Bene Gábor: A jogászok és közgazdászok árultak el minket!
A legnagyobb vétkese a mai kor megalázó történéseinek az a jogász és közgazdász nemzedék, mely még a kommunista uralom alatt végezte el az egyetemet. Persze részben a saját hibáján kívül, nem tud semmit, vagy csak nagyon keveset a magyar történeti alkotmányosságról annak gazdasági szerepéről és jogi zsenialitásáról. Ezért a mai korszakban nem képes visszatérni annak igazságos elveihez.
Például alig hallottak arról, hogy a népbolondító bolsevikok épp azért dobták félre a magyar joghagyományt, mert annak védőernyője nem adott volna lehetőséget arra a diktatúrára, amely folyamatosan itt ólálkodik még ma is köröttünk. Eleinte a népszuverenitás hirdetésével, majd később a proletárdiktatúra, s végül napjainkban már a pénzdiktatúra erőszak szervezeteivel biztosítva, hogy az évszázadokon át a bevált jogrend, az un. Koronaszuverenitás és birtokjog véletlenül se térhessen vissza.
Az ugyanis alapvetően gátolná meg azokat a törekvéseket, amelyek ma veszélyeztetik az emberiséget. Akadályozná a bankárkaszt világhódító tervét és a magyar politikai nemzet fogalma alapján kialakult Szentkorona tan államának sajátos nemzetállami létét, koronaszuverenitását! Pedig ma divat lett szuverenitásról meg szuverenitásvédelemről beszélni, hiszen már fel is állítottak egy „szuverenitás védelmi hivatalt” azok, akik előzőleg odadobták a Hazánk valódi függetlenségét. Odadobták, mert Ők nem 1956 követeléseit, hanem a globalista bankárkaszti parancsot valósították meg!
Valóban nem tűnik fel senkinek, hogy a véreskezű 1919-es népbiztosokat is komisszárnak hívták és a mostani Európai Bizottság tagjait is így nevezik? Nem tűnik fel, hogy az egyik unió után bevittek bennünket – hozzáteszem, hogy a média segítségével jelentősen megtévesztve a népet –, a hasonlóan ellenséges unióba ? Vagyis a szovjet után az európai gyarmatosítás uniójába!
Ma a komisszárok vezette Európai Unió egyre inkább hasonlít a Habsburg birodalomra, ahol leginkább a magyar önállóságot, az alkotmányos létünket, s ezzel együtt a nemzetállami hatásköröket nyesegették, s a mai EU is saját szuverenitásunkat veszélyezteti! Ám amit a Habsburgoknak csak a kiegyezés után sikerült részben megvalósítani, azt most szinte ingyen és „puskalövés nélkül” adtuk oda, mert a vezetőink – leginkább a jogászok – elárulták a népet, a magyar történelmi múltat, sőt a bevált történeti alkotmányosságot is!
Ma Davosból a globalista elit a rovarevést javasolja, de el akarják venni a készpénzhasználat lehetőségét is, a WHO pedig a pandémiaszerződéssel vonná el a nemzeti szuverenitásunk utolsó morzsáit is.
A baloldali globalisták – régebbi nevükön a labancok – természetesen a legnagyobb erőbedobással támogatnak mindent, amit a gazda megrendel tőlük. Persze nem igazán látják át a következményeket, mert rendesen agyfertőzött az egész társaság. Különösen az EU parlamenti képviselők esze ment el, mert olyan liberális-globalista agyfertőzést kaptak, hogy szinte teljesen elidegenedtek a saját nemzetüktől! (S a fizetésről ne is beszéljünk!)
A hazai liberálisokat nem érdekli a saját alkotmányosságunk, sőt a témára is csak legyintenek! Pedig ha mindenbe beleegyezik a mai kormány, akkor teljesen elvész a nemzeti szuverenitás. Akkor Brüsszel, sőt egyenesen a WHO rendelkezései érvényesülne, s így az MRNS-oltások és járványügyi korlátozások és a kezelési protokollok tekintetében teljesen gyarmat leszünk! S a WHO tervei szerint valójában az egyéni jogokat is korlátozzák, mert a szerződést legkésőbb májusban akarják a vezetőinkkel elfogadtatni. Persze ez támadás a normalitás ellen, de ez már nem csak a WHO részéről jön, hanem minden fronton támadnak már ellenünk!
