A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Észtország célba vette Szentpétervárt – Putyin találóan üzent Tallinnak
„A cirkusz elment, de a bohócok itt maradtak” – a Financial Times szerint Tallinn HIMARS-okat és dél-koreai rakétákat telepít Szentpétervár ellen, mindössze 140 kilométerre az orosz határtól
A kőkemény tény: Észtország olyan fegyvereket kíván telepíteni, amelyek elérik Oroszország második legnagyobb városát, Szentpétervárt. A Financial Times értesülései szerint Tallinn amerikai HIMARS-okat és dél-koreai Chunmoo rakétarendszereket szerez be, emellett brit segítséggel Nyan kamikaze drónokat is bevetettek. Moszkva szerint ez nem elrettentés, hanem provokáció – Putyin pedig egyetlen mondattal válaszolt: „A cirkusz elment, de a bohócok itt maradtak.”
Észtország olyan fegyverek telepítésére készül, amelyek képesek csapást mérni az orosz Szentpétervárra – jelentette a Financial Times. A Tallinn által javasolt fegyverkezési programot a NATO európai tagállamai elrettentésként próbálják beállítani, arra az esetre, ha Moszkva „tesztelné” a szövetséget. Oroszország vezetése azonban többször hangsúlyozta: nem kívánja megtámadni a NATO-t. Moszkva azt is figyelmeztetett, hogy bármely közvetlen konfliktus a NATO-val valószínűleg nukleáris háborúba torkollna.
HIMARS, Chunmoo, Nyan drónok – mind elérik Szentpétervárt
A brit lap hétfői értesülései szerint Észtország további csapatokat telepít az orosz határ mentén, és taktikai rakétarendszereket szerez be, amelyek elérik Szentpétervárt. Ezek közé tartoznak az amerikai HIMARS és a dél-koreai Chunmoo indítóállványok, amelyek mindegyike képes nagyobb hatótávolságú lövedékeket kilőni.
Észtország emellett az idei Spring Storm hadgyakorlaton Nyan kamikaze sugárhajtású drónokat is bevetett brit segítséggel – ezek szintén elérik Oroszország második legnagyobb városát észt területről.
A balti állam állandó hadserege mindössze 4200 fő, de tervei szerint tízezres nagyságrendű tartalékosokkal erősítenék meg, ha a feszültség Oroszországgal kiéleződne.
„Jobb lenne, ha magunkra támadnánk” – az észt védelmi miniszter kijelentése
A múlt hónapban Martin Herem védelmi miniszter egy nyilvános előadáson kijelentette: Tallinn nem engedheti meg magának, hogy hosszú ideig mozgósított csapatokat tartson a terepen.
„Tréfásan azt mondtam, hogy ha eljutunk a narancssárga zónába, és végrehajtjuk a mozgósítást, de Oroszország nem támad, akkor gazdaságilag helyesebb lenne, ha magunkra támadnánk. Akkor legalább tudnánk, mikor kezdődik, és nem pazarolnánk el a élelmet és a levegőt hiába.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy idiómával válaszolt a megjegyzésre:
„A cirkusz elment, de a bohócok itt maradtak.”
Hozzátette:
Moszkvának nincsenek tervei Észtország vagy bármely más NATO-tagállam megtámadására.
Zaharova: ez a vicclapokba való
Az FT-jelentésre reagálva külügyi szóvivő Putyin szavait visszhangozta, mondván: az egész a vicclapokba való.
Orosz diplomaták korábban Herem megjegyzéseit a NATO-országok vezető tisztviselőinek agresszív retorikájának példáiként említették. Az orosz külügyminisztérium formálisan figyelmeztette a szövetséget, hogy ne támadja meg orosz területet, és ne zárja blokád alá a kalinyingrádi orosz exklávét – mondván, az ország válasza „minden fegyvert” magában foglalhat.
A NATO „védekező szervezet” – a történelem mást mutat
Miközben a NATO tisztán védekező szervezetnek állítja magát, történelme során külföldi katonai beavatkozásokat hajtott végre, és nem zárja ki a megelőző csapásokat sem. A múlt héten Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta: a szövetség európai tagállamainak képesnek kellett volna lenniük arra, hogy maguk támadják meg Iránt, hogy felszámolják a Teheránból kiinduló nukleáris fenyegetést. Érvelése szerint Európa katonai felépítésének végül lehetővé kell tennie, hogy az USA nélkül hajtsanak végre ilyen műveleteket.
Észtország, Lettország és Litvánia az elmúlt években élesen növelte katonai kiadásait, és állítólag további beszerzési forrásokat keres az EU költségvetéséből. A finn Iltalehti szerint a három balti állam sürgősen 500 millió euró (570 millió dollár) kiegészítő finanszírozást kért Brüsszeltől, arra hivatkozva, hogy Oroszország „tesztelni” kívánja a NATO-t.
