Hirdetés

Hazánk az egyetlen ország, ahol ezt megtehetik

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Alcím: A süllyedő Titanicon is a jogtalan pénzszerzésen törték volna fejüket 

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke – Réti László – a Magyar Nemzetben megjelent „Közérdekű keresetre várva” című írás első mondatában akként nyilatkozott, hogy

„A devizahitelesek érdekeit az szolgálná a leginkább, ha az erre feljogosított állami hatóságok, így az ügyészség, vagy a pénzügyi felügyelet közérdekű keresetet indítana a kölcsönszerződések ügyében”

Budapesti Kamarai Elnök úr nem ismertette az általa javasolt közérdekű keresetnek jogszabályi hátterét, a cikk terjedelme miatt, jogászoknak pedig egyébként is illik tudni azt, hogy az Elnök úr  javaslata a Polgári Törvénykönyv alábbi rendelkezéseibe illeszkedik:

A szerződési feltételek tisztességtelensége

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg…

(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.

(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.

209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.

A fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szembeni hatékony fellépés nem biztosítható kizárólag az egyéni igényérvényesítés lehetőségének megteremtésével. A fogyasztók ugyanis gyakran nem ismerik fel, hogy a velük szerződő, és a szerződés feltételeit diktáló fél tisztességtelen feltételt alkalmaz, valamint nincsenek abban a helyzetben, hogy a peres eljárás költségeit vállalják. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv abból indul ki, hogy a fogyasztói szerződésekben jelen lévő egyenlőtlenség kizárólag egy harmadik fél fellépésével egyenlíthető ki. A Ptk. 209/B. §-a ezért – összhangban az irányelv 7. cikkével – megteremti a lehetőséget arra, hogy a fogyasztókkal kötött szerződések általános szerződési feltételeivel szemben fellépjenek. A Ptké. 5. §-a ezen szervezeteket határozza meg.

Egyértelmű. A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke tudva azt, hogy a közjegyzők közokiratba foglaltan az általános szerződési feltételeket a devizaalapú kölcsönszerződések részének nyilvánították, valamint alkalmazva azt a jogszabályi rendelkezést, hogy a fogyasztóval, azaz az adóssal szerződő fél által, azaz a hitelező bankok által egyoldalúan, előre meghatározott és egyoldalúan kikötött szerződés semmis, azt javasolta, hogy úgynevezett közérdekű peres eljárásokban elérhető valamennyi adósra kiterjedő ítélettel segítsék a bajbajutott adósok helyzetét. Az alábbiakban felsorolt valamelyik szervezet által:

1978. évi 2. törvényerejű rendelet

5. § Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint

f) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet – az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.

Ilyen előzmények, budapesti ügyvédi kamarai elnöki tájékoztatása után ahelyett, hogy a miniszterelnök hallgatva a jó szóra, az utóbb említett jogszabálynak 5. § b. pontjára tekintettel felkérte volna miniszterét a kamarai elnök által javasolt közérdekű peres eljárásnak bíróság előtti megindítására, valamiféle átláthatósági problémára hivatkozva mindenki számára nyilvánvaló álintézkedést jelentett be jogszabályi háttér nélkül.

——————————-

Majd következett az ATV-nek Egyenes Beszéd műsorában augusztus 22-én az a  beszélgetés Róna Péternek  és az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének – Bánáti Jánosnak – jelenlétében, aminek teljes szövegszerkezete az ide mellékelt írásban megtekinthető.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökének fentiekben ismertetett javaslata után indokolt lett volna szerintem a közérdekű perlés célszerű lehetőségéről Bánáti Jánosnak is egy-két szót szólni, vagy ennek értelmét akár cáfolni, de összeférhetetlenségi problémára hivatkozva ehelyett közölte első mondatában a következőket:

„szeretnék valamit előrebocsátani. A korrektség természetesen megköveteli. Minden egyéb tisztségem mellett a Pénz és Tőkepiaci Választottbíróság elnökségének tagja vagyok, tehát ezért tőlem állásfoglalás jogkérdésekben biztos nem fog elhangzani, hogy én azt mondom, hogy biztos ez vagy az a helyes jogi megoldás.”

Szerintem igazán korrekt megoldás az lett volna Bánáti János részéről, ha az ATV–nek már a műsorra történő felkérésekor közölte volna összeférhetetlenségét a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan felmerülő jogi problémák megvitatása esetén, és lehetőséget nyújtott volna összeférhetetlenségi problémákkal nem rendelkező helyettesének a beszélgetésen való részvételre.

