KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával!

Adószám: 19334684-1-05

„A háború egy elég stresszes dolog” – Magyarok az idegenlégióban

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
Kiképzésen (Fotó: AFP / Remy Gabaldi)

Rejtő Jenő hősei, Csülök, Senki Alfonz vagy Tuskó Hopkins nagyon sokat tettek azért, hogy máig romantikus rokonszenv lengje körül a francia idegenlégiót. De hogy mit jelentett és mit jelent ma valójában, milyen a kiképzés, a frontszolgálat, arról keveseknek vannak valós információi. Volt és jelenlegi magyar légiósok a hvg.hu-nak beszéltek róla.

„Tizenhat év alatt 48 bajtársamat veszítettem el. Tizenegy temetésen vettem részt, nyolcszor vittem a koporsót a vállamon” – mesélte Gáspár a hvg.hu-nak a francia idegenlégióban töltött időszak legszomorúbb tapasztalatait. A szegedi férfi 1992-ben munkát keresett Franciaországban, amikor felmerült benne, „kipróbálná magát” a Légion Étrangère kötelékében. A háborús tapasztalatai ellenére az első öt év után megújította a szerződését, majd 38 évesen ment nyugdíjba. Azt mondja, nem bánta meg, pedig a kiképzéstől a leszereléséig durva dolgokon ment keresztül.

A magyarok körében még mindig népszerű a francia zsoldos hadsereg. A hivatalos statisztika szerint a Magyarország a tizedik a legtöbb légióst adó országok listáján. Az adatokból viszont nem derül ki, hogy légióban magyarként vették-e nyilvántartásba a magukat annak való székelyeket is – vagy Romániát írtak a papírokra.

Ugyanis az utóbbi években az erdélyi magyarok körében is divat katonának állni Franciaországban. Egy nyáron megjelent tanulmány szerint főleg gyergyóiak állnak be a zsoldoshadseregbe. 2011-ben egy gyergyószentmiklósi katona azt mesélte a Transindexnek, hogy akár egy századot ki lehetne állítani a székelyekből. Az egyik magyar légiós azt mesélte a hvg.hu-nak: a seregben 6-8 százalék a magyarok aránya és nagyon összetartóak.

Idegenlégió: idegen vér

Pedig a Légióról terjedő legendákkal ellentétben a fizetés nem olyan nagy, hogy a meggazdagodás lehetősége vonzza a jelentkezőket.

A kelet-európai átlagbérekhez képest valóban jobban keres egy légiós – és akkor napi pár dollárból élő afrikai vagy ázsiai jelentkezőket nem is említettük –, de a kockázat óriási. A párizsi kormány ugyanis szívesebben veti be őket a frontokon, egyszerűen nem akar francia vért ontani. Ráadásul a Légió arra is alkalmas, hogy a legújabb fegyvereket az alakulattal próbáltassák ki.

Az 1831-ben alakult Légió történetének 184 éve alatt többször felmerült a zsoldossereg feloszlatása, sőt, mára már az egyik fő különbség is megszűnt a nemzeti hadsereg és a Légió között: Franciaországban sincs már sorozás, aki katonának áll, ugyanúgy önként vállalja a kockázatot, mint a légiósok. A 8 ezer katonából és kilenc ezredből álló idegenlégiót mégsem számolták fel, nem olvasztották be a francia honvédségbe – pedig voltak ilyen tervek is.

* * *
A bordély könnyen elnyeli a zsoldot

Nézzük, hogy mennyit is keres egy légiós a műszakiaknál szolgáló Balázs beszámolója alapján:

– az alapkiképzés idején: 1100 euró. Ez alatta van a francia átlagkeresetnek, ami 520 ezer forint
– alapkiképzés után: 1250 euró
– kaszárnyán kívül, terepen töltött idő után járó napidíjjal: 1450
– küldetésben, bevetésen: 2500-3000 euró
– ejtőernyősök ugrási pénze: + 600 euró

Igaz, a katonák nem költenek ételre, szállásra csak a szabadságukon. Az első öt évben nincs lehetőség házasodni, bár sokan már úgy jutnak be, hogy eltitkolják: már van családjuk odahaza.

