Amerikai agresszió Venezuela ellen
Trump parancsára ejtették foglyul és szállítják az USA-ba a venezuelai elnököt és feleségét
Trump amerikai elnök parancsára az amerikai haderő péntekről szombatra virradóra megtámadta Venezuelát, bombázta katonai és civil objektumait, amerikai katonák pedig behatoltak a caracasi elnöki palotába, és hálószobájában foglyul ejtették Nicolas Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest. Helikopterrel egy amerikai hadihajóra szállították őket, a hadihajó pedig irányt vett Amerika felé – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
A hírt Trump elnök is megerősítette. Azt mondta, azért ejtették foglyul Venezuela elnökét, hogy az Egyesült Államokban bíróság elé állítsák és elítéljék. Amerikában tavaly augusztusban 25 millió dollár vérdíjat tűztek ki Maduro fejére.
Venezuela törvényes elnökének és feleségének elrablásával egyidejűleg az Egyesült Államok légiereje rakétatámadást intézett a caracasi kormányőr laktanya ellen, semlegesítette a védelmi minisztériumot is befogadó Tiuna erőd fegyveres alakulatait, csapást mértek a La Carlota katonai repülőtérre, a La Guaira nemzetközi repülőtérre, a Caracastól 100 kilométerrel dél-nyugatra fekvő Maracay repülőterére, Aragua államban, és a Karibi-tenger partján fekvő Higuerotéra, Miranda államban.
Úgy tudják, a támadásnak sok venezuelai esett áldozatul.
Az USA utoljára 1989-ben hajtott végre hasonló akciót Latin-Amerikában. Akkor George W. Bush elnök adott parancsot a panamai elnök Manuel Noriega elfogására. Őt is foglyul ejtették, és drogkereskedelem vádjával 40 évre elítélték Amerikában. Helyette USA-barát politikust állítottak Panama élére.
A Venezuela ellen elkövetett agresszió világszerte felháborodást váltott ki. Elsőként Moszkva és Peking ítélte el, de még Párizs is rosszallását fejezte ki. Guterres ENSZ-főtitkár szerint a nemzetközi joggal ellentétes eset súlyos precedenst teremthet. Az amerikai agressziót csak Milei argentin elnök biztosította teljes támogatásáról a „szabadság” nevében.
Oroszország felszólította Washingtont, hogy engedje szabadon Maduro elnököt és feleségét. Lavrov orosz külügyminiszter szolidaritásáról biztosította a venezuelai népet a fegyveres agresszióval szemben.
„Oroszország továbbra is támogatja a bolivári kormány politikáját az ország nemzeti érdekeinek és szuverenitásának védelmében”
– szögezte le a miniszter.
A nemzetközi jog értelmében az USA agressziót követett el Venezuela ellen azzal, hogy fegyveres támadást intézett ellene, és foglyul ejtette az ország törvényes elnökét.
Noha az amerikai elnök drogkereskedelemmel vádolja Maduro elnököt, megfigyelők szerint az amerikai tőke valódi célja Venezuela olajkincsének megkaparintása.
A Venezuela elleni támadást megelőzően blokád alá vették a venezuelai olajkikötőket, és elkoboztak több olajtankert, melyen külföldre szállították volna a megrendelt nyersanyagot.
Nem tartják kizártnak, hogy Venezuela megtámadásával Trump az amerikai háttérhatalom kedvében akart járni, hogy cserében szabadabb kezet kapjon az oroszokkal tervezett kiegyezéshez.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az eset nem fokozza Moszkva bizalmát Washington iránt, még ha Putyin elnök politikai pragmatizmusán vélhetően nem is fog felülkerekedni az indulatosság.
Erre utal, hogy Lavrov óvott az újabb konfliktus eszkalálásától.
Washington, Caracas, 2026. január 3. szombat (MB)
Kiemelt képen: Nicolas Maduro venezuelai elnök / fotó: Yemen News Agency
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
