Dr. Mészáros Gyula: Elmélkedés az orosz-ukrán „különleges hadműveletről”
Három évvel ezelőtt azzal a céllal kezdtem a keleti szemmel szárnyra kapott hírek megosztását, hogy ne csak a nyugati média egyoldalú tájékoztatása alapján értékeljük az Ukrajna körül kialakult helyzetet.
„Az igazság, ha tudni akarjuk, lehetővé teszi számunkra, hogy másképp lássuk a dolgokat, és a tényeket annak alapján ítéljük meg, amik, és nem annak alapján, ahogyan azokat elénk tálalják.”
– írta Viganó érsek az ukrajnai helyzet elemzése kapcsán. Amikor én a „hallgattassék meg a másik fél” céljából 2022 márciusában az orosz fél véleményét is értékelve („Az ukrán háború kitörésének bűnösei” című cikkemben) felvázoltam a háború kitörésének okait és megneveztem a háború kitöréséért felelősöket, fő bűnöseit, amikor feltártam, hogy miképpen kényszerítették Oroszországot az agresszív lépésre, akkor oroszpártinak kiáltottak ki.
Kaptam hideget-meleget, mert a tisztelt nagyon képzett bírálóim szerint, akik csak a rendelkezésünkre álló nyugati hírcsatornákból tájékozódtak, csakis az orosz fél hibáztatható a fegyveres konfliktus kitöréséért, és jókedvében lett „agresszor”. A keleti hírek az információkhoz jutás szabadságának jegyében ki vannak tiltva a nyugati médiából. A AI (mesterséges „intelligencia”) majd e hírek, tudósítások hiányában egyoldalúan fog hamis válaszokat adni a hozzá intézett kérdésekre. Amilyen az input, olyan lesz az output! Erről „Az orosz ukrán háború okainak eltérő értelmezése” című cikkemben írtam.
Ezt fejti ki alapos részletességgel dr. Varga György nagykövet úr is a lentebb ajánlott, Kusai Sándor, Magyarország korábbi pekingi nagykövete társaságában elhangzott video beszélgetésben is. A háború okait a tényeket egyoldalúan interpretáló fősodor média figyelemelterelése, a Keletről jövő információk letiltása ellenére, a biztonságpolitikai és stratégiai ismeretekkel rendelkező szakemberek, de az ideológiailag és pártpreferenciák által kevésbé befolyásolható és józanul gondolkodó ember is képes megismerni. Mára bebizonyosodott, hogy a 2022 márciusában és a továbbiakban írt elmélkedéseim helyesnek bizonyultak, amelyet napjainkban sokan megerősítettek.
Emlékeztetésül:
Ben Hodges, a NATO korábbi európai parancsnoka azt mondta, hogy
„Ukrajnának és a Nyugatnak szüksége van a Krímre a Fekete-tengeren való hajózás ellenőrzéséhez. Oroszország a Krímnek köszönhetően uralja a Fekete-tenger teljes északi partvidékét, ezért Washingtonnak és Brüsszelnek az ukrán hadsereg felfegyverzésével kell elfoglalnia a régiót”.
