Háborúra készülnek a németek és a svédek

Németország részéről a háborús készülődés egyik jeleként lehet értelmezni, hogy megkezdték ezeket a felméréseket – így reagált Kovács Tamás arra az értesülésre, hogy

egy lehetséges világháború kitörésére készíti fel a német hadsereg az országban működő vállalatokat.

Határhelyzet: mire képes az ipar? 

Németországban elkezdték a bunkerek és az olyan megerősített épületek összeírását, amelyek egy háború esetén óvóhelyként szolgálhatnak, amellett, hogy egy telefonos applikációt is fejlesztenek.

Az országban egyébként

korábban 2000 óvóhely volt, ezekből mára 580 maradt.

„A német kormányzat tisztában szeretne lenni azzal, hogy az ipar és a gazdaság mire képes: mit, milyen gyorsan tud legyártani, és természetesen mindezt mekkora energiaigénnyel. Számos praktikus megfontolás állhat tehát annak a hátterében, hogy elkezdték felmérni a német ipart”

– fejtette ki Kovács Tamás.

🇩🇪🏭 – Germany’s industrial sector is facing deep crisis
• Energy-intensive industries, such as chemicals, metal-work and paper, have been particularly affected
• On top of higher energy costs, many German firms are hit hard by growing geopolitical tensions pic.twitter.com/p5ZROYvO2w

— Agathe Demarais (@AgatheDemarais) October 28, 2024

„Ezek a felmérések óvatos, szükségszerű lépések is lehetnének akár, hiszen az önmagában nem baj, ha egy ország tisztában van a saját erőforrásaival, illetve azok korlátaival, nemkülönben a potenciális óvóhelyek számával és azok állapotával. Az, hogy mindez pont ilyen időzítéssel történik, sajnos azt vetíti előre, legalábbis az én olvasatomban, hogy

a német és a svéd kormány valóban arra készül, hogy ez a háború eszkalálódik,

vagyis még durvább lesz. Kérdéses, hogy mi történik akkor, ha az EU és Oroszország viszonya tovább romlik, s olyannyira fagyossá válik, hogy végképp nem lesz kommunikáció a két fél között” – fogalmazott az NKE tanszékvezetője.

Belpolitikai kérdőjelek

Arra a kérdésre, hogy egy háborús helyzetben a kormányzat mit kezdene a közelmúltban beáramlott, s a mindennapi munkavégzés vagy a honvédelem terén kevéssé motivált migránstömegekkel, Kovács Tamás úgy fogalmazott:

„Beláthatatlan, hogy ezeket az embereket egy háborús helyzetben mi és főleg mire motiválná.

Abban szinte biztos vagyok, hogy nem az lenne az első gondolatuk, hogy »lépjünk be a német hadseregbe és védjük meg azt a Németországot, amely tulajdonképpen befogadott minket«.”

A küszöbön álló német választások és  egy esetleges fordulat kapcsán úgy vélekedett: kérdéses, hogy az új német kormányzat Scholzék politikáját folytatja-e, vagy visszatér a történelmi gyökerekhez, és valamiféle konszolidált viszonyra törekszik Oroszországgal. Bár az is kérdéses, hogy az oroszok szeretnének-e az elmúlt évek eseményei után Németországgal szoros viszonyt ápolni, legalábbis rövid távon – hangoztatta.

Svéd prevenció

„Tény, hogy a magyar gazdaság nagyon erősen függ a némettől; ha a német gazdaságban problémák vannak, akkor azt a magyar gazdaság is megérzi. Nyilván a német tőkekihelyezések és gazdasági befolyás általában is erős a régióban, tehát az egész régió megérzi, ha a német gazdaságnak nem megy. Ha azonban hirtelen kitörne a béke, de legalábbis fegyverszünetet kötne a két fél, akkor az a gazdasági kilátásokat nagyban javítaná” – fogalmazott Kovács Tamás a háborús válság hazai és regionális várható hatásait illetően.

Általában is hasznos, ha egy állam tisztában van a saját képességeivel és azok határaival. Magyarország nem áll közvetlen háborús fenyegetettségben, így megítélésem szerint egyelőre nálunk nem szükséges egy hasonló felmérés, mint Németországban – válaszolta kérdésünkre Kovács Tamás.

🙏Thank you @SweMFA for reinforcing @UNDP‘s demining efforts in #Ukraine with 30M SEK 🇺🇦

Landmines continue to threaten safety across many areas. Through our efforts to map and secure farmland, and access to schools and hospitals, we’re building a safer future 🇸🇪🤝🇺🇳 pic.twitter.com/kmWqP47KCH

— UNDP Sweden (@UNDP_Sweden) November 6, 2024

Arra az értesülésre, hogy Svédországban is elkezdtek postázni egy kiadványt, amely a lakosság teendőit foglalja össze egy esetleges háború esetére, Kovács Tamás kifejtette:

Svédország általában érzékenyebb az orosz politikai törekvésekre,

általában az orosz lépésekre. A két ország között történelmük során nem a jó, a baráti viszony volt a jellemző. A lakosság háborús felkészítése ott abból a kormányzati megfontolásból indulhat ki, hogy ha Svédország még jobban támogatja Ukrajnát, akkor Moszkva részéről válaszlépésekre számíthatnak.

hirado.hu

Kiemelt kép: Oberjettenberg, 2024. július 22. A német hadsereg hegyi dandárjának egyik álcaruhát viselő katonája a bajorországi Oberjettenbergben lévő katonai bázison 2024. július 22-én, Olaf Scholz német kancellár látogatása idején. /MTI/EPA/Szilágyi Anna