy ajánlatát a nukleáris létesítmények meglátogatására. A legutóbbi beszélgetések Irán és a nemzetközi közösség között Isztambulban nem vezettek eredményre. Mit gondol, mit kellene tenni az iráni nukleáris program ügyében?

„Éppúgy mint az előző kérdésben az európai egység a feltétele a sikernek. Mi konzultáltunk európai vezetőkkel és úgy döntöttünk nem fogadjuk el az iráni meghívást. Politikánknak nagyon világosnak kell lenni: Vissza kell szorítani az iráni kísérleteket nukleáris fegyverek gyártására. Ebben a kérdésben az EU-ban nincsenek nézetkülönbségek. Az egyetlen vitás kérdés a taktikáról szól – hogy érjük el ezt a célt?

Elértük azt a pontot, ahol katonai erőre van szükség?

„Egy politikus által az erőszaknak minden említése veszélyes. Ezért én ezt nem mondanám.

Ön Izraelt mint az EU jövőbeni tagját látja?

„Mivel ismerem az EU vezető erőinek a véleményét, nem látom ezt a közeljövőben egy realista megközelítésnek. Elméletileg ez nem kizárható, jó kapcsolataink vannak Izraellel, de minden ilyen kísérlet heves vitákhoz vezetne.

„Eltekintve Izrael és a zsidó nép iránti hozzáállástól, erős az ellenállás az EU további bővítése ellen. A gazdasági nehézségek óvatossá tették az embereket és a politikusoknak alkalmazkodni kell az általuk képviselt népek véleményéhez. Ezért a következő években sajnos nem fogunk sokat beszélni az EU bővítéséről. Én azon dolgozom, hogy megváltoztassam az EU-ban ezt a hozzáállást, de az általános vélemény nem éppen kedvező.”

Közbeékelt hír:

Antiszemitizmus

Budapest: Köveket dobtak egy rabbi házára a seder ünnep alatt / Anat Shalev/

Rabbi Shmuel Raskin házát a magyar fővárosban háromszor is kövekkel dobálták meg az ünnepi ebéd közben. A rabbit a dupla ablak mentette meg. Kijött ugyan a rendőrség, de félvállról kezelte az ügyet, mondta az egyik vendég. Egy zsidó hírügynökség képviselője aggodalmát fejezi ki a jobboldali radikálisok térnyerése miatt Magyarországom.

 

„Savanyú Jóska”

Nemzeti InternetFigyelő