Pl. a digitalizáció teljes mértékben az Európai Digitális Platform számára lesz nagyon hasznos, mert az adatainkat úgy használja fel a platform ahogy csak akarja! A virtuális pénz hozzáférhetősége annak lehet majd a függvénye, hogy valaki mennyire engedelmes szolgája a globális tőke akaratának, sőt a helyi vezetők is hasznot alkarnak belőle húzni, mert szerintem ezt ígérte nekik a globális elit a készpénz elleni globalista háború végére. Ez a háború ugyanis már régen zajlik, csak éppen nem vettünk róla eddig tudomást.
Így az ellenünk folyó hadviselés alkalmazza a covid biofegyvert is, sőt még a vakcinák is a népességcsökkentő terv részei, csak azt sem akarjuk látni. Az EU komisszárok föderalista-globalista törekvéseikkel szemben nem lesz már tovább beleszólásunk a a döntéshozatalba. S ha végbemegy az Európai Unió többkörössé alakítása, akkor Magyarország végleg gyarmatszerű perifériává fog válni, de csak akkor, ha nem térnek időben észhez a vezetőink. A hazai iparleépítés után most az európai ipar leépítése következik! Felszámolják az európai autógyártást is szép lassan, mert az USA érdeke ezt kívánja, s ezt csupán egy hamis klíma-hisztériával okolják, holott egészen más az oka. Az Európai Parlament pénzpórázon lévő képviselői pedig bármit elfogadnak, s ahhoz minden labanc igazodik. Az EU bürokrácia régóta teljesen befolyásolt állapotban van. Most már az USA-tól veszik a szükséges energiahordozókat, sokszoros áron, s ezzel az EU versenyképessége le is nullázódik. Az Ukrán állam meggondolatlan támogatásával Európa végleg bele fog zuhanni az adósságcsapdába, s onnantól a birodalmi USA számára csak piacot fogunk jelenteni, s biztosan nem konkurenciát. Ráadásul hazánk az EU tagjaként elveszíti még a maradék mozgásterét is, s épp ezért próbálkoznak a magyar vezetők Kína felé fordulni, s ellensúlyozni az EU gyarmatosítást!
S mindez nem következik be, ha a magyar jogásztársadalom nem a globális elveket követi. Ha a rendszerváltásnak nevezett gyarmatosító váltás korában a jogászok hivatkoznak a történeti alkotmányosság alapelveire, akkor ma nem tudnának velünk mit kezdeni, mert a Habsburgok sem tudták a nyugati jogrendet teljes mértékben ránk erőszakolni, pedig annyira fontos volt nekik, hogy a birodalmukban ne a magyar közjog, hanem a bankárkaszt által diktált jog uralkodjon, mert az biztosíthatta volna számukra az abszolút hatalmat!
Nem véletlen tehát, hogy egy kiváló cseh történész, Frantisek Palaczky ezt írta a magyar alkotmányról:
„A magyar országos intézmények magva magában véve oly egészségesés áldásos, hogy véleményem szerint érdemes volna más országokban is alkalmazni…”
S talán ez a legfontosabb! Egy nem magyar történész felismeri, hogy a magyar alkotmányos intézményeket érdemes volna más országokban is alkalmazni! S vajon a rendszerváltásnak hazudott korszakban a magyar jogászok miért nem ismerték fel ezt? Talán azért mert nem is tanította meg nekik a sajátos koronaszuverenitást senki? Mert a Kádár korszak azzal volt elfoglalva, hogy mindent ami nemzeti érték, azt lehúzzon? S hogy ne legyen ismét szabadságharc, mint 1956-ban, folyamatosan a hiteleket vettek fel a nyugati bankoktól? S a jogászok – akiknek ismernie kellett volna az akkori idegen jogrend előtti magyar alkotmányossági alapelveket nem ismerték azt?
