Kijev továbbra is gátlástalanul űzi kettős játékát: miközben a Magyar Péter-vezette kormány a kapcsolatok normalizálását és a kárpátaljai magyarság jogainak rendezését ígérte, a gyakorlatban nyoma sincs a beígért államközi megállapodások végrehajtásának. Sőt, az ukrán nyelvi ombudsman legújabb intézkedése, amely megpróbálja letiltani a magyar nyelv használatát a kisebbségi iskolák sporteseményein, nyílt és agresszív támadás a közösség ellen.
A képmutató és diktatórikus helyzet miatt Ferenc Viktória, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője sürgősségi eljárásban követel garanciákat az Európai Bizottságtól a jogsértések leállítására, miközben a Tisza Párt EP-delegációja mélyen és cinkosan hallgat a kárpátaljai magyarság kálváriájáról.
Államközi szinten egyelőre teljes a homály, miközben a Veczán Zoltán által a Mandineren közölt tények világosan rávilágítanak a kárpátaljai magyarság tarthatatlan helyzetére. Az ukrán államvezetés az egyik kezével látszólag ad, a másikkal viszont kíméletlenül elvesz.
Noha a Magyar Péter vezette kabinet egyik legfőbb ígérete a kapcsolatok rendezése volt, és az ukrán-magyar tárgyalócsapat rábólintott arra a 11 pontra – amelyet még az Orbán-kormány fektetett le tárgyalási alapként –, Kijev a gyakorlatban továbbra is barátságtalan, magyarellenes lépéseket tesz. Cserébe a magyar kormány feladta a vétót, így Ukrajna megkezdhette az uniós csatlakozási tárgyalások első klaszterét.
Az engedékenység eredménye hamar megmutatkozott. Olena Ivanovszka ukrán nyelvi ombudsman – aki korábban derogáló módon kijelentette, hogy „aki homo sapiens, az már áttért az ukrán nyelvre” – a napokban felháborító levelet küldött a kárpátaljai magyar iskolaigazgatóknak. Ebben elítélte a magyar nyelv használatát, és felszólította az intézményeket, hogy a magánérintkezés területén, a szünetekben és a sporteseményeken is mellőzzék az anyanyelvüket.
A magyar nyelv szabad használata a 11 pontos egyezmény sarokköve volt, ám az ukránok ezt láthatóan semmibe veszik.
A tűrhetetlen incidens miatt Ferenc Viktória, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz.
A képviselőasszony arra vár választ Brüsszeltől, hogy mikor és milyen ellenőrzési mechanizmussal kerülnek be Ukrajna Cselekvési Tervébe a kisebbségjogi követelések. Jelenleg ugyanis a módosított dokumentum rejtve van a nyilvánosság elől, csupán egy elavult, 2025-ös verzió érhető el az ukrán kormányzati honlapokon. Ferenc Viktória rámutatott: egyelőre csak Orbán Anita külügyminiszter szavaira hagyatkozhatnak, aki szerint az ukrán külügyminisztérium jegyzékbe foglalta a megegyezés pontjait, de ennek gyakorlati, számonkérhető nyoma nincs.
Bár a napokban megjelent 929. számú ukrán kormányrendelet – amely a kis létszámú magyar iskolák finanszírozását látszólag megmenti a forráscsökkentéstől – előremutató fejlemény, a valós és tartós megoldást csak a szigorú törvényi szabályozás jelenthetné.
Eközben Brüsszelben beszédes csend uralkodik a kormánypárti oldalon. Míg az Európai Parlamentben a Fidesz–KDNP delegációja, valamint a Mi Hazánk képviseletében Borvendég Zsuzsanna következetesen kiáll a kárpátaljai magyarság ügye mellett, a Tisza Párt EP-delegációja mélyen hallgat a problémákról, némán asszisztálva Kijev magyarellenes politikájához.
