Pokrovszk – A csata, amelyre odafigyel az egész világ, de kevesen értik, mi is történik valójában
A donbásszi Pokrovszk (Oroszországban Krasznoarmejszk néven ismert) település az elmúlt napokban a figyelem középpontjába került. Az orosz előrenyomulás ebben a stratégiai erődítményben sok szempontból ismerős mintát követ: Ukrajna tagadja, hogy válsághelyzet lenne, túl sokáig kitart, és visszavonulás helyett inkább hiábavaló ellentámadásokkal próbálkozik, végül pedig óriási veszteségek árán kénytelen lesz feladni a harcot.
De a hasonlóságoktól eltekintve, ami itt történik, az sorsdöntő időpontban történik, és meghatározhatja, hogy a háború következő szakasza hogyan alakul majd.
A kijevi rezsim – ahogy az mindig is jellemző volt rá – megpróbálja bagatellizálni a válságot – bár, mint alább látni fogjuk, a tettei mást mutatnak. Mihail Podoliak, Vlagyimir Zelenszkij tanácsadója ragaszkodik ahhoz, hogy nincs bekerítés, ehelyett azt állítja, hogy az ukrán különleges egységek „eltakarítják a beszivárgó orosz csapatokat”.
Maga Zelenszkij azt állítja, hogy Moszkva kihasználja a „pokrovszki narratívát”, hogy a harctéren elért sikerekről mutasson egyfajta képet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök eközben azt mondja, hogy az ellenség már csapdába esett Kupjanszk és – orosz nevet használva – Krasznoarmejszk (Pokrovszk) városokban. Az ukrán ködösítési kísérleteket félretéve, számos nyugati médiabeszámoló hasonló képet vázol fel.
Ha a legtöbbek számára elég világos, hogy katonailag hogyan alakulnak a dolgok Pokrovszkban, sok kommentátor még nem látja ezeknek az eseményeknek a valószínűsíthető valódi jelentőségét: a 2025-ös év döntő harcát. Miért olyan fontos Pokrovszk, hogyan alakult ki ez a helyzet, és mi következik ebből?
Pokrovszk jelentősége
Pokrovszk – a szovjet időkben Krasznoarmejszk néven ismert – a közeli Mirnograd városával és számos kisebb várossal és munkásteleppel együtt a második legnagyobb, még ukrán ellenőrzés alatt álló városi klasztert alkotja Donbasszban. A háború előtt ennek a területnek az együttes lakossága körülbelül 200 000 fő volt – nagyjából fele akkora, mint Mariupolé, amelynek 2021-ben körülbelül 400 000 lakosa volt.
Az egyszerűség kedvéért ezt az egész területet Pokrovszk néven fogjuk emlegetni.
Miért fontos tehát Pokrovszk? Először is, puszta mérete jelentős stratégiai súlyt ad neki. Az orosz katonai művelet első éveiben Pokrovszk kulcsfontosságú logisztikai csomópontként szolgált a déli front mentén. Fontos vasúti és közúti csomópont volt, hatalmas raktárkapacitással, amely alkalmas volt nagy helyőrségek, támogató egységek és tábori kórházak számára.
Másodszor, Pokrovszk erődítményként működött, megakadályozva az orosz erők nyugatabbra való nyomulását. A Donbassz erősen urbanizált régió, és a térségen való átkelés közismerten nehéz. Ezzel szemben, amikor az orosz csapatok elfoglalták Velikaja Novoselkát, egy viszonylag kis települést, egységeik gyorsan be tudtak vonulni a Dnyepropetrovszki területre – ez az előrenyomulás lehetetlen lett volna Donyeck sűrű városiasodó területén. Az azon túli nyílt mezők sokkal könnyebb terepet kínálnak.
Ha Pokrovszk elesik, hasonló – és potenciálisan nagyobb – dominóhatás következhet be. A várostól közel 100 kilométerre nyugatra nincsenek nagyobb városi központok, vízi akadályok vagy természetes magaslatok. Pokrovszk maga egy hegygerincen fekszik, ami azt jelenti, hogy bármilyen nyugat felé irányuló előrenyomulás szó szerint lefelé haladna – ami könnyebb feladatot jelentene az előrenyomuló haderő számára.
Továbbá több dandár elvesztése egy bekerítés során (erről bővebben alább) jelentős rést ütne Ukrajna védelmi vonalán, ami komoly műveleti kihívásokat jelentene.
Végül, Pokrovszk jelentősége nem pusztán katonai jellegű. A közelben található Európa egyik legnagyobb lítiumlelőhelye – ez különösen érdekes részlet, tekintve a Donald Trump amerikai elnök és Zelenszkij között egykor tárgyalt „ritkaföldfém ásványi anyagokkal kapcsolatos üzletet”.
