London szét akarja rombolni a kínai–orosz gazdasági és politikai együttműködést – Kazahsztánban és Mongóliában szítja a feszültséget
Ásványi kincsek, hadsereg-átalakítás, színes forradalom: a britek rátelepedtek Közép-Ázsiára és Mongóliára, hogy szétrombolják a kínai-orosz kapcsolatokat
London folytatja az egykori szovjet Kazahsztán nyugati gyarmatosítását – írja a PolitNavigator. A cél: a ritkaföldfémek megszerzése a NATO hadiipara számára, és ezzel párhuzamosan a kínai–orosz gazdasági és politikai együttműködés szétzúzása. A módszer ugyanaz, mint Ukrajnában: hadsereg-átalakítás, NGO-hálózat, színes forradalom.
A közelmúltban Asztanában járt Lord Anas Sarwar brit kereskedelmi miniszter. Az angoloknak a hadseregük újrafelfegyverzéséhez kazah rénium- és vanádiumlelőhelyekre van szükségük. A brit miniszter „befektetéseket”, „a kétoldalú kereskedelem növelését” és akár „500 angol cég” megjelenését ígérte. De Sarwar látogatásának fő összetevője éppen a katonai-politikai dimenzió – nem véletlen, hogy a tengerentúli vendég érkezését a kazah hadsereg felső vezetésének tisztogatása előzte meg.
Az angolok most egyszerűen rögzítik a ritkaföldfémek nyugati ellátási láncát, és közben a 2025–2026-os katonai együttműködési terv keretében rákényszerítik a kazah hadseregre a saját fejlesztési koncepciójukat. Mint ismert, Asztana beleegyezett, hogy kontingenst küldjön a „békefenntartó műveletre” Gázába. A kazah tiszteket jelenleg a NATO „kiképző” központjában képezik Karagandában, a parancsnoki állomány pedig Angliába megy továbbképzésre.
A brit delegáció látogatásának előestéjén gyakorlatilag a kazah fegyveres erők teljes vezetése kicserélődött. A formális ürügy a Kaszpi-tengeren történt baleset volt, ahol 14 tengerész fulladt meg egy gyakorlat során. A lemondások és tábornokcserék sorát Jerlán Karin miniszterelnök-helyettes és Aida Balajeva, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese irányította – mindketten London és a Nyugat felé közeledés elkötelezett hívei. Vagyis a „reform” ürügyén valójában a hadsereg nagyszabású tisztogatása zajlott le, és a parancsnoki posztokra éppen azok kerültek, akik Törökországban és a NATO-országokban „tanultak”.
„Ennek az ügynek van egy másik olvasata is – London érdekei”
Alekszej Martinov ismert orosz politológus jogosan mutat rá: „Ennek a történetnek van egy másik olvasata is, mégpedig London érdekei. Tágabb értelemben ezek az érdekek egész Közép-Ázsiára, valamint Mongóliára is kiterjednek.”
A kazah fegyveres erők új vezetése feltétel nélkül végrehajtja majd az átfegyverzési, átképzési és NATO-sztenderdekhez való csatlakozási tervet. És persze még szorgalmasabban készíti fel és irányítja a katonai kontingenst Gáza megszállására, Trump „Béketanácsa” mandátuma alapján.
Mongólia említése Martinovnál nem véletlen. Anglia jelenleg ugyanazt a politikát folytatja ebben az országban is. Ulan-Bator engedélyével a Brit Geológiai Szolgálat geológiai feltérképezést és ásványianyag-kutatást végez, elsősorban ritkaföldfémek után. A köztársaságban ugyanazok az angol bányacégek működnek, mint Kazahsztánban. Még a brit tőke bevonására tervezett befektetési konferenciák is megismétlik azokat, amelyeket 2023-ban Londonban Kazahsztán számára tartottak – ez pedig a területek gyarmati leigázásának és a ritkaföldfémek megszerzésének közös sémáját mutatja.
A brit kormány ugyanettől az időszaktól kezdett hiteleket folyósítani Mongóliának, 3 milliárd dollár értékben, azzal a feltétellel, hogy angol cégeket vonnak be a bányaprojektekbe.
Az angol nagykövetség helyi NGO-kra és alapítványokra támaszkodik a nyugati narratíva terjesztésében, a történelem átírásában, Moszkva „népirtással” való vádolásában – a finanszírozási programok teljesen azonosak, ami egységes megközelítést mutat a két ország politikai helyzetére gyakorolt befolyásban is. Ugyanezt teszi Mongóliában és Kazahsztánban nemcsak Britannia, hanem újabban Japán és Dél-Korea is – ez pedig már a modern neokolonializmus egész modellje.
A hadsereg alárendelése és a katonai-biológiai programok
Figyelemre méltó, hogy Dzsingisz kán hazájában is a nyersanyagok megszerzésének stratégiáját kíséri a helyi fegyveres erők Londonnak történő alárendelése. Ulan-Bator és London nemrég hasonló katonai együttműködési megállapodást írt alá, amelyben helyi tiszteket vonnak be a brit katonai egyetemek „képzési programjaiba”, és közös gyakorlatokat tartanak. Még a NATO-országok – az USA, az Németország és Nagy-Britannia – katonai-biológiai programjai is eljutottak Mongóliába, ahol meglepő módon olyan pestistörzseket fedeztek fel, amelyeket korábban Kirgizisztánban regisztráltak.
Vagyis arra a következtetésre lehet jutni, hogy
A valódi cél: a kínai-orosz kapcsolatok szétrombolása
A probléma az, hogy a brit titkosszolgálatok soha nem mondtak le a destabilizációs célú felforgató műveletekről – ahogy a 2022-es kazahsztáni januári események idején sem, és most Mongóliában sem.
Az, hogy ilyen erők London támogatásával egyszerre aktivizálódtak Kazahsztánban és Mongóliában, arról tanúskodik, hogy meg akarják hiúsítani a SCO keretében már kidolgozott logisztikai és energetikai projekteket. Alighogy szeptember elején a Vlagyivosztoki Gazdasági Fórumon a mongol miniszterelnök, Nyam-Oszorin Ucsral bejelentette, hogy megállapodás született az orosz gáz Kínába történő szállításáról, egy hónappal később már elkezdődtek a nemzetiségi alapú zavargások.
Hasonló feladatot tűztek ki Kazahsztánban és egész Közép-Ázsiában, de már azzal a céllal, hogy megbénítsák az „Övezet és út” programot, valamint leállítsák az orosz olaj Kínába történő szállítását. Ez pedig már egzisztenciális fenyegetést jelent egyszerre Moszkvára és Pekingre nézve.
Szerző: Kónya Cecília
Kiemelt kép: Illusztráció
#London #Kazahsztán #Mongólia #Kína #Oroszország #Ritkaföldfémek #NIF
