Hogyan fogyhatnak ki a NATO tagok a lőszerből, ha csak a bevallott mennyiséget küldik Ukrajnának?

Egyre többet foglalkozik a média azzal, hogy hogy a NATO tagállamok lassan olyan szintre kerültek a fegyver- és lőszeranyagok tekintetében, amely már saját országaik katonai biztonságát veszélyezteti.

Tegyük csak fel ezt az egyszerű kérdést:

Hogyan fogyhatnak ki a NATO tagok a lőszerből akkor, amikor saját bevallásuk szerint csak azt a mennyiségű hadianyagot küldik Ukrajnának, amit nyilvánosságra hoznak?

A válasz nagyon egyszerű:

azért fogynak ki a lőszerekből és egyéb hadianyagokból, mert sokkal többet küldenek!

Egy hazugság a sok közül, amely a Nyugat elsődleges politikai eszközévé vált. Hazudnak reggel, délben, meg este – idézve egy magyar „klasszikust”.

Az Egyesült Államok egyre nehezebben tudja ellátni fegyverrel az ukránokat – erről részletes írást közölt a CNN. A háború a NATO szerint évekig eltarthat és amíg az ukránok sok esetben eszetlenül támadva lövik el az összes hadianyagukat, addig az oroszok (akár taktikai vereségeket is vállalva) okosan igyekeznek bánni készleteikkel.

Az ukránok úgy gondolkodnak, hogy a NATO hadianyag készlete kimeríthetetlen, azonban ez a fajta álláspont két helyen is hibás:

1. Fizikailag egyáltalán nem igazolható ez a felvetés, amit a nyugati katonai vezetők vészharang kongatásai is igazolnak.

2. Az Európa előtt álló kemény tél akár politikai átrendeződést, vagy a jelenleg regnáló ukránbarát kormány politikai „újragondolását” is hozhatják.

Habár az ukránbarát kormány – saját nemzetük védelmi potenciáljának kárára – fegyvergyártóikat is nagyüzemi termelésre buzdítják, azok nem tudják teljesíteni az elvárt mennyiséget és minőséget.

Az alábbi történetből – melyet a bolgár sajtó derített ki – jól látszik a fegyverszállítás körüli problémák kialakulásának egyik oka:

A törvényeket megkerülve az egyik legnagyobb bolgár fegyvergyártó (VMZ), közvetítő országok használatával (Lengyelország, Csehország, Románia) szállítja a fegyverzeti eszközöket az ukrajnai célállomásokra.

A „Bivol” kiadvány olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek igazolják, hogy a bolgár Alguns cég nagy számban adott át muníciós anyagokat az MLRS „Grad”, a „Carnation” és az „Acacia” tarackok számára a román RomArm állami vállalatnak. Továbbá, a megállapodások szerint a RomArm-nak viszonteladnia kell őket a Nanotech Defense SRL-nek.

Ez a vállalat viszont közvetlen fegyverszállítója az ukrán védelmi minisztériumnak!

Az Alguns körülbelül 36 millió dollárt kapott előre egy brit bankszámláról, amelynek teljes tranzakciós értéke 200 millió dollár volt. Akár észrevétlenül maradhatott volna ez a csalás, ha nem szivárogtatták volna ki egyes érintettek az érintettek, akik jelentős személyes hasznot húztak az üzletből.

Történt ugyanis, hogy a román oldalra átadott muníció rendkívül rossz minőségűnek bizonyult és emiatt azt visszavitték Bulgáriába. Hírnevük és pénzük megmentése érdekében az Alguns vezetése a bolgár VMZ üzemhez fordult, hogy javítsa fel a lőszereket, hogy további viszonteladás céljából tovább lehessen azt adni Ukrajnának. Ez az akció azonban azzal fenyegetett, hogy megzavarja a többi szerződés szállítási határidejét, ezért azt a VMZ elutasította.

Azonban a bolgár választások után megváltozott az ország irányítása. Kirill Petkov, a miniszterelnök volt, amikor ezek az ügyletek zajlottak és meglehetősen szoros kapcsolatokat ápolt a nyugati partnerekkel azt akarta, hogy a VMZ Igazgató Tamácsának öt tagjából négyet (!) bocsássanak el!

A történet nagy visszhangot váltott ki Bulgáriában, ugyanis napvilágra került egy másik kellemetlen tény is! Ezeket a lőszereket ugyanis a bolgárok Fehéroroszországban vásárolták. A fehéroroszok természetesen az ügy kirobbanása után nem adták beleegyezésüket a további fegyverexportba.

Közben pedig mind a német haderő, és az Európában állomásozó amerikai csapatok lőszerkészletei is jelentősen lecsökkentek…  (and the Winter is coming…)

 

Kiemelt kép: illusztráció

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)