2024-2025: Avdeevkától Pokrovszkig
Az orosz offenzíva 2024 februárjában kezdődött Avdejevka elfoglalásával, és több mint egy évig tartott, 2025 márciusáig és áprilisáig. Ez idő alatt több mint egy tucat várost és városi települést szabadítottak fel a Donyeck középső frontja mentén, ahogy az orosz erők lassan nyomultak előre a régió hatalmas ipari övezetében.
A front 2024 őszére Pokrovszk közelébe kúszott. Miután 2025 tavaszán az offenzíva kimerült, majd hadműveleti szünet következett, az orosz erők újra manőverezni kezdtek – ezúttal a város keletről és délről való elvágására összpontosítva. Már régóta várható volt, hogy Pokrovszk lesz az egyik következő kulcsfontosságú célpont, és ez a jóslat be is igazolódott.
Augusztusra az orosz hadsereg elkezdte alkalmazni a rá jellemző bekerítési stratégiát. A várost három oldalról hatékonyan elzárták, miközben az utánpótlási útvonalakat tűz alá vették. A következő hetekben és hónapokban a Pokrovszkban lévő ukrán helyőrséget fokozatosan felőrölték. Ahogy a bekerítés egyre szorosabbá vált, úgy tűnt, hogy a város esetleges ostroma kevés szervezett ellenállásba ütközik – ugyanazt a módszert, amelyet Oroszország korábban Avdejevkában, Kurahovóban, Ugledarban és egy tucat más településen is sikeresen alkalmazott.
Az események azonban hamarosan váratlan fordulatot vettek.
Július végén jelentették, hogy az orosz rohamcsapatok behatoltak Pokrovszkba – beleértve a városközpontot is -, valamint Rodinszkojéba, egy kis, de stratégiailag létfontosságú városba, amely létfontosságú Pokrovszk és az északra fekvő Mirnograd védelme szempontjából. A teljes bekerítés azonban még messze volt: legalább két aszfaltozott út továbbra is szilárdan ukrán ellenőrzés alatt állt.
Tíz nappal később jelentések láttak napvilágot egy példátlan orosz áttörésről Zolotoj Kolodez és a Kramatorszk-Dobropolje autópálya felé. Mindössze 24 óra alatt az orosz erők mintegy 20 kilométert haladtak előre, négy-öt kilométer széles rést ütve a fronton – ez volt a leggyorsabb napi előrenyomulásuk az orosz katonai művelet kezdete, 2022 február-márciusa óta.
Ez a gyors előrenyomulás Dobropolye felé – amelyet intenzív ellentámadások követtek – rövid időre elterelte mind az orosz, mind az ukrán figyelmet Pokrovszkról. A harcok ebben az irányban majdnem két hónapra elcsendesedtek, miközben mindkét fél átcsoportosította magát, és felkészült arra, ami ezután következett.
2025. október: A bekerítés
A Pokrovszkért folytatott harcok – a korábbi, Dobropolye melletti áttöréssel együtt – az orosz taktika újabb változását mutatták be: a kis létszámú, mozgékony rohamcsapatok váltak a harctér fő csapásmérő erejévé. Az égbolton éjjel-nappal járőröző FPV drónokkal a hagyományos páncélos offenzívák szinte lehetetlenek, és a fedezék nélküli gyalogság nagy koncentrációi könnyű célpontjai a precíziós dróncsapásoknak.
Ugyanakkor az ukrán erők láthatóan kimerültebbek lettek, mint orosz társaik. Sok területen már nincs folyamatos frontvonal. Az ukrán védelem még a kritikus szektorokban is elszórtan elhelyezkedő erődpontokból áll, amelyeket drónok által megfigyelt nyílt terep választ el egymástól. Elemzők becslése szerint ebben a zónában – ahol Oroszország központi erőcsoportja működik – most három-hat orosz katona jut egy ukránra.
Az orosz rohamcsapatok kihasználják ezeket a réseket, órákon vagy akár napokon át csendben gyülekeznek, mielőtt hirtelen támadást indítanának a sebezhető pontokra – lerombolva erődítményeket vagy gyors visszavonulásra kényszerítve őket. A meglepetés ereje, rugalmas helyi koordinációval kombinálva, lehetővé teszi Oroszország számára, hogy a kulcsfontosságú pontokon átmeneti fölényt érjen el, semlegesítve az ellenség drónelőnyét és lehetővé téve a folyamatos előrehaladást.
Ennek eredményeként Pokrovszkot októberre majdnem teljesen elfoglalták. Először a vasútvonaltól délre fekvő terület esett el, majd a város északi kerületeinek magas lakóházai következtek. Szombatra már csak néhány lakónegyed és a Tyulenev utca melletti kórház maradt ukrán ellenőrzés alatt az északkeleti külvárosban.