Pedig az alkotmányosság védelmében fogott fegyvert a magyarság minden szabadságharcában! S 1989-90-ben ezt az alkotmányosságot kellett volna visszaállítani ahelyett, hogy a szovjetek által ránk erőltetett idegen jogrendet próbálta meg a saját alkotmányunk helyett ránk szabni a jogásztársadalom?
Nem bűnös tehát a jogászság abban ami történt?
Nem bűnös az összes jogász végzettségű politikus?
Ahogyan bűnös az összes közgazdász, aki nem ismerte fel, hogy csak a rossz állam a rossz tulajdonos!
Hiszen ha egy jó államot csinálnak, akkor az jó kezelője lehetett volna a szentkorona által oly hosszú időn keresztül megvédett közvagyonnak!
S nem ezt tették, hanem elárulták a népet, s még a NATO és az EU csatlakozást is úgy hozták tető alá, hogy véletlenül se kerüljön elő a korona!
Ám így az egykori ANTANT oldalán, nekünk semmilyen lehetőségünk nem marad arra, hogy szuverének maradjunk!
Így a jogászok és közgazdászok árulása máig ható dráma. S a hibát csak akkor tudjuk kivédeni, ha sokan felismerik azt a játékot amit velünk űznek!
S az árulást elkövető jogászoknak és közgazdászoknak meg kell térni!
Csináljuk meg a jó államot, ahol a szuverenitás, az állam függetlensége, azért megkérdőjelezhetetlen, mert a szentkorona főhatalmán nyugszik!
A korona pedig egy zsarolhatatlan személy, aki a közjó érdekében fog uralkodni, mert nem egoista, nem zsarolható, nem befolyásolható!
Csak a magyar értelmiség eddigi árulását heverjük ki, s azonnal lesznek becsületes nemzeti jogászaink, sőt harmadik utas közgazdászaink is!
Hiszen éppen nekik kellene legjobban ismerni L. Ron Hubbard szavait!
“Az elnyomás és a zsarnokság a depresszió alapvető oka. Ha egy személyt ezektől megszabadítunk, akkor felegyenesedhet, rendbe jöhet, és örülhet az életnek.”
S ha minket 1990-ben valóban megszabadítanak az idegen jogrend zsarnoki uralmától, akkor felegyenesedtünk volna a depresszió helyett! –
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
NAGYON IGAZ. DE EZEK A FIAINK. MIT LEHET CSINÁLNI? MI HIBÁZTUNK.
Bizony – hibáztunk, de a hibát nem késő javítani – Gábornak gratulálok merész írásának – melyben benne van mind az amit tudni kell a hiba kijavítására — csak kiegészítem : íme: Észrevételem: Bizony – bizony jogász úr jó látja – hisz teljesen szabotálják a feljelentési kötelességüket, ha bűncselekményről szereznek tudomást… akkor amikor a törvény is megfogalmazza – idézem, önnek: A 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. §-a taxatíve felsorolja a peres eljárás bíróság előtti megindításának feltételeit – e szakasz a perelőfeltételek és perakadályok zömét tételesen tartalmazza, melyek pergátló tényezőként adnak okot a bíróságnak a keresetlevél hivatalból történő visszautasítására. A visszautasítási okok 2 fő csoportra oszthatók: (i) az egyik csoportba azon visszautasítást megalapozó okok sorolhatóak, melyek fennállását a bíróság a keresetlevél és annak mellékletei beérkezésével és vizsgálatával hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével hivatalból vesz figyelembe [Pp. 176.§ (1)], (ii) a másik csoportba azon visszautasítást meglapozó okok tartoznak, melyek esetében annak indokai az eredménytelen hiánypótlási felhíváshoz kapcsolódnak [Pp. 176.§ (2)]. A visszautasítás tárgyában az elsőfokú bíróság végzéssel dönt, a végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet.
