A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
„A király meztelen” – a LIBE-bizottság magyarországi vizsgálata leleplezte önmagát
Az Európai Parlament LIBE-bizottsága október 26–28. között Budapesten vizsgálódott a magyar jogállamiság helyzetéről. A delegáció programja azonban már a meghívásoknál elárulta az elfogultságot: a meghívott civil szervezetek és sajtóorgánumok szinte kizárólag a globalista mainstreamhez kötődtek, a nemzeti szuverenitást képviselő Nemzeti Jogvédő Szolgálat pedig még meghallgatást sem kapott. Gaudi-Nagy Tamás szerint a demokrácia, a jogállamiság és az átláthatóság a LIBE számára pusztán politikai jelszó.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a LIBE-küldöttség budapesti látogatásának programtervezetéből kiderült, hogy a demokráciáról, jogállamiságról és alapjogokról szóló panelben olyan szervezetek kaptak helyet, mint a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a TASZ és a Political Capital – vagyis a Soros-hálózathoz köthető, globalista szemléletmódot közvetítő NGO-k. Az egyenlőségről szóló beszélgetésre a Háttér Társaságot és a Budapest Pride-ot hívták meg.
A sajtószabadságról tervezett találkozón a Mérték Médiaelemző Műhely, az Átlátszó és a Telex szerepelt a listán – a jobboldali sajtó szinte teljes mellőzésével. A Vadhajtások szerint a meghívotti listán „nyoma sem volt” a nemzeti szuverenitást képviselő szervezeteknek, köztük a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak.
„Indoklás nélkül utasították el”
A Magyar Nemzet által megszólaltatott László András fideszes EP-képviselő, aki a Patrióták Európaért frakció delegáltjaként vett részt a misszióban, arról számolt be, hogy a jobboldali álláspontok bemutatására „korlátozott lehetőség” nyílt. Korábbi intézményvezetők, alkotmánybírák és szakértők meghívását javasolták, de „kezdeményezéseikből alig valami valósult meg”. Mindössze egyetlen jobboldali újságíró kapott helyet a sajtópanelben, miközben a balliberális szervezetek több órán keresztül ismertethették álláspontjukat.
László András külön kezdeményezte, hogy a küldöttség látogassa meg azokat a büntetés-végrehajtási intézeteket, ahol Hankó Balázst, Varga-Bajusz Veronikát és Bús Balázst fogva tartják. „A börtönlátogatást indoklás nélkül elutasították” – mondta.
Gaudi-Nagy Tamás: „A király meztelen”
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás éles kritikát fogalmazott meg a LIBE-bizottság eljárásáról. Szerinte különösen visszás, hogy a 22 éve működő, hazafias elkötelezettségű szervezet annak ellenére sem kapott lehetőséget a találkozóra, hogy erre javaslatot tett a Zsuzsanna Borvendég EP-képviselőt (Mi Hazánk) és a német AfD képviselőit is tagjai között tudó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció.
Gaudi-Nagy Tamás azt is kifogásolta, hogy a látogatás részletes programját előzetesen nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé, ami „a készülő jelentés hitelességét és kiegyensúlyozottságát is megkérdőjelezi”. Szerinte a tanulság világos: „a demokrácia, a jogállamiság és az átláthatóság nekik pusztán politikai jelszó, amelyet csak akkor alkalmaznak, ha az megfelel a saját politikai célkitűzéseiknek.”
Mi várható a jelentéstől?
A HVG beszámolója szerint a delegációvezető Sophie Wilmés a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy „komoly, jelentős és gyors előrelépéseket” látnak az új kormánytól, de „ekkora hatalommal felelősség is jár”. A Index szerint Wilmés pozitívumként értékelte a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az NVVH létrehozását, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az LMBTQ-jogok és a képviselői mandátum korlátozása miatt.
Gaudi-Nagy Tamás szerint a készülő jelentés végkövetkeztetése lényegében az lesz, hogy „az elmúlt 16 év jogállamisági problémái mára megoldódtak”, ugyanakkor „további előrelépésre van szükség a migrációs paktum végrehajtása, a genderideológia terjesztése, az azonos nemű párok házasságának és örökbefogadási lehetőségeinek kiterjesztése, valamint a transznemű személyek jogainak bővítése terén”.
Logikusan vetődik fel a kérdés;
hogyan lehet egy vizsgálat eredményét objektívnek tekinteni, ha a megszólalók kiválasztása eleve egyoldalú, és a nemzeti szuverenitás védelmezőinek álláspontja még a meghallgatás lehetőségét sem kapja meg?