Emlékezzünk a „vörös vonalakra” (NATO csapatok keleti irányú terjeszkedése, a semleges Ukrajna NATO ba történő felvételének terve, az orosz nyelvű lakosság diszkriminálása, a Minszki megállapodások és az orosz-amerikai diplomácia befagyasztása, a régió biztonsági helyzetének az egyenlő és oszthatatlan elvnek megfelelő visszaállítására vonatkozó 2021. november 18.-án napvilágot látott orosz terv tárgyalásának – az amerikai fél részéről történő – egyértelműen elutasítása stb.)! Putyin nem egyszer hangot adott a biztonságát fenyegető „vörös vonalakról”. Mint mondotta volt: „Folyamatosan hangot adunk aggodalmainknak ezzel kapcsolatban, szólunk a »vörös vonalakról«, de természetesen értjük, hogy partnereink – hogy’ is mondjam, finoman? – nagyon sajátosan, nagyon felületesen viszonyulnak minden figyelmeztetésünkhöz és a »vörös vonalakról« szóló szavainkhoz”. S mit tesz most az USA? Azt, ami 1962-ben csaknem a világháború kitörését eredményezte. Csak most nem Oroszország telepít stratégiai rendeltetésű, atomfejekkel ellátott rakétákat az USA-hoz közeli Kubába, hanem az USA telepít ilyen rakétákat az Oroszországgal határos Ukrajnába. S mi több, nemcsak telepít, de az alkalmazását is kilátásba helyezte Oroszország területén lévő katonai és más infrastruktúra ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is emlékeztetett arra, hogy a Nyugat nagy hatótávolságú fegyvereinek orosz területen való bevetése a NATO közvetlen bevonását jelentené a konfliktusba. Mi lenne, ha ezt Oroszország tenné ismét Kubában? – teszik fel a kérdést a biztonsági szakértők.
Napjainkban nemcsak az amerikai politikusok, biztonságpolitikai és katonai szakértők nyilatkoznak hasonlóan az ukrán háború okairól, hanem Nyugaton és Magyarországon is hasonlóan vélekednek. Tulsi Gabbard volt amerikai kongresszusi képviselőnő egy interjúban elmondta: „Biden nagyon könnyen megakadályozhatna egy háborút Oroszországgal, ha garanciát adna arra, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag”. Amit mondott, az a teljes igazság, de a mainstream amerikai média sajnos nemcsak szelektíven figyelmen kívül hagyta ezt az igazságot, hanem szándékosan kihasználta és elősegítette az ukrán nép szenvedését” – áll a cikkben.
Jeffrey D. Sachs, a neves Columbia Egyetem professzora nagy feltűnést keltő cikkében az ukrán helyzetről kifejtette, hogy „elsősorban Amerika a hibás azért, hogy a helyzet idáig eszkalálódott”. Sachs a baloldali CNN adásában is elmondta: „a nyugati hatalmak hazudtak először a szovjeteknek, majd az oroszoknak is, miközben a folyamatos NATO-bővítéssel, a közel-keleti hadjáratokkal és a fekete-tengeri terjeszkedéssel provokálták az oroszokat”. „Az orosz elnök ráadásul felajánlotta, hogy tárgyalna, Joe Biden viszont azt mondta, hogy erről szó sem lehet.” – írta Sachs.
Jeffrey Sachs amerikai közgazdász: elmondása szerint Emmanuel Macron francia elnök is a négyszemközti magánbeszélgetésük során azt állította, hogy a NATO a felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Szerinte az Egyesült Államok és a szövetség keleti terjeszkedése idézte elő a válságot.
John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem R. Wendell Harrison politikatudományi professzora a firenzei Európai Egyetemi Intézetben (EUI) 2022. június 16-án elhangzott beszédében kifejtette:
„A központi állításom az, hogy az Egyesült Államok olyan politikát erőltetett Ukrajnával szemben, amelyet Putyin és más orosz vezetők egzisztenciális fenyegetésnek tekintenek, és ezt évek óta ismételten hangoztatják. […]
Amerika megszállottan igyekszik Ukrajnát bevonni a NATO-ba, és nyugati bástyává tenni Oroszország határán. A Biden-kormányzat nem volt hajlandó diplomáciai úton megszüntetni ezt a fenyegetést, sőt 2021 ben újra elkötelezte az Egyesült Államokat Ukrajna NATO-ba való bevonása mellett. Putyin válaszul idén február 24-én megszállta Ukrajnát.” Majd 2022. június 23.-ai előadásában kimondta, hogy
„A tragikus igazság az, hogy ha a Nyugat nem folytatta volna a NATO ukrajnai terjeszkedését, ma valószínűleg nem lenne háború Ukrajnában, és a Krím még mindig Ukrajna része lenne”.