Hiánypótlás nélküli visszautasítási okként szolgál a joghatóság hiánya [Pp. 176. § (1) bek. a)], melyre abban az esetben kerülhet sor, ha a nemzetközi magánjogra vonatkozó jogforrások szerint a magyar joghatóság kizárt, vagy a per más állam kizárólagos joghatósága alá tartozik. Mivel a Pp. kizárólag a hazai jogrendszerben alkalmazandó, így az a per külföldi bírósághoz való áttételéről sem rendelkezik.
Visszautasításra okot adó körülmény a polgári peres út hiánya [Pp. 176. § (1) bek. b)] – miszerint nincs helye áttételnek, ha az igény elbírálása más hatóság (pl. közjegyző, jegyző, adóhatóság, szabálysértési hatóság) hatáskörébe tartozik. A Pp. az áttételre és visszautasításra vonatkozó szabályrendszer összhangját megteremtve áttételre csak abban az esetben ad lehetőséget, ha a polgári peres útra tartozó keresetlevél alapján a Pp. vagy a Kp. hatálya alá tartozó ügyben terjesztettek elő jogi igényt.
A kötelező előzetes eljárás hiánya [Pp. 176. § (1) bek. c)] a kötelező előzetes hatósági eljárás elmaradásán túlmenően a nem hatósági eljárás elmaradása is visszautasításra okot adó körülményként jelentkezik az új Pp-ben. Visszautasításra kerülhet sor pl. a közigazgatási ügyben eljáró bíróság jogerős döntésének hiányában, amennyiben a Pp. a polgári peres eljárás megindításának előfeltételeként azt kötelező előzetes eljárássá teszi.
A perfüggőség és az ítélt dolog [Pp. 176. § (1) bek. d)] elvét szem előtt tartva az 1952-es Pp. szerinti elutasítási okot az új Pp. szintúgy fenntartja, miszerint ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták – a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével vissza kell utasítani. A visszautasítás feltétele, hogy a keresettel érvényesíteni kívánt jog és tényalap a más eljárásban érvényesített joggal és tényalappal azonosságot kell, hogy mutasson.
Visszautasításra okot adó körülmény továbbá a fél jogképességének hiánya [Pp. 176. § (1) bek. e)], mely mind a felperesi- mind az alperesi oldalon fennálló perbeli jogképesség hiányára vonatkozik. A joggyakorlat szempontjából hangsúlyozandó, hogy a keresetlevél ezen okból történő visszautasítása csak abban az esetben áll fenn, ha a perbeli jogképesség a keresetlevél benyújtásának időpontjában hiányzik.
A bírósági út hiánya [Pp. 176. § (1) bek. f)] szintúgy pergátló tényezőként jelentkezik, tehát amennyiben az igény – az elévülés esetét kivéve – bírósági úton nem érvényesíthető a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. Ha a követelés érvényesítése bírósági hatáskörbe tartozna, de annak a bíróság előtt történő érvényesítését jogszabály kizárja, e pont alapján a keresetet vissza kell utasítani. (PK. 171. sz. állásfoglalás) Az elévülést, mint anyagi jogi természetű jogintézményt a bíróság hivatalból nem vizsgálja, arra kizárólag az alperes kifogása alapján van mód.
A felperes perindítási jogosultságának hiánya [Pp. 176. § (1) bek. g)], mint visszautasításra okot adó körülmény minden racionális indokot nélkülöz a sikeres perindításhoz. A keresetlevél visszautasítását ez esetben tehát a felperes kifejezett, jogszabályi rendelkezésen alapuló aktív perbeli legitimációjának hiánya alapozza meg.
Keresetlevél visszautasítására ad okot, amennyiben személyiségi jogi per hatósági jogkörben eljáró személy ellen indul [Pp. 176. § (1) bek. h)], mivel a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy személyiségi jogot sértő tevékenysége vagy intézkedése miatt a pert a helytállási kötelezettséggel tartozó munkáltatója ellen kell megindítani. Ez a visszautasítási ok tipikusan az alperesi legitimáció hiányának speciális esetét jelenti.
