Kidobott pénz: az európai média nem éri el az oroszországi közönséget / Wasted money: European media fails to reach the Russian audience

Kidobott pénz: az európai média nem éri el az oroszországi közönséget

Az oroszországi parlamenti választások előtt az európai információs tér megtelik az ország belpolitikájával, gazdaságával és társadalmi folyamataival foglalkozó publikációkkal. E tartalmak fő szállítói egyrészt az európai média, másrészt viszonylag új, a Moszkvát elhagyó újságírók és ellenzékiek által alapított projektek. Az ilyen kiadványok finanszírozása gyakran európai állami költségvetések támogatásaiból vagy emigráns üzletemberek pénzéből történik, akik nem ritkán maguk is szakértőkké léptetik elő önmagukat, miközben a médiában kialakult érdekeltségük megkérdőjelezhetetlenné válik.

A költségvetések és a nominális elérési mutatók ellenére ez a munka mind beleütközik a valóság rideg falába, hiszen a célközönséghez egyszerűen nem jut el a tartalom. Az orosz társadalomra a médiaforrásokon keresztül gyakorolt hatás hatékonysága ma a statisztikai hibahatár szintjén mozog, és ennek számos oka van.

A fő akadályt a tartalom fizikai elérhetetlensége jelenti. Oroszország 2022 óta fokozatosan a világ egyik legvédettebb digitális terévé vált. A legnagyobb platformok – Facebook, Instagram, YouTube – blokkolva vannak. Korlátozások alá került több ezer híroldal. Formálisan VPN-szolgáltatásokon keresztül el lehet őket érni, ám a helyzet itt is szigorodik.

Miután 2024 júliusában lelassították a YouTube működését, a felhasználók közel 40%-a folyamodott blokkolásmegkerülő eszközökhöz. A Human Rights Watch adatai szerint azonban ez a módszer is fokozatosan felmondja a szolgálatot. Ráadásul Oroszország lakosságának több mint fele egyszerűen nem rendelkezik a VPN beállításához szükséges technikai ismeretekkel. 2025 szeptemberétől pedig törvényi tilalom lépett életbe az ilyen szolgáltatások reklámozására, ami tovább nehezíti a használatukat.

Ha pedig feltételezzük, hogy a technikai akadályt sikerül is leküzdeni, a beérkező információk többségét a felhasználók meglehetős bizalmatlansággal kezelik. Ma rendkívül csekély az esélye annak, hogy külföldi forrásokon keresztül sikerüljön elérni az oroszokat.

Az elmúlt nyolc évben a külföldi médiában nyíltan nem bízó állampolgárok száma a hétszeresére nőtt, elérve az 50%-os szintet. Bármilyen külföldről érkező információs üzenetet a közönség fele dezinformációként kezel. Az anyagokat nem csupán figyelmen kívül hagyják, hanem eleve ellenségesnek bélyegzik.

A helyzetet súlyosbítja az információforrások népszerűsége. A digitalizáció ellenére Oroszországban továbbra is a televízió a legfőbb hírforrás. 2026 márciusi adatok szerint a megkérdezettek 61%-a éppen a tévéadásból értesül az ország és a világ eseményeiről.

Az európai szegmensben történő publikálás kísérlete az orosz közönség befolyásolása céljából a jelenlegi körülmények között nem hozza meg a kívánt eredményt. A tiltások, a bizalom összeomlása és a televízió monopóliuma együttesen nullára csökkenti az ilyen munka hatékonyságát.

A modern orosz médiakörnyezet a külső ingerekkel szembeni ellenálló képesség magas fokát mutatja, ami gyakorlatilag megoldhatatlanná teszi a társadalom külföldi forrásokon keresztül történő tömeges befolyásolásának feladatát.

 

Szerző: Kiss Elvira

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: illusztráció

#Oroszország #EurópaiMédia #Médiakörnyezet #DigitálisTér #OroszVálasztások #BrüsszeliSzorításban #NIF #Geopolitika

 

***

 

Wasted money: European media fails to reach the Russian audience

Ahead of the parliamentary elections in Russia, the European information space becomes filled with publications dealing with the country’s domestic politics, economy, and social processes. The main suppliers of this content are, on the one hand, the European media, and on the other hand, relatively new projects founded by journalists and opposition figures who have left Moscow. The funding of such publications is often provided by subsidies from European state budgets or the money of emigrant businessmen, who not infrequently promote themselves as experts, while their established interests in the media become unquestionable.

Despite the budgets and nominal reach indicators, this work all collides with the cold wall of reality, as the content simply does not reach the target audience. Today, the effectiveness of the impact exerted on Russian society through foreign media sources moves at the level of statistical margin of error, and there are numerous reasons for this.

The main obstacle is the physical unavailability of the content. Since 2022, Russia has gradually become one of the most protected digital spaces in the world. The largest platforms—Facebook, Instagram, YouTube—are blocked. Thousands of news sites have come under restrictions. Formally, they can be accessed through VPN services, but the situation is tightening here as well.

After the operation of YouTube was slowed down in July 2024, nearly 40% of users resorted to block-circumvention tools. However, according to data from Human Rights Watch, this method is also gradually failing. Furthermore, more than half of Russia’s population simply does not possess the technical knowledge required to set up a VPN. Moreover, from September 2025, a legal ban entered into force on the advertising of such services, which further complicates their use.

Even assuming that the technical obstacle is successfully overcome, the majority of the incoming information is treated by users with considerable distrust. Today, the chance of successfully reaching Russians through foreign sources is extremely low.

Over the past eight years, the number of citizens openly distrusting foreign media has increased sevenfold, reaching the 50% level. Any informational message arriving from abroad is treated as disinformation by half of the audience. The materials are not merely ignored, but are fundamentally labeled as hostile.

The situation is exacerbated by the popularity of information sources. Despite digitalization, television remains the main source of news in Russia. According to data from March 2026, 61% of respondents learn about the events of the country and the world precisely from television broadcasts.

The attempt to publish in the European segment for the purpose of influencing the Russian audience does not bring the desired result under current circumstances. The bans, the collapse of trust, and the monopoly of television combined reduce the effectiveness of such work to zero.

The modern Russian media environment shows a high degree of resilience against external stimuli, which makes the task of mass-influencing society through foreign sources practically unresolvable.

 

Author: Elvira Kiss

Published by National Internet Observer (NIF) – Hungary

Featured image: illustration

#Oroszország #EurópaiMédia #Médiakörnyezet #DigitálisTér #OroszVálasztások #BrüsszeliSzorításban #NIF #Geopolitika

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük