Van, amit még Nagy Márton sem tud befolyásolni: az osztrák és a német kormány dilettáns döntéseitől szenved a magyar gazdaság

A magyar mellett az osztrák és német GDP-adatok is lehangoló képet festenek, annál is inkább, mert az utóbbiaknál már harmadik éve van recesszióban a gazdaság. És pont ez a legfőbb bajunk, Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei most szenvedik meg az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikáját.

Kiábrándító adatokat közölt szerda reggel Központi Statisztikai Hivatal. 2025 első negyedévében a GDP éves alapon 0,4 százalékkal, míg negyedéves bázison 0,2 százalékkal mérséklődött. Pedig a tavalyi negyedik negyedév után okkal lehetett bizakodni, akkor ugyanis egy félévi technikai recesszióból jött ki a magyar gazdaság, ami miatt az elemzők, a kormány és a jegybank is a GDP-növekedés felpörgését és repülőrajtot várt.

Magyar gazdaság: az ipar tette be a kaput megint, és Németország

Bár a vártnál gyengébb GDP-adat első látásra hideg zuhanyként értékelhető, mivel az elemzők sokkal jobb számokat vártak, aki az elmúlt napok történéseit figyelemmel kísérte, azt nem érhette meglepetésként. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már hétfőn lehűtötte a kedélyeket, amikor arról beszélt, hogy továbbra sem látszik érdemi fordulat a magyar gazdaságban. Ugyan éledezik a belső kereslet, áll helyre a fogyasztás, közben az ipar még mindig nem érte el a mélypontját.

Bár a KSH ezúttal részletes adatokat nem közölt, szinte biztosra vezető, hogy ezúttal is a Németország felől érkező gyenge kereslet és ennek nyomán az ipar egyre gyatrább teljesítménye tette be a kaput az első negyedéves növekedésünknek. Erre pedig aligha van ráhatása Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek.

Hiába történt meg ugyanis a politikai fordulat Németországban, és fogadta el a Bundestag az adósságfék átalakítását, a Friedrich Merz vezette új kormányt csak május 6-án iktatják be, így leghamarabb nyáron várhatók konkrét döntések a továbbra is gyenge formában levő német gazdaság felpörgetéséről. Robert Habeck, az ügyvezető kormány gazdasági minisztere a múlt héten frissítette a leköszönő kabinet előrejelzését, eszerint 0,3 százalékos növekedés helyett már csak stagnálást vár.

Dilettáns döntések sorát hozták a németek

Köztudott mára, hogy Németország súlyos strukturális nehézségekkel néz szembe. Az orosz–ukrán háború és a szankciós politika hatására egyre inkább működésképtelennek tűnik az a német modell, amely az olcsó orosz energiára és a fejlett német technológiára épül. Ehhez jött az a gazdaságpolitika, amely a zöldszempontokat érvényesítette a pragmatikus szempontok ellenében.

Akárhogy csűrjük-csavarjuk, a most leköszönő kormány tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Európa legfejlettebb gazdasága elveszítse befolyását, és alulmaradjon a kínai autógyártókkal folytatott ádáz csatában.

Ezt tetézte a 2023. decemberi döntése, amikor kivezette az elektromos autók állami támogatását, amiután egy csapásra beestek az eladások Németországban és persze hazánkban. A tavalyi év végig a nagy múltú német cégek szenvedéseiről szólt, miután egymás után jelentették be a leépítéseket. A legemblematikusabb az összes közül a Volkswagen konszern volt, amely fennállása óta először tervezett gyárat bezárni Németországban. Ezt sikerült elkerülnie, de a racionalizációnak így is 35 ezer munkavállaló esett áldozatul.

 Magyar részről mindennek az a következménye, hogy egyre nagyobb a kapacitásfelesleg a gazdaságban, azaz hiába épültek, épülnek több ezer milliárd forintból az elektromos átálláshoz kapcsolódó beruházások, egyelőre nem tudnak termelni megrendelés hiányában. Ezt látjuk az összeomló akkumulátorgyártásban is, az SK Innovation vagy gödi Samsung gyár gyártószalagjai ma lényegében állnak.

Bár kevés szó esik róla, Magyarország másik fontos külkereskedelmi partnere, Ausztria sincs jó bőrben. Az osztrák gazdaság már két éve recesszióban van, és a legújabb elemzések szerint még idén is ott maradhat. Ausztria mutatta be egyébként az idei első negyedévben a legnagyobb éves alapú visszaesést az unióban, 0,7 százalékkal csökkent a GDP-je. Egyszóval nehezen várható el a magyar gazdaságtól, ha Ausztria és Németország ekkora bajban van, hogy ennek hatásait semlegesíteni tudjuk. Pláne, hogy a magyar GDP-ben az ipar súlya 20 százalék, miközben a kiskereskedelemé 5 százalék, amely még az építőiparral együtt sem tudja kompenzálni az ipar visszaesését.