A perindítási határidő elmulasztása [Pp. 176. § (1) bek. i)] a régi Pp.-ben megfogalmazottak szerint szintén pergátló tényező, melyre a Kúria jogelődjének 4/2003 számú polgári jogegységi határozatában kifejtettek továbbra is irányadók (4/2003 PJE a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról). A keresetindítási határidő elmulasztása anyagi jogi természetű, mely a vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmében jogvesztő, így a határidőn túl benyújtott keresetlevél perfelvételre alkalmatlan.
Hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítás körébe tartozik a keresetlevél kötelező kellékeinek hiánya [Pp. 176. § (1) bek. j)] – mely kiterjed a keresetlevél kötelező tartalmi elemein túl a kereseti kérelem alapját szolgáló mellékletek (Pp. 171. §) hiánytalan benyújtására is. E rendelkezés a beadványokra vonatkozó alaki kellékek (Pp. 114. §) hiányát is visszautasítási okként határozza meg. Nem jogi képviselővel eljáró felperessel szemben azonban ugyanezen okokra való hivatkozással kizárólag az eredménytelen hiánypótlási felhívás esetén kerülhet sor keresetlevél visszautasítására. A járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró félnek a keresetlevelét jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie [21/2017. (XII. 22.) IM rendelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról]. Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 53. számú állásfoglalásában kimondta, hogy „ha a fél a formanyomtatványon benyújtott keresetlevél alapján kiadott hiánypótlási felhívásnak jogi képviselő közreműködésével úgy tesz eleget, hogy a megjelölt hiányokat formanyomtatványon teljesíti, a keresetlevél visszautasításának és további hiánypótlásnak nincs helye.”
Az illetékfizetési kötelezettség teljesítésének hiánya, valamint a hiányosan megfizetett illeték [Pp. 176. § (1) bek. k)] szintén visszautasításra okot adó körülmény, azonban nincs helye visszautasításnak abban az esetben, ha a felperes a pertárgyértéket tévesen határozta meg, azonban a pertárgyérték alapján az illetéktörvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő illetéket rótt le (Itv. 29-40. §). Ez esetben hiánypótlási felhívást kell kiadni a helyesen meghatározott pertárgyértéknek megfelelő eljárási illeték különbözetének megfizetésére. Az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása a vonatkozó rendelkezés szerint csak abban az esetben ad okot a keresetlevél visszautasítására, ha a felperes költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg nem terjesztett elő.
Az új Pp. hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítási okként határozza meg a kötelező jogi képviselet hiányát [Pp. 176. § (1) bek. l)]. A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben. A kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályrendszert a Pp. 72-75. §-ai határozzák meg. A korábbi joggyakorlat szerint számos esetben nyújtottak be jogi képviselő által készített, de jogi képviselet tényének feltüntetése nélkül keresetlevélet az elsőfokú bíróságokra, melyek visszaszorítását is célozza meg a jogszabály ezen rendelkezése.:::””” stb.
Ez a jogász nyelv , mellyel nem lehet megfogni őket, de a matematika szigorú azt nem lehet megmagyarázni, hogy az nem az ami eredmény!!!!
Üdvözlettel: 2024. 03. 09. Id. Kiss László
Kiss László
Minden kofa nagyon okos lesz a piac után! Tisztelt Bene úr! Ön mikor is szerzett diplomát? Még nem olvashattam írását, amelyben vázolná a nemzetegyesítés kivitelét. Szerény meglátásom szerint az a hajó 1990-ben elment és abban egyetemlegesen a hazai értelmiség egyetemlegesen érintett! Az Isten adta pedig ostoba és gyáva volt ahhoz, hogy elszámoltassa az előző rendszer népnyúzóit, besúgóit, tömeggyilkosait stb. A jelenlegi képviseleti rendszer a kiválasztási forma miatt meglehetősen nehezíti az Ön által indított törekvést, még ha létezik is mindenki számára elfogadható szellemi alap.