Ezért lehet szüksége Trumpnak az orosz olajra…
Egy hétvége alatt három fejlemény rázta meg a globális energiapiacot: Trump telefonon egyezett meg Putyinnal orosz dízelről, Ukrajna lángba borította az egyik orosz exportterminált, és az Iránhoz köthető erők továbbra is sakkban tartják a Hormuzi-szorost. Az amerikai dízelkészletek 1982 óta a legalacsonyabb szinten vannak, a fuvarozási cégek sorra mennek csődbe, és a szakértők szerint ez csak a kezdet.
Donald Trump amerikai elnök október 9-én telefonon megállapodott Vlagyimir Putyinnal arról, hogy Oroszország azonnal 300 ezer tonna dízelüzemanyagot szállít az Egyesült Államoknak. A megállapodás hátterében az áll, hogy az amerikai dízelkészletek 1982 óta a legalacsonyabb szinten vannak, és az ország dízelára egy év alatt több mint 70%-kal emelkedett. A NewsTarget elemzése szerint Trump gyakorlatilag könyörgött Putyinnak a dízelért – alig néhány héttel a novemberi félidős választások előtt.
Az „energiafüggetlenség” mítosza leomlott
Évekig hangoztatta Trump, hogy az Egyesült Államok energiadomináns, és hogy Oroszországnak nagyobb szüksége van Amerikára, mint fordítva. A mostani dízelüzlet azonban más képet mutat: a világ legerősebb hatalma a választások előtt Moszkvához fordult azért az üzemanyagért, amely az amerikai élelmiszer-ellátást életben tartja.
A 300 ezer tonna első pillantásra hatalmas mennyiségnek tűnik – valójában azonban csak néhány napnyi amerikai dízelfogyasztásnak felel meg. A szállítási ütemezés pedig szándékosan szakaszos: Putyin először megnézi, hogy Trump mit teljesít a többi ígéretéből, és csak utána dönt a további szállításokról.
Mit ígérhetett Trump Putyinnak?
Putyin nem önzetlen keresztényi szeretetből döntött úgy, hogy dízelhez juttatja Amerikát. Az orosz dízelkiviteli tilalom július óta volt érvényben, éppen azért, mert az ukrán dróntámadások súlyosan megrongálták az orosz finomítói kapacitást. Moszkva tehát valamit kapott cserébe – a kérdés csak az, hogy mit.
Az Axios értesülése szerint Trump azután adta ki a szankciómentességet, hogy Zelenszkij hat amerikai kérést is figyelmen kívül hagyott az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítására. Vagyis az orosz dízel ára valószínűleg az volt, hogy Washington nyomást gyakorol Kijevre – hogy ne rombolja tovább azokat a finomítókat, amelyek most Amerikát hivatottak ellátni.
A háttérben más feltételek is felmerültek:
Ukrajna lángba borította a terminált
A megállapodás törékenységét jól mutatja, hogy néhány órával azután, hogy az USA enyhítette az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, ukrán drónok lángba borították az NZNP Rosztovszkij olajexport-terminált Rosztov-on-Donban. Ha az amerikai elnök nem tudja megvédeni azt a terminált, amelynek az amerikai kamionokat kellene feltöltenie, akkor mit ért el valójában az aláírásával?
A Hormuzi-szoros: égő tartályhajók, rekord biztosítási díjak
Miközben Washington Moszkvával tárgyal, a világgazdaság tényleges szűk keresztmetszete lángokban áll. A Hormuzi-szoros gyakorlatilag le lett zárva, miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta Iránt. Trump folyamatosan „teljes ellenőrzésről” beszél, de minden égő hajótest mást mond.
A dízel a legfélelmetesebb pont. A dízel crack spread – a nyersolaj és a kész dízel közötti finomítói árrés – rekordszintre ugrott. Amikor ez az árrés megugrik, a dízel a akár 220-240 dollárba is kerülhet hordónként, miközben a nyersolaj ára jóval alacsonyabb.
A szaúdi finomítók és a harmadik sokk
A válság harmadik lába Szaúd-Arábia. Az ország kelet-nyugati olajvezetékét kiiktatták, miután egy állítólagos húti dróntámadás érte Mekkát – amiről a szaúdi királyság „vörös vonalként” beszélt. Az Aramco finomítói és tárolói infrastruktúrája ismételt támadások célpontja, és az Ansar Allah most a Bab el-Mandeb-szorost fenyegeti.
A hírek, amelyek szerint a szaúdi olajszállítás „helyreállt”, korainak tűnnek. Egy 1200 kilométeres sivatagi vezeték szivattyúállomásait könnyű lerombolni, de pokolian lassú újjáépíteni. A vezeték ráadásul napi célpont, és nem feltétlenül jelent ebben a pillanatban végleges megoldást, éppen az állandó helyreállítási munkálatok miatt.
Több éves üzemanyagválságra is fel kell készülni
A ZeroHedge elemzése szerint a világgazdaság egy ötéves üzemanyagválságra készülhet. A dízelhiány nem a benzinkutaknál jelentkezik majd – hanem a gazdaságban mindenhol máshol: a kenyér, a tej, a műtrágya és a szállítási díjak árában. Az ENSZ már 2027-re már a globális éhezés ugrásszerű növekedésére figyelmeztet.
A globális gabonaárak a legnagyobb negyedéves ugrást produkálták az ukrajnai invázió óta: a kukorica és a búza 15%-kal, a szójabab 13%-kal drágult. Ez az a mechanizmus, amelyen keresztül az energiaválság élelmezési válsággá válik.
A kérdés már csak az: Trump mit ígért Putyinnak az orosz dízelért cserébe – és meddig tart még, mire ez kiderül?
Szerző: Vágréti Gábor
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
#Trump #Putyin #Oroszország #Dízel #Energiaválság #Hormuz #Ukrajna #NIF #NemzetiInternetFigyelő