Még a naptár sem segített

Ha mindez nem lenne elég, a kormánynak ráadásul ezúttal szerencséje sem volt a GDP-adatokkal, lényegében egy technikai hatás miatt lett alacsonyabb a gazdaság első negyedéves teljesítménye. Nagy Márton szerint a húsvét most megráncigálta a kiskereskedelmi forgalmat és vele együtt a GDP-t. Ennek oka, hogy tavaly márciusra esett, idén pedig áprilisra, ez a kiskereskedelmi forgalomban nagy rángást fog eredményezni.

Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy míg a márciusi kiskereskedelem havi alapon információink szerint csökkenést fog mutatni, áprilisban, a második negyedévben valósággal kilő majd. Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára az Indexnek azt nyilatkozta a héten, hogy idén áprilisban 6-8 százalékkal is nőhet a kiskereskedelmi forgalom, ami az egész év legmagasabb dinamikáját jelenti majd.

Mindez azért is lényeges, mert tavaly ugyan a vártnál jóval rosszabb, 4 százalék helyett végül 0,5 százalékos volt a GDP-növekedés, de lényegében egy dolog húzta a gazdaságot, a lesajnált kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás, tehát most az első negyedévben pont ezt a húzóerőt nem láttuk.

Az sem véletlen, hogy kommunikációs szinten ennyire beleállt az infláció letörésébe a kormány azok után, hogy tavaly még azt hangoztatta, hogy az inflációt letörte. Az viszont nem világos, hogy az újra megjelenő inflációnak mekkora szerepe lehetett a gyenge márciusi kiskereskedelmi forgalomban, erről beszélt Nagy Márton is. „Nálam is fejtörést okoz az infláció, nem látni, hogy pontosan mennyire hatott a kiskereskedelmi forgalomra” – mondta miniszter. Az viszont biztos, hogy az áprilisi adatokban már ott lesz a március 17-én életbe lépett árrésstop hatása. Tehát a második negyedévben legalább ezek alapján szebb számokat láthatunk.

Csak most jön a vámháború, az IMF már rontott is

A mostani adatokban még nem jelent meg a vámháború hatása. Noha Donald Trump legutóbb a vámokat 90 napra felfüggesztette, egyáltalán nem tesz jót a bizonytalanság a gazdaságoknak, emiatt rengeteg vállalat dönthet úgy, hogy elhalasztja a beruházását. Mondani sem kell, hogy egy olyan nyitott gazdaság számára, mint a magyar, mekkora problémát okoznak az ilyen konfliktusok.

Mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap a múlt héten a Világgazdasági kilátások című kiadványában épp erre hivatkozva rontott a növekedési előrejelzésein. Idén globálisan 2,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos növekedésre számít, szemben a korábbi 3,3 százalékos bővülésről szóló prognózisával. Ez nyilvánvalóan érinti a magyar gazdaságot is, a nemzetközi szervezet a tavaly októberben kiadott 2,9 százalékos várakozása után idén már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedést jósol hazánknak.

Magyarország nincs egyedül, a régiós országokban szintén lefelé vágták vissza a növekedési előrejelzéseket:

• Romániában idén a korábbi 3,3 százalék helyett már 1,6 százalékos,
• Szlovákiában 1,2 százalékos,
• Csehországban 1,6 százalékos GDP-bővülést várnak, Lengyelország az egyedüli kivétel, ahol idén is 3,2 százalékos növekedésre számítanak.

Vannak azonban nagyobb vesztesek is, az IMF közgazdászai szerint Németország és Ausztria idén se fog kikecmeregni a recesszióból.

A második negyedévtől újra nőhet a GDP, de a lendület év végén jöhet el

A magyar kormány leginkább abban bízhat most, hogy a következő hónapokban már csak a bázishatások miatt nőhet a GDP, és a vámháború vámbékévé alakul át. A kiszámíthatóságra óriási szüksége lenne a világgazdaságnak, addig ugyanis, amíg a kereskedelmi konfliktusok nem csitulnak, aligha lehet nagy növekedési álmokat szőni. Annál is inkább, mert az év végén termőre fordulnak a BYD, CATL és BMW nagyberuházásai, amelyek jövőre már 1 százalékponttal emelhetik meg a GDP-t. Tehát ha idén nem is térünk vissza a robusztus növekedéshez, ami valahol a realitás talaján maradva 1 és 2 százalék között lehet, jövőre már annál inkább, és addigra talán Európa beteg embere is gyógyulás útjára lép.

Forrás: Világgazdaság, Hír Tv

 

Kiemelt kép: Illusztráció / Fotó: Canva