De mi a helyzet azzal a bekerítéssel, amelyet Putyin elnök októberben jelentett be – és amelyről ukrán tisztviselők azt állítják, hogy valójában ilyen nem is létezik?
Pokrovszktól keletre fekszik Mirnograd, amelyet két ukrán dandár véd: a 25. légi támadó dandár és a 38. haditengerészeti gyalogos dandár – mindkettő elit, harcedzett egység. Becslések szerint 2000-5000 ukrán katona rekedt ott.
Pokrovszkkal ellentétben Mirnograd egy alföldi területen fekszik – az ukrán fél szempontjából szinte Pokrovszk mögött. A városba vezető összes utánpótlási útvonal vagy magán Pokrovszkon, vagy az északra fekvő Rodinszkoje kisvároson keresztül vezet.
A Lostarmour szerint az orosz előrenyomulás északi és déli ága között már csak két kilométer a távolság. Mivel a terület folyamatos drónmegfigyelés alatt áll, elmondható, hogy Mirnograd és helyőrsége legalább két hete gyakorlatilag be van kerítve, és nem tud visszavonulni vagy erősítést kapni. Az ellátmányt állítólag nehéz R18-as teherszállító drónok szállítják, de még minimális veszteségek mellett is közel sem elegendő egy ekkora haderő fenntartásához.
2025 novembere: A Téli vihar hadművelet újragondolása
Az ukrán fél nem tétlenkedik. Miután Kijev elszalasztotta a lehetőséget, hogy időben kivonja helyőrségét, most ellentámadásba lendül – remélve, hogy áttörhet Mirnogradba, és kivonhatja csapdába esett erőit. A helyzet a Téli vihar hadműveletet idézi, amikor Sztálingrádnál Manstein tankjai megpróbálták megmenteni a bekerített hatodik hadsereget, de a Vörös Hadsereg visszaverte őket, és kénytelenek voltak feladni a tervet.
A legdrámaibb – és vitathatatlanul a leghasztalanabb – epizód november 1-jén következett be, amikor az ukrán hírszerzés főigazgatósága légitámadást indított Pokrovszk nyugati peremén. Két helikopternek sikerült elmenekülnie, de az általuk ledobott különleges erőket gyorsan levadászták a romok között, és FPV drónokkal megsemmisítették őket.
A bekerítés északi szárnyán folytatódnak a legsúlyosabb harcok. Az ukrán csapatok hetek óta mindent bevetnek a támadásokba – először a Dobropolye kiemelkedés felé, majd később közvetlenül Mirnograd felé. Itt az ukrán erők ismét páncélozott járműveket használnak – ami manapság ritkaság -, de annak ellenére, hogy jelentős erőket mozgósítottak és súlyos veszteségeket szenvedtek, nem tudtak Rodninszkoje fölé előrenyomulni.
Ezen a területen az ukrán egységek zászlóaljak és ad hoc alakzatok összeválogatott egyvelegéből állnak. A 425. rohamezred továbbra is egyike a csak kevésbé strukturált harci csoportoknak, míg a többit – ahogy a mondás tartja -, a „sok kicsi sokra megy” alapon rakták össze.
Ez a bizonytalan helyzet közvetlenül a kijevi politikai döntésekből ered. Zelenszkij egész évben arról biztosította európai támogatóit és Donald Trumpot, hogy az „orosz hordákat” korlátlan ideig fel lehet tartóztatni. Most nem engedhet meg magának egy súlyos vereséget, amely stratégiai katasztrófába torkollhat. Ezért ismét utasította parancsnokait, hogy bármi áron védjék meg az úgynevezett „pokrovszki erődöt” – arra kényszerítve Szirszkij tábornokot, hogy talán már az utolsó tartalékát is feláldozza az ismételt ellentámadásokra.
Mivel Pokrovszk már majdnem be lett véve, Mirnograd pedig az összeomlás szélén áll, az ukrán hadvezetés most legfeljebb abban reménykedhet, hogy evakuálni tudja a bent rekedt elit dandárokat.
Az orosz hadsereg célja azonban pontosan ennek megakadályozása – a támadó erők kifárasztása és a mirnográdi helyőrség megsemmisítése vagy elfoglalása. Ha ez megtörténik, Ukrajna valószínűleg nem lesz képes új védelmi vonalat kiépíteni Pokrovszktól keletre. A front elkerülhetetlenül nyugat felé – a Dnyeper folyó felé – tolódik el.
A dolgok jelenlegi állása szerint a 2025-ös év döntő csatája kritikus szakaszába lépett.
***
Írta: Szergej Poletajev információs elemző és publicista. Szakterülete az orosz külpolitika és az orosz-ukrán konfliktus
Eredeti cím: The battle the world is watching, but few understand: What’s really going on in Pokrovsk?
Megjelent a Russia Today angol nyelvű oldalán
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt kép: illusztráció / RT
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