Természetesen ezek után állást foglalt jogkérdésekben is Bánáti János többek között az alábbiak szerint:

„most megint nem fogok jogászkodni a részletekben, hogy hány évvel a szerződés megkötése után tehát ki és mikor ismerte föl, hogy hibás termék, ezért a Ptk-ban hogy ha ez egyáltalán   fölvethető lenne, hogy hibás termék lenne erre szigorú szabályok vannak, hogy mennyi ideig lehet megtámadni a szerződést, de csak egyénileg lehet”

Bánáti János kivastagított betűkkel leírt „mennyi ideig lehet”  szóhasználata szerint tehát előbb valamiféle időhatárra utal a megtámadhatósággal kapcsolatosan majd tényszerűen azt közli „de csak egyénileg lehet” szavaival, hogy közérdekű peres eljárás a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökének tájékoztatása szerint nem létezik annak ellenére, ahogy az előzőekben ide másolt jogszabályhelyek alapján lehetséges. Ami pedig az időhatárt illeti, tudom jól azt, hogy Bánáti János is jól tudja a semmiségre hivatkozó érvénytelenségi ok esetén azt, hogy időhatár nem létezik.

Be kell látni azt, hogy az általa beismert összeférhetetlenségi probléma Bánáti Jánosnak már a beszélgetés elején is gondokat okozott.

„Újra mondom egyedi esetben, egyedi esetben természetesen ugye ez egy tartós, például egy olyan variációt mondjak, tartós szerződéses jogviszony, a felek körülményeiben, bármelyik fél körülményében beállt változás, jelentős változás önmagában alapot adhat egy keresetindítására. Elméletileg felvethető bármelyik szerződő fél tévedése, akkor persze és nem megyek bele a polgári jog rejtelmeibe”

Bánáti János néhány perccel később tehát újra mondta azt, hogy egyedi esetben van lehetőség perre, én pedig újra mondom, hogy a néhány perc alatt sem észlelte ezek szerint Bánáti János azt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke által ismertetve, illetve az általam fentiekben idézett jogszabály szerint bizonyítva közérdekű perindításra is van lehetőség meghatározott szervezetek által.

De van ebben az idézett közlésében új elem is azzal, hogy tartós jogviszonyra hivatkozással a Ptk. 241. §-nál szabályozott, bíróság előtt lehetséges szerződés módosítási lehetőségre utal Bánáti János. Nem arra utal, hogy a devizaalapú kölcsönszerződésekbe bankok által megfogalmazott, immár köztudottan tisztességtelen és semmiséget eredményező szerződési feltételek miatt a bíróság előtti módosítása a azért problémás a kölcsönszerződésnek, mert a bíróság hivatalból köteles minden peres eljárásban külön kérelem nélkül is vizsgálni a tisztességtelen szerződési feltételeket, hanem egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni ezt a köztudott tényt.

 Továbbhaladva az általa elhangzottakon, kiemelem a következőket is:

„hanem olyan szervezetekre gondolok, amelyek most megpróbálnak ügyfeleket toborozni ezen a címen, hogy minden további nélkül beadják a kereseteket, vagy előkészítik, hiszen a fél abban a tévedésben volt, hogy lecsupaszítsam, hogy ilyen svájci frank és forint árfolyamkülönbség nem következhet be. És erre a nagyon primitív logikára próbálnak építeni keresetet.

Duna TV-be történt meghívásom alkalmával is tett hasonló megjegyzései folytán szerintem elsősorban engemet, tevékenységemet kívánta kifogásolni most is Bánáti János. El kell ismerjem azt, hogy ha az általa felvetett tévedés megtámadási okra, vagy a szerződés módosításra utalva igyekeznék a bajbajutottakon segíteni peres eljárás keretében, akkor valóban nagyon primitív logikára próbálnék építeni keresetet.

De úgy tűnik, hogy nem lehet a keresetleveleim jogi alapja túlságosan primitív akkor, ha Bánáti Jánosnak az ATV-ben elhangzott beszédében még véletlenül sem jutott eszébe az, hogy ezekkel a jogi alapokkal kapcsolatosan mondjon valamit.

