Kazanyi BRICS-csúcs – Továbblépés a szuverén fejlődés útján

A dollár alapú elszámolással, és a SWIFT átutalási rendszerrel szembeni alternatíva az egyik legfontosabb pénzügyi téma a BRICS országok kazanyi csúcsértekezletén – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

A tatár fővárosban kedden kezdődött és október 24-ig tartó csúcstanácskozáson további lépést tesznek a dollár szerepének csökkentésére egymás közti kereskedelmi forgalmukban, és azért, hogy csökkentsék a nyugati szankciók fejlődésükre gyakorolt negatív hatását. A tagállamok tapasztalata szerint a dollár-kényszer alól kibúvó gazdaságpolitika, az árucsere nemzeti valutában történő elszámolása gyengíti a dollárra alapozott szankciópolitikát, viszont elősegíti a szuverén nemzetgazdasági fejlődést.

A déli féltekén akkora az érdeklődés a téma iránt a nyugati fennhatóságtól mentesülni akaró országokban, hogy Kazanyban harminc ország képviselteti magát a BRICS tagjain kívül. Mind a harmincan jelezték, hogy szeretnének a BRICS tagjává válni.

A BRICS-ben nemzeti valutákban számolódik el a kereskedelmi forgalom 65 százaléka. Harminc százalék alá csökkent az amerikai dollárban és az euróban történő értékkiegyenlítés.

A nemzeti valuta-mechanizmust tovább akarják erősíteni a dollár rovására, egyidejűleg pedig dolgoznak a közös valutarendszer létrehozásán. A „Globális Dél”, ahogyan a feltörekvő országokat hívják, azért választja ezt az utat, mert az amerikai ellenőrzés alatt álló Nemzetközi Valutaalapban (IMF) nem tudnak labdába rúgni, emiatt pedig alárendelődnek az amerikai érdekeknek.

Mára a BRICS-ben tömörülő Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Irán, Etiópia, Egyesült Arab Emírségek vált a világgazdaság hajtóerejévé. Gazdasági növekedésük 2024-2025-ben 4,4 százalékosnak ígérkezik, míg a Hetek Csoportját (G7) képező Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország várhatóan csak 1,7 százalékkal növekszik majd.

Növekvő tendenciát mutat a BRICS világgazdasági termelésből való, jelenleg 36,7 százalékos részesedése is.

Noha a BRICS elsődlegesen a szuverén gazdasági együttműködésre született, gyorsan bebizonyosodott, a fejlődés meggyorsítása nem csak a nyugati, főleg az amerikai hegemóniától való megszabaduláson múlik, hanem az egymás közti kapcsolatuk útjában álló olyan akadályok elhárításán is, mint amilyenek például a határviták. Kína és India most megállapodott himalájai határában.

Oroszország és Kína lépéseket tesz a vízumkényszer feloldására.

Kína és Oroszország viszonya meghatározó a BRICS kívánta egyenjogú nemzetközi rend megteremtése szempontjából. Ezért különösen fontos idézni vezetőik Kazanyban elhangzott kijelentését. Hszi Csin-ping a következőket mondta: „A világ egy évszázada nem látott mélyreható változáson megy keresztül, a nemzetközi helyzet kaotikus és összekuszált. De Peking stratégiai partnersége Moszkvával a stabilitást erősítette az elmúlt évszázad legjelentősebb változásai, és a káosz közepette is”. Hszi „kedves barátjaként” üdvözölte Putyint, és azt mondta neki, hogy a két országot „mély barátság” köti össze.

Putyin pedig azt mondta, hogy az orosz-kínai viszony „követendő modell a modern világ számára”.

Narenda Modi indiai miniszterelnökkel különösen sok szó esett az orosz-indiai védelmi együttműködésről. Iránnal a katonai együttműködésre is kiterjedő átfogó stratégiai partneri szerződést készül kötni Oroszország. Dél-Afrika elnökével, Cyril Ramaphosával az afrikai együttműködés kapott különösen nagy hangsúlyt. Orosz-afrikai partneri fórumot rendeznek Szocsiban november 9-10. között.

A kazanyi csúcson részt vesz António Guterres ENSZ-főtitkár is, akinek szóvivője azzal indokolta odautazását, hogy „Az ENSZ munkája szempontjából nagy fontosságú összejövetelről van szó, hiszen a BRICS országai az emberiség csaknem felét képviselik”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte a kazanyi csúcs előtt, hogy Oroszország az ENSZ tervezett reformja keretében a Biztonsági Tanácsban állandó tagságot kíván biztosítani Indiának, Brazíliának, és Afrikának. Moszkva elutasítja, hogy a testületben a jelenlegieken kívül más nyugati államok is helyet kapjanak.

 

Kazany, 2024. október 23. szerda (MB)

Kiadta: Magyar Békekör