Nagy esküdtszék elé kerülhet a Trump–Oroszország-vizsgálat – eljárást indít az igazságügyi miniszter
Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter utasítására szövetségi ügyész kezdheti meg a jogi eljárást az úgynevezett Russiagate-ügyben, amelyet Donald Trump már régóta politikai támadásként jellemez. A CBS News információi szerint Bondi elrendelte, hogy az ügyet egy nagy esküdtszék elé vigyék, ami akár vádemeléshez is vezethet. Egyelőre nem világos, milyen vádakról lehet szó, és kik lehetnek az érintettek – írja a BBC.
A háttérben az áll, hogy múlt hónapban Tulsi Gabbard, az amerikai hírszerzés igazgatója azzal vádolta meg Barack Obama volt elnököt és nemzetbiztonsági csapatát, hogy éveken át tartó puccskísérletet hajtottak végre Donald Trump ellen. Gabbard egy frissen nyilvánosságra hozott, korábban titkosított jelentés alapján azt állította, hogy az Obama-adminisztráció politikai célokra használta fel az orosz beavatkozásról szóló hírszerzési információkat, hogy Trumpot hamisan Oroszországhoz kössék.
Az amerikai elnök erre válaszul „árulással” vádolta meg Obamát, amit annak szóvivője „bizarrnak” nevezett.
A demokraták szerint Gabbard megállapításai nem cáfolják a 2017 januárjában kiadott hivatalos hírszerzési jelentést, amely szerint Oroszország valóban beavatkozott a választásba, hogy Hillary Clinton esélyeit rontsa és Trumpot segítse. Egy 2020-as, kétpárti szenátusi jelentés ugyanezt erősítette meg. Gabbard azonban az igazságügyi minisztériumhoz fordult a lehetséges vádak mérlegelése érdekében – Bondi pedig most lépett az ügyben.
A CBS szerint az eljárást egy egyelőre meg nem nevezett szövetségi ügyész fogja lefolytatni. A nagy esküdtszék dönt arról, hogy van-e elegendő bizonyíték vádemeléshez.
Nem ismert, kik lehetnek az eljárás célkeresztjében, de a Fox News korábban arról számolt be, hogy John Brennan volt CIA-igazgató és James Comey volt FBI-igazgató is vizsgálat alatt állnak a Trump–Oroszország-vizsgálattal összefüggésben. Mindketten tagadják a vádakat, és Trumpot az igazságszolgáltatás aláásásával vádolják.
Trump elnökségének első felét végigkísérte saját igazságügyi minisztériumának vizsgálata arról, hogy kampánya összejátszott-e Oroszországgal. A Mueller-jelentés végül nem talált bizonyítékot ilyen együttműködésre, és senkit sem vádoltak meg ebben az ügyben.
Az ügy akkor kapott újabb lendületet, amikor a John Durham különleges ügyész által vezetett vizsgálat egyik mellékletét nyilvánosságra hozták. A 29 oldalas dokumentum egy 2016 márciusi hírszerzési feljegyzést idéz, amely szerint Hillary Clinton jóváhagyta egy terv kidolgozását, amely Trumpot orosz ügynökként próbálta beállítani.
Durham jelentése szerint olyan e-mailek is előkerültek, amelyeket állítólag orosz hírszerzési hackerek szereztek meg, és amelyekben George Soros alapítványának munkatársai, például Leonard Benardo és Julianna Smith is említésre kerülnek.
Az egyik, 2016. július 26-i e-mail szerint: „Julie szerint ez egy hosszú távú kampány lesz Putyin és Trump démonizálására. Most jól jön a konvenció utáni lökéshez. Később az FBI még olajat önt a tűzre.”
A politikai lejáratókampány önmagában nem bűncselekmény, de Trump támogatói szerint az üzenetek – ha hitelesek – arra utalnak, hogy a szövetségi nyomozók is részesei lehettek az akciónak. Durham ugyanakkor nem talált bizonyítékot arra, hogy az FBI összeesküvést szőtt volna. Durham fő jelentése – amely 2023-ban jelent meg – megállapította, hogy az FBI eredeti vizsgálata „nem volt elég alapos”, és „elemzés nélküli, megerősítetlen hírszerzési információkra” támaszkodott.
Az amerikai hivatalos álláspont szerint az orosz beavatkozás 2016-ban főként közösségi médiás botfarmokon és a demokraták e-mailjeinek feltörésén keresztül történt, de végső következtetésük az volt, hogy ezek valószínűleg nem befolyásolták érdemben a választási eredményt.
hirado.hu
Kiemelt képen: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. © Getty Images / Image Photo Agency