Azután a beszélgetés vége felé Bánáti János mondataiban logikailag ellentmondást észlelek:

Én nem merem azt mondani amit Professzor úr mond, hogy általánosságban ez az úgynevezett svájci frank alapú kölcsön hibás termék és ezen a címen mindenki függetlenül attól, hogy melyik banktól, milyen kölcsönt vett fel, és mik az ő személyes körülményei, indítson pert.”

Nem meri azt mondani, hogy általánosságban minden svájci frank alapú kölcsön hibás termék, majd néhány sorral lejjebb mintha mást sejtetne:

„Amíg nem lesz egy egyértelmű vizsgálóbizottság, vagy bárki által általánosságban kimondva, hogy itt hibás termék volt, addig az egyedi pereknek meg van a kockázata”

Értem. Szóval Bánáti János a beszélgetés elején többször is megállapította azt, hogy csak egyedi perekre van mód, majd most egy idézettel korábban közölte azt, hogy ő Róna Péterrel ellentétben nem meri azt mondani, hogy általánosságban a svájci frank alapú kölcsön hibás termék, de az imént idézett nyilatkozata szerint mégis kimondhatja szerinte is valaki azt, hogy általánosságban mégis hibás termék volt itt, de addig az egyedi pereknek meg van az a kockázata.

Illetve mégsem értem.

És mindezt tette úgy, hogy a beszélgetés elején azt is közölte, hogy vicces lenne az, ha közgazdasági kérdésekben Róna Péterrel vitatkozna. Miután a hibás termék kifejezetten közgazdasági fogalom, de mégis vitatkozik Bánáti János Róna Péterrel erről a közgazdasági fogalomról, szerintem is szóba kerülhet ezek után a  vicc szónak használata.

Azután a beszélgetés végén mégiscsak mindent megérthettünk Bánáti Jánosnak alábbi szavaiból:

„Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, – mert a jog ezt a megoldást adja – például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.

Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van …”

„Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer. Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova”

Mert ugye ezáltal nem mást mond Bánáti János mint azt, hogy a bankok szerinte akkora kárt okoztak a banki károsultaknak, hogy ha az ilyen esetben alkalmazandó törvény szerinti eredeti állapotot helyreállítják, akkor  Magyarországon leáll a gazdasági élet, szerinte tízmillió ember nem jut fizetéshez.

Szóval mindegy, hogy mi történt, mindegy, ha általánosságban hibás is a termék, mindegy, hogy a hibás termék folytán elvándorolt milliárdok hol kötöttek ki, mindegy hogy milyen magatartást tanúsítottak a szerződés megkötése során, mindegy, hogy milyen egyéb ordenáré módon szerezték meg sokszázezer embernek a pénzét és vagyonát a bankok és más haszonélvezők, tették őket földönfutóvá, tették tönkre életüket, minden mindegy. Bánáti János beszédének végén a tízmillió magyar ember érdekében ezeknek ellenére legalizálni igyekezett mindezeket a cselekedeteket.

Anélkül, hogy Magyarország, vagy a tízmillió ember felkérte volna erre.

===================

Róna Péter mondanivalójának lényege pedig az ATV adásban a következők voltak:

 „Nyilvánvaló hogy ez a termék drámaian eltér az Európában alkalmazott hiteltermékektől. Ilyen termék az Európai Unióban nincs. Tehát az Európai Unióban a lakossági hitelezés kétféle kamatrendszert ismer, a fix és úgynevezett referencia kamat, ami azt mondja svájci jegybank alapkamat, vagy akármilyen referencia pont plusz x százalék. Ez a kettő létezik. Magyarország esetében azonban van egy harmadik, ami úgy szól, hogy a törlesztőrészlet kiszámítása és a kamat kiszámítása a bank kizárólagos joga és felelőssége, ami megfellebbezhetetlen”

——————————

„Nyilvánvaló hogy ez a termék drámaian eltér az Európában alkalmazott hiteltermékektől. Ilyen termék az Európai Unióban nincs. Tehát az Európai Unióban a lakossági hitelezés kétféle kamatrendszert ismer, a fix és úgynevezett referencia kamat, ami azt mondja svájci jegybank alapkamat, vagy akármilyen referencia pont plusz x százalék. Ez a kettő létezik. Magyarország esetében azonban van egy harmadik, ami úgy szól, hogy a törlesztőrészlet kiszámítása és a kamat kiszámítása a bank kizárólagos joga és felelőssége, ami megfellebbezhetetlen”

——————————

„Így van. Igen, igen. Tehát a mienk egyedülálló. Nemcsak méretében hanem minőségében is. Szerkezetében is. Na most ami nem történik meg csodálatos módon az az, ennek a helyzetnek tényszerű, szakmailag alátámasztott kivizsgálása nem zajlik le. Tehát egy ilyen helyzetben egy normális ország normális kormánya felállít egy független szakértőkből álló bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy mi micsoda.”