Erről magam is írtam „A Magyar Néphadsereg a rendszerváltás sodrában” című tanulmánykötetben, amikor a volt szocialista országok egységes katonai blokk-semlegességéről, egy északról dél felé terjedő katonailag semleges sávról elmélkedtem. Megvalósulása esetén a NATO-nak nem lehetett volna közvetlen szárazföldi határa Oroszországgal, és az orosz-ukrán háború sem következett volna be!
Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília megválasztott elnöke (2022.10.31) kijelentette: „Putyinnak nem kellett volna lerohannia Ukrajnát. De nem csak Putyin bűnös. Az USA és az EU is bűnösök”– mondta, aki hozzátette: „ha a háború oka Ukrajna NATO-tagságának lebegtetése volt, egyszerűen csak ki kellett volna mondani, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, és ma nem lenne probléma. ”Volodimir Zelenszkijről is „lehúzta a vizes lepedőt”: „ez a pasas annyira felelős a háborúért, mint Putyin” – mondta. Emellett Joe Biden felelősségét is felvetette!
Donald Trump amerikai elnök 2025. április 15.-én, amikor a Fehér Házban fogadta Salvador elnökét, újságírók előtt kijelentette: „Az ukrajnai háborúért három ember felelős, Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett Joe Biden volt amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök”. Véleménye szerint „első számú felelős az orosz elnök, akinek nem lett volna szabad elkezdenie a háborút”, de „elődjének, Bidennek és Zelenszkijnek lehetősége lett volna megállítani azt”.
Vadim Novinszky volt ukrán parlamenti képviselő Tucker Carlsonnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy: „El lehetett volna kerülni a háborút, ha Ukrajna teljesítette volna a minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségeit, amelyek szerint Donyeck és Luhanszk bizonyos autonóm státust kapott volna Ukrajnán belül”. Szerinte „Zelenszkij folyamatosan és tudatosan provokálta Oroszországot Ukrajna szuverenitásának és a NATO-tagságának kérdésével”.
Dr. Varga György, volt nagykövet, korábbi Moldovában, Oroszországban és Ukrajnában látott el diplomáciai szolgálatot és az EBESZ Oroszország és Ukrajna határszakaszt megfigyelő misszió vezetőjeként jól ismeri a térség biztonságpolitikai helyzetét. Véleménye szerint a háború kitörésében nem egyoldalúan csakis Oroszország, hanem Zelenszkij ukrán elnök is felelős, hiszen „az ukrán szeparatista területek békés reintegrálásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015-ben egyhangú szavazással döntött.” (Ezt a Minszki megállapodások végrehajtásával tehette volna meg, de nem tette – kiemelés tőlem, M. Gyula.) „Azaz, Ukrajna ma a NATO országok támogatásával fegyveresen harcol olyan területek visszavételéért, melyeket nem volt hajlandó békésen sem reintegrálni a 2014-2022 időszakban. Kijev ezzel olyan állapotokat tartott fenn több millió etnikai orosz állampolgára számára, melyeket Oroszország, mint anyaország nem kívánt tovább tolerálni.”
A háború megítélésével kapcsolatos véleményeket megismerni szándékozók számára ajánlom még az alábbi videóbeszélgetéseket:
Dr. Varga György: Erről nem beszélnek: az ukrán háború valódi oka még mindig tabu?
Kusai Sándor, Varga György Elképesztő: Így vennék fel Ukrajnát az EU-ba, veszélyben Magyarország?
A szerző: ny. tanszékvezető, egy. docens
Toll és Igazság – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű




![Kiemelt kép: Izrael a háború kezdete óta több gázai templomot is célba vett, köztük a görög ortodox Szent Porphyrius templomot, amely a világ harmadik legrégebbi temploma. [Getty]](https://internetfigyelo.com/wp-content/uploads/2025/11/kereszteny-templom-Gazaban.jpg)