Bár a Légió már fiatalon nyugdíjat biztosít a leszerelt bakáknak, ez eleinte 1000 euró körül van, az idő előrehaladtával emelkedik. Gáspár éppen ezért a nizzai polgármesteri hivatalnak dolgozik, Balázs pedig azon gondolkodik, hogy újabb szerződést ír alá, esetleg a párizsi rendőrségnél folytatja. Sokan beállnak magánhadseregekbe zsoldosnak, vagy testőrködést vállalnak.

* * *
„A kezeimmel tartottam össze a testét”

„A közelemben robbant fel egy pokolgép az öngyilkos merénylővel együtt, de szerencsém volt, fülcsengéssel megúsztam. Volt részem tűzharcban is, lőtték az épületet, ahova bevettük magunkat, de nem sebesültem meg” – mesélt a fél éves afganisztáni bevetéséről Balázs, aki az élményeiről blogot is vezet. „A gránátrepesz elvitte a társam fél tüdejét, bevágott a mellénye mellett. Sok idő eltelt, amíg orvosi segítséget kaptunk, addig a kezeimmel tartottam össze a testét. Csodával határos módon megmenekült. Ez is szerepet játszott abban, hogy nem szerződtem le újra. Akármilyen kemény a kiképzés, erre soha nem állsz készen” – beszélt egy afganisztáni esetről Attila.

Gáspár három háborút is megjárt. Volt békefenntartó a széthullott Jugoszláviában, kétszer pedig Elefántcsontparton vettették be, ugyanis Franciaország beavatkozott a volt gyarmatán folyó polgárháborúba. De nem szívesen beszél a frontélményeiről, szívesebben idézi fel a kiképzése alatt történteket.

Miután a jelentkezőket kikérdezte a légió biztonsági szolgálata (gúnynevén: Gestapo), átmentek a nem túl megerőltető sportteszteken (futás, pár húzódzkodás, kötélmászás) és az alapkiképzésen, jöhet a Farm. Ez egy volt mezőgazdasági épület franciaországi Casteltől 18 kilométerre, ahol a valódi kiképzés zajlik. (Miután Franciaország 1961-ben elveszítette Algériát, a Légió átköltözött Dél-Franciaországba, ma Aubagne-ban van a központja.) Az újoncok ilyenkor sokszor azt hiszik, sínen vannak, hiszen ment a felülés, de a Farmon kiderül, mit bírnak igazán.

„Bokáig érő hóban, egy szál alsógatyában egy órán keresztül énekeltünk. Most már nevetek rajta, de akkor kékre fagytunk. Volt egy kutya a táborban, és ha valaki rossz fát tett a tűzre, akkor neki a kutyával kellett ennie a maradékot a táljából” – mondta Gáspár, hogyan telt az idő a Farmon. Balázs arra emlékszik, hogy folyamatosan éheztették őket, de az is előfordult, hogy a kiképzők gyomron ütötték, pofozták az újoncokat.

Ha valaki szimulál, kaját lop, bedobja a törölközőt, mindenkit megbüntetnek az egységből. Attila szerint inkább büntető- és nem kiképzőtábor volt a Farm. „Le kell rombolni a személyiséget, hogy aztán egy újat tudjanak építeni. A háború egy elég stresszes dolog, az ember komfortzónáján kívül. Ezt nem lehet modellezni egy kiképzésen, így jobb híján minél nagyobb nyomás alá helyeznek. Aki ezt nem bírja, annak jobb, ha már itt kihullik” – írta válaszlevelében Balázs. „Alapösztönné teszik, hogy nem hagysz hátra embert, hogy a légió a családod. A katonák 136 nációból érkeznek, össze kell csiszolni őket” – mesélte Gáspár. A kiképzés egy 50-80 kilométeres meneteléssel ér véget teljes felszerelésben, de hát a Légiónak is ez a jelszava: „Menni vagy meghalni!”