 ——————————–

„Ugye erre nem volt felkészülve a világ. Ez nem egészen így van. Tehát azért hibás a termék többek között, mert véleményem szerint a bank felelőssége, professzionális felelőssége a termékeihez főződő kockázatok felmérése, és az ügyféllel közölni azt. Aztán az ügyfél dönthet, hogy ezt vállalja vagy nem, de nem az ügyfél szakmai képessége a kockázatok kielemzése és felmérése. Az a termék előállítónak kötelessége. Mint ahogy már termékekben is így van. Na most.

Felvetődik a kérdés, hogy a bankok ezt a kockázatot egyáltalán hogyan mérték fel. Ugyanis a kockázat felmérésnek megvannak a szakmai feltételei és körülményei, és meggyőződésem , hogy a bankok ezeket a szakmai követelményeket nem követték.”

 ——————————–

„Egy biztos. A hitel, amit adott, az nem svájci frank hitel, hanem svájci frank alapú hitel. Mi az, hogy alapú. Nem tudjuk.”

 ——————————–

„Én ezt nagyon nehezményezem. Ha megengedi, ez egy nagyon sajnálatos gondolat. Tehát ahelyett, ahelyett, hogy egy objektív, becsületes, tisztességes felmérés történne, hogy történhetett meg ebben az országban egy ilyen méretű tragédia, mert  az, ahelyett egy politikai portyázásra süllyedünk, szerintem egy nagyon nagyon lesújtó és elszomorító jelenség.”

És végül sajátos a befejezés. Közgazdászként beszélgető Róna Péter a következő szavakkal cáfolja Bánáti Jánosnak tízmillió emberrel kapcsolatos aggodalmát:

„Az egy más kérdés. Tehát azért egy joghelyzet, egy jogtalan helyzet eltitkolása, mert a jogtalan helyzet felderítése kellemetlen következményekkel jár, maga a jogállamiság aláásásához vezet.”

Nincs mit hozzáfűzzek.

=====================

Mára pedig kiderült az, hogy a miniszterelnöknek által megbízott miniszter a következők szerint fordul a Róna Péter által is javasolt európai bankfelügyeleti hatósághoz:

 „Matolcsy György a következő kérdésekben kérte az Európai Bankfelügyelet állásfoglalását:

1.                               Milyen kockázatot jelenthet a hitelfelvevők szempontjából az a körülmény, hogy Magyarországon az összes lakossági hitelfelvétel döntő részét deviza – leginkább svájci frank – alapú lakáshitelként váltották ki?

2.                               Mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás a jelen helyzet kialakulásához?

3.                               Léteznek-e olyan nemzetközi példák, ahol a válság előtt a hazai helyzethez hasonló körülmények alakultak ki, de Magyarországnál hatékonyabban kezelték a problémát?

4.                                Egyetért-e az Európai Bankfelügyelet azzal a magyar állásponttal, miszerint a devizahitelezés kockázatait körültekintő makroprudenciális és fogyasztóvédelmi szabályozással kellene csökkenteni mind hazai, mind uniós szinten?”

————————–

Szerintem méltó folytatása ez Bánáti Jánosnak a tízmillió emberrel kapcsolatos érvelésének.

————————-

Ellenben lehetséges az, hogy a miniszter úr most elkövetett egy súlyos hibát. Megfeledkezett arról, hogy az ő megkeresésére lehetséges rácsatlakozni másnak is.

Az osztrák EP képviselőkre gondolok, akik hajlandóak hazánkért tenni valamit.

Ehhez az szükséges, hogy közgazdász szaktekintélyeket – pl. Róna Pétert – fel kell kérni a téma ismeretének megfelelő komoly és indokolt kérdések összeállítására, majd a kérdéseket angolra fordítva eljuttatni a már említett osztrák EP képviselőknek.

Ők két napon belül eljuttatják oda, ahova kell.

Tudom.

 Siófokon 2011. augusztus 24. napján.

Léhmann György

Melléklet: Értékelés

(Nemzeti InternetFigyelő)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás