Oroszország tárgyalásos úton is kész véget vetni az ukrajnai konfliktusnak

Oroszország akár tárgyalással, akár katonai eszközökkel kész véget vetni az ukrajnai konfliktusnak attól függően, hogy Ukrajna nácitlanítását, demilitarizálását és semlegességét melyikkel tudja elérni – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken a Kreml közlésére hivatkozva.

„Oroszország kész mindkét megoldásra” – jelentette ki az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov. Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pedig leszögezte: a tárgyalásnak nem lehet feltétele azoknak a területeknek a visszaadása, amelyeknek lakossága népszavazással úgy döntött, hogy Oroszországhoz akar tartozni.

Kijev tudvalévően csak azzal a feltétellel volna hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, hogy Oroszország kiürítse Ukrajna valamennyi elfoglalt területét. Noha Zelenszkij követelését eddig mind Washington, mind Brüsszel támogatta, a NATO-egysége látszólagos. Magyarországon kívül is egyre többen sürgetik a tárgyalásos megoldást.

Nőtt a békés rendezés lehetősége azzal, hogy az ukrán haderő képtelen megbirkózni az oroszokkal, és még a visszahódított területeken sem tudja konszolidálni helyzetét. A sereg szétforgácsolódásának jeleként mind több idegen zsoldos kapcsolódik be a harcba, és igyekszik az ukránok helyett megvívni a csatát. Kritikussá vált Ukrajna energiaellátása is az energetikai hálózatra mért célzott orosz csapások miatt. A tél közeledtével a lakosság egyre hangosabban sürgeti alapvető szükségleteinek kielégítését, különös tekintettel az áramra, az ivóvízre és az élelemre. Az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai fejlemények sem kedveznek a háború folytatásának. A republikánusok képviselőházi győzelme miatt Biden két évvel az elnökválasztás előtt akár a „béna kacsa” állapotába is kerülhet amiatt, hogy a kongresszuson nem tudja keresztül vinni Kijev további finanszírozását. James Comer, az amerikai képviselőház felügyelő bizottságának leendő elnöke csütörtöki sajtóértekezletén bejelentette: „legfontosabb teendőnek” tartják, hogy vizsgálatot indítsanak Joe Biden elnök és családjának nemzetközi üzleti ügyeit illetően. Comer szerint a vizsgálatot amerikai nemzetbiztonsági érdekek indokolják.

Komoly felfordulást okozott a NATO-államok körében, hogy az ukrán elnök az oroszokra akarta, és máig is rájuk akarja hárítani a felelősséget a Lengyelországra mért rakétacsapásért, jóllehet lengyel, amerikai és NATO részről egyaránt állítják, hogy a helyszínen talált repeszekből ítélve a rakétáknak semmi közük Oroszországhoz, röppályájuk elemzése alapján pedig egyértelműen megállapították, hogy Ukrajnából lőtték ki őket.

A nyugati szövetségesek körében erősödött a benyomás, hogy Zelenszkij össze akarta és akarja ugrasztani a NATO-t Oroszországgal. Úgy tudják, hogy a légicsapást követő első pillanatokban, amikor a lengyel vezetés is – Zelenszkijhez hasonlóan – még Oroszországra akarta hárítani a felelősséget a történtekért, több NATO-állam, köztük Magyarország jelezte, hogy a tények tisztázása előtt nem járul hozzá a közös katonai reagálásról szóló 4. cikk életbe léptetéséhez.

NATO-körökben mind többen vonják kétségbe az ukrán elnök józanságát, fanatizmusát egyesek egyenesen veszélyesnek tartják Nyugat-Európa békéjére nézve.

A Kijev kalandorsága miatt tapasztalható feszültség láttán Biden csitítani igyekszik a hangulatot. Azoknak a NATO-tagoknak, akik tudatták, hogy nem akarnak háborúba keveredni Oroszországgal, telefonon megerősítették, hogy a Lengyelországra lőtt rakéták miatt nem kell aggódniuk, mert azokat az ukránok lőtték ki. Azoknak a héjáknak pedig, akik „kellő választ” sürgetnek Oroszország ellen, azt üzente, hogy várják ki a lengyelországi vizsgálat végét.

Noha az USA még mindig elutasítja, hogy eleget tegyen a tavaly decemberben előterjesztett orosz biztonsági igényeknek, erősödött annak tudata, hogy kiegyezés nélkül Oroszországgal a Nyugat belső ellentmondásai olyannyira kiéleződhetnek, hogy szélsőséges körei Oroszországgal történő katonai szembesülésben keresnek megoldást rájuk – írta a Békekör tudósítója.

 

Moszkva, Kijev, Washington, 2022. november 18. péntek (MB)

Kiadta: Magyar Békekör