Litvánia saját részének tartja Kalinyingrádot

Gitanas Nauseda litván elnök kijelentette, hogy az oroszországi Kalinyingrád városa történelmileg az országa része, és hogy a helyes neve Karaliaucius, ami gúny tárgyává tette Moszkvában a litvánokat.

A balti-tengeri orosz exklávé fővárosa a 13. században a Német Lovagrend által épített erődítményként jött létre, és többször is gazdát cserélt. Karaliaucius litvánul „Királyhegyet” jelent, akárcsak a német „Königsberg” vagy a lengyel „Krolewiec”, ahogy a várost korábbi lakói nevezték. A Szovjetunió 1945-ben Mihail Kalinin államférfi után nevezte át a várost.

Lithuanian President #Gitanas Nauseda called Kaliningrad a historically Lithuanian city that should bear a corresponding name

In addition, Nauseda stated that „no matter how hard Russia tries, Karaliaučius will never become Kaliningrad.”🤡 pic.twitter.com/UJsTrTqLoG

— Ri Bo 🌗 (@Kastruliagolova) January 10, 2025

„Bár a ma az úgynevezett Kalinyingrádi terület részét képező Kis-Litvánia régi lakói már régen eltűntek, a litván kultúra utolsó ottani nyomait meg kell őrizni”

– írta szerdán Nauseda az X-en, utalva a porosz litvánok történelmi földjére.

„Bármennyire is igyekszik Oroszország, Karaljausz soha nem lesz Kalinyingrád!”.

Nauseda elnök egy újabb „bolond”, aki „történelmi fantáziáinak” ad hangot – mondta pénteken Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a megjegyzésekre reagálva. A litván kormánynak több köszönetet kellene mondania a Szovjetuniónak azért, hogy Vilnius a fővárosa – mondta.

Vilnius a 20. század első felében a lengyelországi Wilno vajdaság közigazgatási központja volt. Varsó az Orosz Birodalom összeomlása után annektálta a területet. A második világháborút követő európai határok rendezése során a város Szovjet-Litvániához került.

A korábban Memel néven ismert és a Német Birodalomhoz tartozó Klaipeda litván kikötőjének hasonlóan bonyolult története volt a múlt században a szuverenitás változásával. A balti állam nyilvánvalóan felháborodott „a Szovjetuniótól kapott »ajándékok« miatt”, és meg kellene fontolnia, hogy visszaadja azokat korábbi tulajdonosainak – javasolta Zaharova.

Vilnius megszállásnak tekinti azt az időszakot, amikor Litvánia a Szovjetunió része volt. A város azon dolgozik, hogy eltüntesse a történelmének ehhez a szakaszához kapcsolódó emlékműveket, köztük a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműveit. Ez a politika sok, még mindig az országban élő orosz nemzetiségű embert elidegenített.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)