Orbán Viktor: Ez nem a mi háborúnk

Fontos tudni, mit gondolnak az ukrán uniós csatlakozásról az európai és a magyar emberek – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: mégiscsak demokráciákban élnek az emberek Európában, tudni kell a véleményüket, a magyar kormány nem véletlenül helyezi a nemzeti konzultáció középpontjába az ukrán csatlakozási kérdést.

Hozzátette: Magyarországon kívül más nem akarja, nem tudja vagy nem meri megkérdezni saját polgárai véleményét.

A kormányfő megerősítette: nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.

„Észnél kell lennünk a következő évben is” – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta: a világnak az a jó, ha az orosz-ukrán háborút lokalizálják, és nem válik az egész világot elborító összecsapássá. Emlékeztetett: a Krím elfoglalása esetében ugyanez történt, akkor sikerült elszigetelni a konfliktust.

Orbán kiemelte: a háborúnak van forró, meleg, véres dimenziója, százával, ezrével vesznek oda az emberek minden nap. „Tűzszünet és tárgyalás – ide kellene eljutni” – szögezte le ismét Orbán Viktor.

Venni már vettünk fel országot az EU-ba tagként, mi is részt vettünk fogadóként is a felvételi eljárásban, ismerjük a folyamatot. De olyat még sosem csináltunk, hogy háborúban álló országgal kezdünk csatlakozási tárgyalásokat – emelte ki a miniszterelnök, majd sorolni kezdte a kérdéseket: az a része is tag lesz, amelyet az orosz fél megszállva tart, vagy egyáltalán, hány lakosa van ma annak az országnak.

A fuvarozók bajba kerültek, mert beengedtük az ukránokat a piacainkra, a mezőgazdászok is bajba kerülhetnek, ezeket a kérdéseket tisztázni kell, emelte ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta: Brüsszel nem készített tanulmányt, amely a költségeket számbaveszi, és objektív jelentés sem készült, amely alapja lehetne a vitatkozásnak. „Ha most Ukrajnát felvennénk, az összes olyan ország, amely eddig támogatást kapott az EU-tól, az kikerülne ebből a körből, és minden pénz Ukrajnába menne” – mutatott rá Orbán Viktor. „Előrerohantunk egy olyan ügyben, ahol inkább meg kellett volna állnunk, gondolkodnunk” – tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarországot ki kellett hagyni ebből a rossz döntésből, ezért nem szavazott a múlt heti uniós csúcson az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

A kormányfő szerint „bonyolult és nehéz kérdés” Ukrajna pénzügyi támogatása az Európai Unió részéről, ugyanis ma még nem tudni, honnan lesz meg az erre fordítandó 50 milliárd euró.

Ha arról van szó, hogy – mint a mai tervek szerint – a költségvetésből akarják odaadni, az azt jelenti, hogy a többi ország számára megalkotott költségvetésből hiányozni fog, azaz „odaadjuk a magyarok pénzét is” Ukrajnának – mondta a kormányfő.

Kijelentette: ehhez nem akar hozzájárulni Magyarország, ezért tárgyalni kell arról, hogy mekkora összeget, milyen hosszú időre, milyen forrásokból és milyen technikával adjanak oda Ukrajnának.

„Ha támogatást akarunk adni Ukrajnának, akkor meg kell állapodni, hogy mennyit és meddig akarunk adni, s ezt nem az uniós költségvetésből kell tenni” – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az erre vonatkozó februári döntést „égzengés” fogja megelőzni.

Jó lenne, ha ebben a küzdelemben számítani lehetne a magyar baloldalra is, de nem ez a helyzet – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a nemzeti ügyekben nem kardozni kellene egymással, hanem a baloldalnak megtámogatni a kormányt a diákok ösztöndíja vagy más, nemzeti érdekű döntés esetében.

A szuverenitásvédelmi törvény elfogadása kapcsán Orbán Viktor elmondta: ha valaki egy politikai szereplőnek pénzt ad, az vár érte valamit cserébe, s ha egy párt külföldről kap pénzt, akkor az árulás a szó azon értelmében, hogy egyszer majd teljesíteni kell a külföldről érkező elvárásokat. „Mi akarjuk eldönteni, hogy mi történjen ebben az országban. Ezért kellett megalkotnunk ezt a törvényt, hogy ezt a lyukat betömjük” – tette hozzá.

A politikai háborúban nem vért adnak, hanem pénzt, ezt mindenki érti ebben az országban – emelte ki a kormányfő.

Az inflációról szólva Orbán Viktor elmondta: nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül alakul ez a mutató, jövőre pedig 5 százalék is lehet a pénzromlás a prognosztizált 6 helyett. „Az inflációt megfogtuk, de ez kevés, a jó hír az lesz, ha a gazdasági növekedés is megindul. S vannak jelek, amelyek arra mutatnak, hogy jövőre ez is bekövetkezik” – emelte ki a kormányfő.

Ez egy más perspektíva, tehát ebből a szempontból 2024 jóval reményteljesebb évnek látszik most, mint amilyen a 2023-as volt – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán Viktor szerint az idei év legjobb híre a két magyar Nobel-díj megszerzése volt. Méltatta Karikó Katalin és Krausz Ferenc szüleit, akik kinevelték ezt a két embert, akik ekkora sikert értek el a tudomány területén.

Orbán Viktor méltatta a magyar labdarúgás sikereit is, az Európa-bajnokságra való kijutást.

A miniszterelnök az interjúban beszélt arról is, hogyan zajlanak a karácsonyi előkészületek a saját családjában, s hogy a neje szigorúan be is tartatja a hagyományokat. A családfőnek a kemence begyújtása és a csúcsdísz felhelyezése a feladata, a szentestei vacsora pedig a kemencében sült rácponty lesz. Azt is elárulta, hogy ő szokta megrázni a csengőt, amely a Jézuska érkezését jelzi az unokáknak.

Orbán Viktor elmondta: ha az ember jó ügy mellett kötelezi el magát, és nem adja fel, akkor a végén a dolgok jóra fordulnak. „Ezt a magyar emberek tudják. Csak ki kell bírni” – üzente a nemzetnek a miniszterelnök.

Magyar Hírlap

Kiemelt képen: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad Gönczi Gábor műsorvezetőnek a TV2 stúdiójában / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher