A nemzeti megmaradásunkért vívott küzdelemben elértünk arra a pontra, ahol a finomkodó szavaknak és a naiv álmoknak már nincs helye. Látnunk kell a rideg valóságot: ami Magyarországon zajlik, az nem egy egyszerű politikai váltógazdálkodás, hanem egy gátlástalan, a legsötétebb bolsevik módszereket másoló megszállási kísérlet. Magyar Péter és a Tisza Párt rohamos léptekkel rombolja le a polgári demokrácia utolsó bástyáit, miközben zsarolással némítja el az Alkotmánybíróságot és hergeli a hergelt tömegeket.
Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője megkerülhetetlen történelmi párhuzammal rántja le a leplet a tiszás „Tisztítótűz” elnevezésű műveletről, világossá téve, hogy a vörös diktatúra forgatókönyve kelt új életre. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a főszerkesztő úr gondolatait:
***
„…előbb azonban közvetve megzsarolt hét alkotmánybírót…”
A Magyar Péter által vezetett hadjáratot már nem indokolatlan megszállásnak nevezni, ezért méltó és igazságos a tőle egyre nagyobb aggodalommal elforduló lakosságot arra figyelmeztetni, hogy a megszállókkal szemben egyetlen hatásos védekezési eszköz létezik, a szabadságharc.
Látszólagos ellentmondásnak tűnik, hogy a választások után a szitások tábora szélesedett, és saját felméréseik szerint már a lakosság 80-90 százaléka őket támogatja, és nem tartják lehetetlennek az akár százszázalékos támogatást sem, ami utoljára Kádár János idején jött össze az országot akkor megszálló és tartósan uraló kommunistáknak, bár azok még a testvéri szovjet tankok támogatásában bízhattak. Kezdetben talán így volt, de a vége mégis balul sült el.
Pontosan követve a kommunista forgatókönyvet, Magyar Péter nagy elődei példáján okulva fontosnak tartja, hogy új szóhasználatot vezessen be a közbeszédbe, aminek az a célja, hogy lehetetlenné tegye a vitát. A kommunisták a könyörtelen diktatúrát például népi demokráciának nevezték. Most Magyar Péter rendszerváltozást hirdet, és tényleg azon van, hogy felszámolja a polgári demokrácia alapvető intézményeit, azok választott vezetőit elüldözze vagy leváltsa, az országgyűlésből rövidített futamidejű (maximum 12 éves) bohócjátékot csináljon, pontosan úgy, ahogy a kommunisták idején is paródia volt a parlament.
Ami pedig legyőzött politikai ellenfeleit illeti, őket kommunista gátlástalansággal bűnözőknek titulálja az ismerős dal mintájára: „Királyok, hercegek, grófok, / Naplopók és burzsoák, / Reszkessetek, mert feltámad / Az elnyomott proletár.” Nyilván saját magára gyanakszik, hiszen tizenkét éven át kellett a focistafeleségek keserű kenyerét ennie, és tengődnie dologtalanul havi ötmillióért, mire (amikor kirúgták) fellázadt proletár sorsa ellen… Tovább is van, mondjam még? „Kezdeményezzük a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. Az Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Pont. Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítunk, bevonva a teljes társadalmat, megbeszélve a közös ügyeinket, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés Sulyok Tamás helyére új köztársasági elnököt választ.”
Ez a sunyi róka előbb azonban közvetve megzsarolt hét alkotmánybírót, hogy ne merjék még elolvasni se a köztársasági elnök személyét védeni hivatott beadványt, ezért a gyáva és áruló hetek elfogultságra hivatkozva kifaroltak az állásfoglalásból, minek következében az Alkotmánybíróság megkukult, és így védtelenné vált a köztársasági elnöki méltóság.
Tovább is van, mondjam még? Mondom. Magyar Péter hétfőn bejelentette:
„Ma megkezdjük Magyarország megszabadítását a maffiától. Jól jegyezzék meg ezt a napot, ma elindítjuk a Tisztítótűz műveletet, amely lezár egy korszakot.”
Ahogy fogalmazott, a Tisztítótűz művelet célja Magyarország megszabadítása „az átható korrupciótól és a maffia szorításától”.
Jöhetnek a vagyonelkobzások, bebörtönzések, akár a kitelepítések is…
Abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy az elmúlt alig több mint száz évben ez kétszer is megtörtént, így pontosan ismerjük a folyamat lefutását és következményeit. Ismerjük a kommunista megszállás elleni sikeres védekezés receptjét is. Mert először sikerült.
A megszállókat el kell űzni. Nincs más út.
A szerző: újságíró, a Demokrata Hetilap főszerkesztője
