Magyar Péter kezébe kerül az Alkotmánybíróság – épül a totális diktatúra
Az Országgyűlés öt új alkotmánybírót választott meg: Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Szomora Zsoltot és Orosz Árpád Gábort. A Tűzfalcsoport értékelése szerint a testület átalakítása nem pusztán személyi kérdés, hanem egy olyan politikai terv része, amelynek célja a jogalkotás feletti kontroll megszerzése. Magyar Péter kezébe kerül az Alkotmánybíróság – és ezzel épül a totális diktatúra.
Öt új alkotmánybíró – egy politikai terv része
Az Országgyűlés öt új alkotmánybírót választott meg: Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Szomora Zsoltot és Orosz Árpád Gábort.
A Tűzfalcsoport szerint a döntésnek jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint amit önmagában az új tagok megválasztása sugall.
Ez a lényeg. Nem arról van szó, hogy „kicserélik az alkotmánybírákat”. Hanem arról, hogy
A Sólyom-féle „láthatatlan alkotmány” – és amiért a Fidesz 2010-ben változtatott
A Tűzfalcsoport elemzése szerint a rendszerváltást követő időszakban a testület működésére erőteljesen hatott Sólyom László felfogása, amelynek egyik legismertebb eleme az úgynevezett „láthatatlan alkotmány” gondolata volt.
A portál szerint ez a gyakorlat egy olyan Alkotmánybíróság kialakulásához vezetett, amelynek döntései jelentős mértékben képesek voltak befolyásolni a jogalkotó mozgásterét. A Tűzfalcsoport úgy értékeli, hogy a testület ebben az időszakban bizonyos értelemben felsőházként működött, miközben az alkotmánybírák között elsősorban elméleti jogászok kaptak helyet.
Az elemzés felidézi azt is, hogy az alkotmánybírák jelölésének konszenzusos rendszere a 2000-es évekre egyre nehezebben működött. A pártok közötti politikai kompromisszum hiánya miatt a testület működőképessége is veszélybe került.
A Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelmét követően ezért jelentős változások történtek. A Tűzfalcsoport értelmezése szerint az új szabályozás egyik fontos célja az volt, hogy az Alkotmánybíróság ne tudja folyamatosan akadályozni a parlamenti többség jogalkotási programját.
A személyi összetétel a kulcskérdés – és a hatáskör-bővítés a végső cél
A Tűzfalcsoport szerint éppen ezért válik különösen fontossá az Alkotmánybíróság személyi összetétele. Az elemzés szerint ugyanis önmagában a testület meglévő hatásköre mellett korlátozott politikai jelentősége lenne annak, ha egyetlen politikai oldalhoz köthető személyek kerülnének többségbe.
A helyzet azonban megváltozhat akkor, ha a testület hatásköre is bővül – állítja a portál.
Ebben az esetben ugyanis már komoly politikai súlya lehet annak, hogy kik hozzák meg az alkotmányossági szempontból meghatározó döntéseket. A Tűzfalcsoport szerint így az Alkotmánybíróság személyi átalakítása egy nagyobb politikai folyamat részeként értelmezhető.
A portál ezt így foglalja össze:
Vagyis: Magyar Péter nem csak embereket cserél. Hanem a rendszert építi át. Az Alkotmánybíróság lesz az eszköz, amellyel a Tisza-kormány minden jogalkotási lépését legalizálja – legyen az a nemzeti szuverenitás felszámolása, a keleti nyitás szabotálása, vagy az orosz és kínai kapcsolatok lebontása.
A 70 év feletti alkotmánybírák – kényszernyugdíjazás, nemzetközi vita
A Tűzfalcsoport kitér a 70 év feletti alkotmánybírák helyzetére is. A portál szerint az esetleges kényszernyugdíjazásuk nemzetközi jogi vitákat is eredményezhet.
Az elemzés felidézi, hogy konzervatív európai parlamenti képviselők korábban az Európai Bizottsághoz is fordultak a kérdés miatt. A Tűzfalcsoport szerint a kérdés a későbbiekben akár nemzetközi fórumokon is megjelenhet, így az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is.
Az esetleges jogsértés és az abból következő kártérítési felelősség azonban természetesen csak konkrét bírósági vagy hatósági döntések alapján állapítható meg.
Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány nem csak belpolitikai, hanem nemzetközi szinten is támadható. Ha a 70 év feletti alkotmánybírákat politikai okokból nyugdíjazzák, az nemzetközi jogi problémákat vet fel – és ez a nemzeti oldal egyik fegyvere lehet a jövőben.
Ligeti Miklós – a Transparency International és a Tisza összefonódása
Az elemzés végül külön foglalkozik Ligeti Miklós személyével is.
A Transparency International korábbi vezetőjeként ismert jogász a parlamenti meghallgatáson arról beszélt, hogy „vissza kell adni az Alkotmánybíróság méltóságát”, és ebben ő is segítséget tudna nyújtani.
A Tűzfalcsoport ezt a kijelentést politikai összefüggésbe helyezi, és kifogásolja Ligeti korábbi civil szervezeti szerepvállalását. A portál szerint személye azért is figyelemre méltó, mert korábban a Tisza környezetében más, fontos közéleti tisztségre is felmerült a neve.
Ez a lényeg: Ligeti Miklós nem független szakember. A Soros-hálózathoz köthető Transparency International éléről érkezik, és a Tisza-kormány embere. Az ő kinevezése nem a „méltóság visszaadása”, hanem a Soros-hálózat beköltöztetése az Alkotmánybíróságba.
Épül a totális diktatúra – a nemzeti oldal nem felejt
Öt új alkotmánybíró. Soros-katonák, CEU-sok, globalisták. A Tisza-kormány megszerezte az Alkotmánybíróságot.
Ez a totális diktatúra kiépítése. Nem tankokkal, nem erőszakkal – hanem jogszabályokkal, intézményekkel, kinevezésekkel. A Tisza-kormány nem egy látványos puccsal veszi át a hatalmat. Hanem lassan, módszeresen, jogi eszközökkel – és most az Alkotmánybíróság az utolsó akadály, ami elhárult.
A nemzeti oldal nem felejt. És ha kell, harcolni fog – ahogy eddig is harcolt. Mert a jogállam nem a Tisza-kormány kifizetőhelye. A jogállam a magyar nemzeté.
Szerző: Kónya Cecília
Kiemelt kép: Fotó: Ladóczki Balázs / Magyar Nemzet
#MagyarPéter #Alkotmánybíróság #TotálisDiktatúra #TiszaKormány #Soros #CEU #Globalisták #NIF
