Paks II. hűtés: 480 MW-ra esett Paks I. termelése

Orosz figyelmeztetés Magyar Péternek: a Roszatommal szemben fellépni súlyos hiba – a Paks II. hűtése körüli vita háttere

A Duna rekordalacsony vízállása ismét rávilágított a paksi hűtés sebezhetőségére, egy moszkvai közgazdász szerint pedig Magyar Péter kormánya épp a rossz irányba indult el, amikor a Roszatommal szemben lépett fel ahelyett, hogy műszaki megoldást keresett volna vele közösen.

A vízhiány ismét megbénítja Paks I.-et

A Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult energiatermelési nehézségek ismét ráirányították a figyelmet a Paks II. hűtésének problémájára – írta a Világgazdaság. A lap egy orosz közgazdász, Ivan Lizan véleményét idézte, aki a VZGLJAD-nak nyilatkozva úgy fogalmazott: Magyar Péternek nem a Roszatommal szemben kellett volna fellépnie, hanem a vállalattal együttműködve, például száraz hűtőtornyok alkalmazásával kellett volna műszaki megoldást keresnie a probléma orvoslására. Különösen érdekes ebben a kontextusban, hogy éppen az orosz vállalat épít ilyen rendszert az egyiptomi El-Dabaa atomerőműnél.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Paks I. atomerőmű teljesítménye jelentősen visszaesett: a szokásos nyolc turbinából mindössze kettő működik, az erőmű a megszokott 2000 MW helyett mindössze 480 MW-ot termel.

A VZGLJAD hozzátette: Ukrajna júliusban nettó villamosenergia-exportőrré vált, ám ez a helyzet átmeneti – a rövidülő nappalok miatt csökken a naperőművek termelése, nő a belföldi fogyasztás, az orosz csapások pedig tovább szűkíthetik az ukrán exportlehetőségeket.

A Duna alacsony vízállása Romániát is sújtja: a cernavodăi atomerőmű mindkét reaktorát le kellett állítani – az elsőt július végén, a másodikat augusztusban -, ami az ország villamosenergia-fogyasztásának mintegy egyötödét biztosította. Bukarest szénerőművek újraindításával és vízerőművi termeléssel próbálja pótolni a kiesést.

Magyar Péter megkérdőjelezte a Paks II. engedélyét

A helyzet kapcsán Magyar Péter miniszterelnök megkérdőjelezte a Paks II.-beruházás környezetvédelmi engedélyét is, arra hivatkozva, hogy ha a jelenlegi erőmű az alacsony vízállás mellett sem tudja biztosítani megfelelően a hűtőcsatorna működését, kérdéses, hogyan oldanák meg ugyanezt az új blokkoknál. Ivan Lizan szerint azonban nem feltétlenül a projekt felülvizsgálatára volna szükség, hanem arra, hogy a Roszatommal egyeztetve módosítsák a terveket – felkészítve az új erőművet a Duna vízszintjének jövőbeli, szélsőséges csökkenésére.

Az egyiptomi botrány beárnyékolja a vitát

A Magyar Péter és a Roszatom közötti feszültséget tovább élezi, hogy a Tisza-kormány már hetek óta átfogó átvilágítást végez a Paks II.-projekten, miután a miniszterelnök szerint a beruházás költségei elérhetik az eredeti összeg duplájáét, és a határidők sem tarthatók. Ehhez társult egy nemzetközi botrány: a Politico bizalmas dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyiptomi nukleáris hatóság súlyos biztonsági szabálytalanságokkal és építési hibákkal vádolja a Roszatomot az El-Dabaa atomerőmű építésénél – amely projekt ugyanazt a VVER-1200-as reaktortechnológiát alkalmazza, mint a Paks II. Egy június 4-i keltezésű levél szerint üregeket találtak a 4-es blokk burkolata mögött, hibákat az 1-3-as blokkok alaplemezeiben, és egy eltussolt munkahelyi balesetről is beszámoltak.

A Roszatom a Világgazdaságnak eljuttatott hivatalos közleményében minden vádat visszautasított.

A vállalat közölte: a cikkben szereplő állításokat a projekt szerződéses, műszaki és felügyeleti eljárásai egyike sem erősítette meg, az építkezést folyamatosan felügyeli mindkét ország illetékes hatósága, köztük az Egyiptomi Nukleáris és Radiológiai Szabályozó Hatóság (ENRRA), és a legutóbbi mérföldkövet – a 2-es blokk reaktortartályának beemelését – a tervezettnél korábban, egyiptomi és orosz kormányzati részvétel, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának jelenlétében ünnepelték. Hozzátették azt is, hogy a betonozási munkálatokat nem a Roszatom, hanem egy alvállalkozó végzi – ahogyan ez a paksi projektnél is történik.

Fontos hangsúlyozni: a vitatott dokumentumok forrása maga a Politico, az EU egyik legbefolyásosabb brüsszeli lapja, amely a cikkben kifejezetten a magyar atomerőmű kockázatait emelte ki – miközcontrol Ukrajna külügyminisztere ezzel egy időben az EU-t szólította fel, hogy vessen ki újabb szankciókat a Roszatomra.

Mi következhet?

A Roszatom vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy a Paks II. beruházás felgyorsult, és a projekt a magyar megrendelővel egyeztetett terv szerint halad – minden további csúszás viszont az ország fejlődésére és lakosságának jólétére nézve hordoz kockázatot. Magyar Péter ezzel szemben a legutóbbi kormányzati sajtótájékoztatóján azt mondta: nem látja bizonyítottnak, hogy az oroszok tartották volna magukat a szerződéshez, és szerinte „óriási lopások” is történtek a beruházás körül. Kijelentette azt is, hogy Magyarországnak szüksége van egy nagy atomerőműre – ám azt egyelőre nem közölte, hogy ez a Roszatommal, vagy nélküle valósulna-e meg.

Szerző: Kónya Cecília
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Peter Magyar Pakson, a Dunában / Fotó: Peter Magyar facebook oldala

#PaksII #Roszatom #MagyarPéter #Duna #atomenergia #energiabiztonság #ElDabaa #Tisza

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük