Vízzel hajtott motor, művér, a „Petőfi-sztori” tisztázása – kérdések Kásler Miklóshoz

Egy kedves Olvasónk, Cser Lajos nyugalmazott mérnök-tanár egy esemény alkalmával személyesen próbálta eljuttatni Kásler Miklós miniszter úrhoz azokat a kérdéseket, melyek joggal vetődnek fel az utóbbi évek történései alapján. Sajnos a találkozás elmaradt, így Olvasónk más lehetőséget keres, hogy közvetlenül eljuthasson Kásler miniszter úrhoz az aktuálisan felvetődött jogos kérdések kapcsán.

Nagyon fontos ügyekről van szó. Egyrészt tisztázhatóak lennének olyan történelmi kérdések, melyek bizony jelenleg igen ellentmondásosak. Másrészt olyan nemzetgazdaságot pozitívan érintő találmányok ügyében is  tiszta képet kellene kapnunk, melyek fejlesztése Magyarország nemzetgazdasági fejlődése szempontjából megkerülhetetlenek.

Íme a levél:

Kedves Kásler Miklós!

Önhöz hasonlón én is a hetvenesek táborához tartozom (két héttel vagyok idősebb Önnél). Ha nem is a zárszámadás ideje ez még, egy kisebb leltárt azért érdemes csinálni. Ebből a leltárból szeretnék egy kisebb csokrot megosztani Önnel. Hátha…..?

2022-23ban Petőfi bicentenárium lesz. Az idő múlása és a tudomány fejlődése lehetővé teszi az egész „Petőfi sztori” tisztázását. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy személyesen is beszélhettem Kiszely Istvánnal, Morvai Ferenccel, Kéri Edittel és a beszerzett dokumentumok segítségével meglehetősen tiszta kép rajzolódott ki az egész ügyről. Az idő telt, hiába volt meg az újratemetés, nem történt semmi. És akkor értesültem az Ön által vezetett genetikai kutatásokról, amik az árpádházi királyaink és Mátyás király származását hivatott tisztázni a tudomány segítségével./Persze Mátyás tudta, hogy ki a nagyapja. /

A következőket javaslom:

Kéri Edittől tudjuk, hogy az MTA Kézirattárában K.337/128 számmal egy borítékban Petőfi és Szendrei Júlia hajtincse található. Petőfi Zoltánka hajtincse pedig az OSZK-ban van. Ez a három hajtincs egymást hitelesíti.

Morvai Ferencnél van csontminta. Vannak versek a „halál után” kéziratban is.

Ezt a kb.50 darab verset a költészet napján megjelentetni írásszakértők és irodalomtörténészek kommentjeivel, nos, jó kis buli lehetne.

A genetika segíthet Drábik János hipotézisének tisztázásában is./Széchenyi esetleges apasága/

Végül a Kerepesi temetőben a Petőfi Mauzóleumot méltó módon rendbe kellene tenni.

Más….

Heribert Illig német germanista kutatásai szerint 600 és 900 közötti időszak betoldott a naptárba. Gyanúsan nagy csend van az állítás körül. Pedig könnyű lenne az igen vagy nem eldöntése. Keressünk egy történelmi eseményt, amelyik jól dokumentált Krisztus születése és 600 között. Ez az esemény a Vezúv kitörése és a 20000 lakosú Pompei pusztulása, ku. 79. augusztus 24-én.

Olvastam a szakmai életrajzában, hogy Ön nemcsak a kórtanban, hanem a kortanban is otthon van. A feladat az lenne, hogy egy pompei alkalmas tárgy/elszenesedett faág, csont/korát kellene megállapítani. Ha ez 1942 év, akkor a középkor nem kitalált, de ha véletlenül mondjuk 1642 év, lehet kezdeni a magyarázkodást.

Más…

2018-ban hunyt el Horváth István Professzor Úr. Gondolom Ön ismerte Őt.

Azon túl, hogy személyesen győződhettem meg az általa kidolgozott koleszterin-oltás jótékony hatásáról, egy lényeges információt kaptam tőle egy személyes találkozás alkalmával. Azt kérdeztem tőle, hogy büszke-e a koleszterin témában elért eredményeire? Mosolyogva, szerényen azt mondta, hogy van neki egy másik olyan találmánya, amelyik nagyobb jelentőségű az eddigieknél, mégpedig a „művér”. Voltunk a teremben vagy ötvenen. Szép nyugodtan elmagyarázta nekünk, hogy ennek a találmányának két nagyon fontos tulajdonsága van a hagyományosan használt vérrel szemben. Az egyik, hogy sokkal nagyobb az oxigénszállító kapacitása a másik pedig hogy sokkal kisebb molekulákból áll.

A Professzor úr nem szokott a levegőbe beszélni. Eszembe jutott, hogy most a pandémia idején mekkora segítség lehetett volna, ha a Professzor Úrnak nem a bírósággal kellett volna vívnia…….! (A lánya kezeli a hagyatékot.)

Más…

Egy régi ötlet. Minden Magyarországon kirótt büntetés, bármelyik magyar önkormányzat javára befizethető legyen. Ez egy valódi keresztény megoldás lenne. Pláne most, amikor a libernyákok szerint „a gonosz Fidesz” az önkormányzatokat kivérezteti.

És végül egy személyes ügy.

1981 októberében, az autó-motor 19. számában jelent meg egy bizonyos cikk,”1 liter vízzel 100 kilométer” címmel. Ebből a cikkből megtudhatjuk, hogy egy Horváth István nevű, Ausztráliában élő mérnök találmányának bemutatása megtörtént. (Milyen érdekes egy másik Horváth István.) Természetesen hidrogén-vízhajtásról van benne szó. Negyven éve, amit a témában össze lehetett szedni azt én összeszedtem. A döntő információ Kürti Miklós/1908-1998/ magyar származású fizikustól származik. Mint a molekuláris gasztronómia világhírű tudósa foglalkozott a vízzel. A döntő megállapítása: „A víz fajhője 2500 Celsius fokon nulla/0/„  Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy egy vízmolekula ezen a hőmérsékleten szétválik hidrogénre és oxigénre, majd utána azonnal elég vízzé és ez a folyamat addig ismétlődik amíg azt a hőmérséklet lehetővé teszi. Döntő kérdés, hogy mennyi ideig tart egy ilyen ciklus? A dugattyús motoroknál a felső holtpontban 3000C° körüli csúcshőmérséklet van, de csak nagyon rövid ideig.

Professzor Úr!

Ahogy elnézem a mai világunkat, még lenne dolgunk benne nekünk, hetveneseknek is bőven.

Tisztelettel: Cser Lajos

mérnök-tanár

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)