A Százak Tanácsa figyelmeztet: a kétharmad nem írja felül az Alaptörvényt
Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében – a frissen letett eskü után, a köztársasági elnök jelenlétében – nyilvánosan felszólította Sulyok Tamás államfőt a lemondásra. A Százak Tanácsa most emlékeztet: az Alaptörvény a köztársasági elnök személyét sérthetetlennek nyilvánítja – és a kétharmados győzelem nem jogosít fel alkotmánysértésre.
Ami a Parlamentben történt
2026. május 9-én, az új Országgyűlés alakuló ülésén Magyar Péter letette a miniszterelnöki esküt, majd az eskütétel után azonnal a pulpitushoz lépett és első kormányfői beszédét mondta. Ebben a beszédben – miközben Sulyok Tamás a páholyban ülve hallgatta – nyilvánosan felszólította az államfőt: „Elnök úr, ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet.”
Politikai elemzők példátlannak minősítették az esetet: ilyen hangnemben és ilyen formában még egyetlen hivatalban lévő kormányfő sem szólt egy magyar államfőhöz, különösen nem ünnepi alkalommal, közvetlenül azután, hogy megválasztása után fogadta a köztársasági elnök gratulációját.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alakuló ülésen ugyan hivatalosan is Magyar Pétert javasolta miniszterelnöknek, ám beszédével azonnal ki is jelölte a frontvonalakat az új hatalom és a Sándor-palota között – hangsúlyozva, hogy minden politikai hatalom kizárólag jogállami keretek között értelmezhető.
Mit mond az Alaptörvény?
Erre a helyzetre reagált a Százak Tanácsa. A civil szervezet teljes nyilatkozata:
A NIF megjegyzése:
Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében azt ígérte, hogy helyreállítja a fékek és ellensúlyok rendszerét – miközben ugyanabban a beszédben nyilvánosan és személyesen támadta az egyik legfontosabb alkotmányos ellensúlyt, a köztársasági elnök intézményét. Török Gábor politikai elemző szerint Magyar „érdeke az, hogy az első hónapok kormányzati nehézségeit látványos akciókkal, az elszámoltatás és a régi rend embereinek eltávolítását bizonyító színpadias képeivel takarja el.”
A Százak Tanácsának figyelmeztetése nem Sulyok Tamás személyét védi – hanem az alkotmányos rendet. A kettő között pedig nem apró, hanem alapvető különbség van. Azt, hogy Magyar Péter ezt a különbséget ismeri-e, az elkövetkezendő hetek fogják megmutatni.
Szerző: Vágréti Gábor
Kiemelt képen: Magyar Péter aláírja a beiktatásáról szóló elfogadó nyilatkozatot / fotó: Németh Kata / Index
#SzázakTanácsa #MagyarPéter #SulyokTamás #Alaptörvény #AlkotmányosRend #FékekÉsEllensúlyok #NIF






















