Brüsszel megszegi a saját ígéretét – a magyar olajmentesség visszavonása újabb szerződésszegés lenne
Amikor 2022-ben Orbán Viktor megszavazta az Oroszország elleni 6. szankciós csomagot, ezt egy világos és feltétel nélküli garanciáért cserében tette: Magyarország mentességet kapott a csővezetékes orosz kőolaj importtilalma alól. Most Jørgensen energiaügyi biztos nyíltan közölte, hogy az EU 2028-ig meg akarja szüntetni az orosz energiaimportot – és a mentességeket nem kívánja fenntartani. Ha ez megvalósul, Brüsszel nem csupán Magyarország energiabiztonságát ássa alá, hanem megszegi azt az ígéretet, amelyre az egész szankciós megállapodás épült.
A 2022-es alku – amit Brüsszel most elfelejtene
2022 júniusában az Európai Unió elfogadta az Oroszország elleni 6. szankciós csomagot, amelynek egyik kulcseleme az orosz kőolaj importjának tilalma volt. Magyarország – és Szlovákia – akkor csak egy feltétel mellett volt hajlandó megszavazni a csomagot: a csővezetékes, azaz a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz olaj mentesítése az embargó alól.
Ez nem politikai gesztus volt, hanem konkrét jogi garancia. A mentesség határozatlan időre szólt, nem volt hozzá időkorlát rendelve, és nem kötötték politikai feltételekhez. Magyarország erre a garanciára alapozva szavazta meg a szankciós csomagot – és ezzel lehetővé tette az egyhangú döntést.
Most Dan Jørgensen energiaügyi biztos nyíltan kimondta: az EU 2028-ig teljes egészében meg akarja szüntetni az orosz energiaimportot, és a mentességeket nem kívánja fenntartani. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel egyoldalúan vissza akarja vonni azt a garanciát, amelynek fejében Magyarország megszavazta a szankciós csomagot.
Mit mond erről a jog?
A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (1969) 26. cikke kimondja az egyik legalapvetőbb jogelvet: pacta sunt servanda – a szerződéseket be kell tartani. A 60. cikk szerint ha az egyik fél lényegesen megszegi a kétoldalú megállapodást, a másik fél jogosult annak felfüggesztésére vagy felmondására.
Az EU belső jogában a tagállamok közötti jóhiszemű együttműködés elvét az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 4. cikk (3) bekezdése rögzíti: a tagállamok és az EU intézményei kötelesek lojálisan együttműködni, és tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely veszélyezteti az Unió céljainak megvalósítását – ideértve a tagállamok energiabiztonságát is.
Ha Brüsszel egyoldalúan vonja vissza a 2022-ben adott mentességet – miközben a Barátság kőolajvezeték ukrán politikai döntés miatt nem működik –, ez kettős szerződésszegés: egyrészt megsérti azt az implicit megállapodást, amelyre a szankciós csomag szavazása alapult, másrészt megsérti a lojális együttműködés elvét azzal, hogy egy tagállamot kiszolgáltatott energetikai helyzetben hagy, miközben annak ellátásbiztonságát más tagjelölt ország politikai fegyvere veszélyezteti.
Az összefüggés, amelyet Brüsszel nem akar látni
Ahogy azt a NIF korábbi casus belli elemzése részletesen kifejtette, az ukrán olajblokád már önmagában is szerződésszegés – az EU–Ukrajna társulási megállapodás egyértelmű megsértése. Az Európai Bizottság azonban eddig nem lépett fel Ukrajna ellen. Sőt: kiszivárgott hangfelvételek tanúsága szerint Brüsszel tudatosan nem akar nyomást gyakorolni Kijevre a Barátság kőolajvezeték újranyitása érdekében.
Ez azt jelenti, hogy az EU egyszerre mulasztja el kikényszeríteni Ukrajna szerződéses kötelezettségeit, és készül visszavonni Magyarország 2022-ben kapott garanciáját. Mindkét lépés ugyanabba az irányba mutat: Magyarország energiabiztonságának szándékos és tudatos aláásása – politikai célból.
A precedens, amelyre Magyarország hivatkozhat
Nem ez az első eset, hogy egy tagállam uniós garanciára hivatkozva vitatja a kötelezettség egyoldalú visszavonását. A joggyakorlat egyértelmű: ha egy tagállam valamely uniós döntéshez csak specifikus garancia fejében adta hozzájárulását, és ezt a garanciát utóbb egyoldalúan vonják vissza, a tagállam jogosult vitatni a döntés érvényességét, és akár az Európai Unió Bíróságához fordulni.
Magyarország tehát nemcsak politikailag, hanem jogilag is erős pozícióból tud visszautasítani minden olyan brüsszeli nyomást, amely a 2022-es mentesség visszavonására irányul – mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken keresztüli ellátás biztonságát nem garantálják.
Brüsszel csapdában van – és ezt tudja
Az összefüggések logikája kényszeredett egyértelműséggel adja magát. Ha Brüsszel visszavonja a mentességet, Magyarország joggal hivatkozhat a 2022-es garancia megszegésére – és megvétózhat minden olyan uniós döntést, amely Ukrajna érdekeit szolgálja. Ha viszont fenntartja a mentességet, de Ukrajna politikai döntéssel zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket, akkor az EU saját energiapolitikájának hitelessége kérdőjeleződik meg.
Kijev és Brüsszel zsákutcába hajtotta magát. Szijjártó Péter ezt pontosan tudja – és pontosan ezért nem enged. Nemcsak politikai meggyőződésből, hanem azért is, mert a jog az ő oldalán áll.
