Kardcsörtetés a jogállam romjain – Ki rendelte ki a honvédséget Magyar Péter pártrendezvényére?

A mai napon, Magyar Péter beiktatásának napján a Magyar Honvédség díszegysége, zenekara, huszárosztagja és a Nemzeti Lovas Díszegység vonult fel a Kossuth téren – egy olyan rendezvényen, amelyet maga Magyar Péter is a Tisza Párt által szervezett és finanszírozott eseményként jellemzett.

Az Alaptörvény és a honvédelmi törvény egyértelmű: a honvédség nem vehet részt pártpolitikai eseményeken. Ruszin-Szendi Romulusz, a leendő honvédelmi miniszter ma még nem tette le esküjét. Akkor ki adta ki a parancsot?

Mi történt ma a Kossuth téren?

A Magyar Honvédség 32. Testőrezred tagjai, a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara ma délután a Kossuth téren díszszemlét tartott és ünnepélyes zászlófelvonáson vett részt – mindezt egy olyan rendezvény keretében, amelyet a Tisza Párt szervezett és finanszírozott. A Rákóczi-induló szólt, a díszegység tisztelgett az új miniszterelnöknek, Magyar Péter pedig fiaival vonult ki a tömeg elé.

A rendezvény jellege nem vitás: Magyar Péter saját szavaival is a Tisza Párt által szervezett és finanszírozott „rendszerváltó népünnepélyként” jellemezte azt. Ez jogilag pártrendezvénynek minősül – és ez az a pont, ahol súlyos alkotmányossági kérdések merülnek fel.

TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!

ADÓSZÁM:

19334684-1-05

„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”

Mit mond az Alaptörvény és a honvédelmi törvény?

Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti a Magyar Honvédség politikai semlegességének elvét. A katonák jogállásáról szóló törvény 22. § (4) bekezdése kimondja: a szerződéses állomány tagjai szolgálatuk ideje alatt kötelesek felfüggeszteni párttagságukat. A honvédelmi miniszteri rendelet még ennél is egyértelműbb: a személyi állomány nem tarthat fenn párttagságot és nem folytathat politikai tevékenységet.

Az önkéntes tartalékosokra vonatkozó szabályok pedig kifejezetten megtiltják, hogy pártrendezvényeken jelenjenek meg.

A honvédség közösségi rendezvényeken való részvételét egy külön honvédelmi miniszteri irányelv szabályozza. Ez az irányelv taxatíve felsorolja, mikor vehet részt a honvédség egy eseményen – állami, nemzeti, egyházi, civil hagyományőrző, oktatási rendezvényeken. A politikai pártok rendezvényei ebből a listából kifejezetten ki vannak zárva. Az irányelv 5. § (1) bekezdés c) pontja egyértelműen kimondja: a honvédség nem vehet részt pártpolitikai tevékenységhez kapcsolódó eseményeken.

A legnagyobb kérdés: ki adta ki a parancsot?

Ez az a pont, ahol a jogi probléma igazán súlyossá válik. Ruszin-Szendi Romulusz, aki a Tisza Párt és Magyar Péter nevében már hetekkel ezelőtt bejelentette a katonai díszszemlét és a Radnai Márkkal közösen tartott „terepszemlén” is részt vett a Kossuth téren, ma még nem honvédelmi miniszter. A miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása csak hétfőn, május 11-én kezdődik – esküjét tehát legkorábban május 12-én teheti le.

A hatályos honvédelmi miniszteri irányelv szerint a honvédség rendezvényeken való részvételéhez a Honvédelmi Minisztérium stratégiai és humánpolitikai főosztályának helyettes államtitkára adja meg az engedélyt. Ez a tisztség jelenleg Czermann János nevéhez kapcsolódik.

Az ügyvezető honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf – csakhogy ő egy már egy leköszönő, ügyvezető szerepben lévő kormány tagja, akinek mozgástere rendkívül korlátozott. Egy ügyvezető kormány tagja nem hozhat olyan döntést, amely politikailag elkötelezett – márpedig a honvédség pártrendezvényre vezénylése politikailag rendkívül elkötelezett lépés.

A Sándor-palota – a köztársasági elnöki hivatal – a Magyar Nemzet megkeresésére megerősítette:

„Nem érkezett megkeresés a Sándor-palotához a Magyar Honvédség megjelenésének és részvételének körülményeivel kapcsolatban. A köztársasági elnöknek mint a Magyar Honvédség főparancsnokának nincs törvényes hatásköre utasítást kiadni a honvédség részére a május 9-i eseménnyel kapcsolatban.”