Csalásvád: a Tisza környékén elkezdték építeni a brüsszeli B tervet

Tömegesen jegyeztetett be honlapokat januárban a Tisza Párt. Ezek közül a legérdekesebb a mostvagysoha2030.hu. Ugyanis már az áprilisi választásra is a „Most vagy soha” szlogennel (is) kommunikál Magyar Péter alakulata, de úgy tűnik, ők maguk nem csak a „most” opcióban gondolkodnak, hanem egy esetleges 2030-as kormányváltási forgatókönyvben is, ami értelemszerűen egy 2026-os vereséget feltételez.

A furcsa honlapbejegyzés nem az egyetlen jele annak, hogy zavar támadt az eddig kifelé túlontúl magabiztos kommunikációval előálló Tisza holdudvarában. A visszatérően Magyar Péterre emlékeztető fordulatokkal kommunikáló „Vidéki Prókátor” is elkezdte felkészíteni a tiszásokat a vereség forgatókönyvére. A profil arról írt, hogy „Nem kell majd beledőlni a kardunkba, ha áprilisban az Orbán-párt egyedül vagy a kistestvérével együtt abszolút – de nem kétharmados – többséget szerez.” A Vidéki Prókátor hozzátette továbbá, hogy az állítólagos gazdasági problémák és mozgástérhiány később elvégeznék a munkát. Ez a gondolatmenet azonban már nem a győzelemről, hanem a kudarc előzetes felmentéséről szól.

Szintén ebbe a nyomvonalba illeszkedett Magyar Péter baloldali elődjének, Márki-Zay Péternek az eszmefuttatása arról, hogy szerinte 40 százalék esélye van annak, hogy a Fidesz már április előtt elcsalja a választásokat, és ugyanennyi esélyt adott a Tisza Párt olyan győzelmére, amikor szerinte „Orbán nem adja át a hatalmat”. Ezeket a mondatokat nehéz nem előzetes magyarázkodásként kezelni.

A korábban szintén a baloldali összefogás tagjaként politizáló Hadházy Ákos Brüsszel B tervének eddigi legkompaktabb verzióját adta elő, amikor arról beszélt január 6-ai sikertelen hídfoglalási kísérlete alkalmával, hogy „ha a Fidesz nem hagy fel a csalással, ezzel meg is nyerheti a választást, de ha emiatt nyernek, azt nem fogjuk elismerni, le fogjuk állítani az országot békésen, de nagyon határozottan”.

Egy befolyásos brüsszelita politikus, az uniós bürokrácia segítségével kormányra segített lengyel liberális külügyminiszter, Radosław Sikorski szintén hasonló irányú kijelentést tett a 444-nek adott interjúban, ahol a választások általa feltételezett manipulálásának el nem fogadásáról beszélt.

Sokatmondó több Tisza Párthoz közeli elemző és közvélemény-kutató változó kommunikációja is. Lakner Zoltán, aki a Tisza-szigetek egyik előadója, arról írt a Jelen című lapban, hogy „a Tiszának legalább öt százalékkal kell győznie még a sima kormányváltáshoz is”. Lakner eddig nyilvánosan a baloldali kutatók számainak megfelelően kommunikálta az esélyeket.

Róna Dániel, aki Magyar Péterék számára készít közvélemény-kutatásokat, valamiért szintén előre magyarázkodni kezdett a tiszás jelöltek által hordozott kockázatok kapcsán: „gondolom, senki sem szeretné, hogy egy olyan repülőgépre üljön, amit egy olyan pilóta vezet, aki most tanulja a szakmát. Tehát itt a hibázás lehetősége fokozottan fennáll, és ez sokat megmagyaráz Magyar Péter óvatosságából, hogy miért próbálja minimalizálni a kampánynak ebben a fázisában a jelölteknek a nyilvános szerepléseit.” Hozzátette, hogy a tiszás jelöltek „a tanulási folyamatnak még messze nincsenek a végén. Itt azért ez egy kockázatot jelent.”

Valamiért Róna és társai kutatásainak mintha a 444 sem adna hitelt. Talán ezért közöltek idén január 10-én egy írást „Kiszámoltuk, hol lehet esélye a Fidesznek és a Tiszának, sok helyen vérre menő küzdelem várható” címmel. Az esélylatolgatás messze jár a két számjegyű ellenzéki előnyről beszámoló kutatásoktól, a 444 szerzői 48 inkább fideszes, és szintén 48 inkább ellenzéki választókerületet azonosítottak, tíz választókerület pedig álláspontjuk szerint „lényegében megjósolhatatlan”.

Az Ellenpont két hete arról írt, hogy a választási eredmény kétségbe vonásának, végső soron manipulálásának céljával hoztak létre új baloldali háttérszervezetet Magyar Péterék számára a volt miniszterelnökhöz, Bajnai Gordonhoz közel álló emberek. A szereplők között megtalálható a Szabad Szavazat Alapítvány alapítója, Siegler Ádám, a szervezet képviselője pedig Kramer Péter, aki választási megfigyelőként és politikai elemzőként dolgozik Brüsszelnek.