Rejtő Jenő hamar lelépett

Kaland, utazás, a katonáskodás, a fegyverek szeretete, Rejtő Jenő – sorolták a hvg.hu által megkeresett volt és jelenlegi magyar légiósok, miért a francia zsoldossereget választották. Persze azt már kevesen tudják, hogy a humoros afrikai történeteit futószalagon „gyártó” gyenge fizikumú író légiós karrierje során nem bírta a nyomást. Rejtőjenősen távozott: az egyik verzió szerint az ezredorvos leszerelte, egy másik szerint egyszerűen megszökött. De az író még azt is terjesztette a budapesti kávéházakban, hogy lefizette az orvost, csak hogy megléphessen.

És itt el is érkeztünk a Légion Étrangère másik makacs legendájához. Nem igaz, hogy a jelentkezők mind bűnözök és a hazájuk rendőrsége elől menekülnek. Jelentkezéskor ugyanis mostanság már csekkolják, hogy kit köröz az Interpol, ráadásul a „Gestapo” addig forgatja az embert, amíg ki nem húzzák belőle, milyen előélete volt. Balázs a blogján leírt egy olyan esetet, amikor az egyik fiú viccelődve bevallotta, hogy kipróbálta már a kábítószert, de neki nem jött be – nem vették fel.

Bár teljesen új identitást, papírokat ad, a kiképzés után sem lehet a Légióban bujkálni: volt már rá példa, hogy kiadtak egy magyar katonát, aki átcsúszott az átvilágításon, de később kiderült, hogy hazájában csalásért körözik. Tény viszont, hogy Rejtő idején valóban el lehetett tűnni a rendőrség szeme elől. Sőt, 1945 után számos német katonát, olykor náci párttagot is „elnyelt”.

Ez nem a kommandó

Érdemes eloszlatni egy másik tévhitet is. A Légió nem elitegység, nem különleges alakulat. Ebben az értelemben nem érdemes összehasonlítani az akciófilmekben feltűnő brit Special Air Service-szel (SAS), az amerikai Delta Force-szal vagy Bin Laden levadászásában részt vevő Navy SEAL-lel, sőt, még a Bercsényi Zászlóaljjal sem.

„Ugyanolyan hagyományos katonák vagyunk, mint a francia regulárisok. Ott a jobb minőségű és azonnal bevethető ezredek között vagyunk számon tartva. Főleg a jelentkezők létszáma és ezért jobb minősége miatt van még szükség a Légióra. Míg a francia alakulatoknál nagyjából annyi hely van, mint jelentkező, a Légiónál tízszeres a túljelentkezés” – írta Balázs, ezzel arra célozva, hogy náluk van miből válogatni.

A magyarok azért is szerepelnek előkelő helyen a cikkünk elején említett listán, mert 1956 után sok disszidens itt próbált szerencsét. Egyébként Magyarországon a hivatalos szervek ma sem nézik jó szemmel a Légiót. Mivel nem tekintik „szövetséges haderőnek”, tilos idehaza toborozni. Igaz, az interneten több olyan .hu-s kiterjesztésű oldal is létezik, amely többek között azt ecseteli – ékezetek nélkül, rossz magyarsággal –, hogy milyen sokat puhult a kiképzés, milyen jól lehet keresni az idegenlégióban, hol kell jelentkezni. Nem nehéz felismerni, hogy toborzásról van szó.

M. László Ferenc
hvg.hu – http://erdely.ma/

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “„A háború egy elég stresszes dolog” – Magyarok az idegenlégióban

  1. Kalandregényt olvasva, vagy brahinak, jól tűnhetnek a Rejtőféle könyvek,vagy hasonló történetek. DE ! Végig gondolja e legalább az olvasó,hogy valaki elmegy egy idegen országba,idegen érdekekért, senki nem tudja ideológiáért, másvalakinek apját,anyját,gyerekét haszonszerzés fejében megölni,miközben saját felesége,gyereke,anyja aggódik az ő életéért. (?)Ha valaki megakarja magát próbálni mire képes,ezer egy módja van rá,hogy megtegye. Mint ahogy a cikkből is kitűnik, a képzelt játéknak ott van vége,mikor vissza lőnek.
    A hazáért,családért harcolni dicsőség, de idegen országban pénzért ölni, nem az. Nem a légiónak,a háborúskodásnak kellene reklámot csinálni, hanem az iraki veteránokat meginterjúvolni, mi a véleményük mind erről, hogy jöttek vissza, ha……

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük