Zbigniev Brzezinski stratégiai víziója

Jimmy Carter, a 39. elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, az amerikai külpolitika egyik legismertebb és legelismertebb szaktekintélye „Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom válsága” című művében aggasztó, pesszimista jövőképet vázol fel, de összességében mégis azt sugallja: rendelkezik elegendő gazdasági-emberi tartalékkal ahhoz, hogy képes legyen a megújulásra.
Brzezinski elegáns történelmi áttekintést ad a globális hatalmi viszonyok megváltozásáról, a Nyugat visszaszorulásáról. Már előző, „A nagy sakktábla” című, 1999-ben megjelent könyvében is foglalkozott a Nyugat térvesztésével, de akkor még inkább bizakodott az egyedüli globális szuperhatalom, az Egyesült Államok és az Európai Unió képességében a világpolitikai szerepvállalásra. A három ázsiai hatalom – Japán, Kína és India – globális erővé válása, mint írja, már a második világháború óta megfigyelhető volt, de a drámai fordulat, „Kína üstökösszerű felemelkedése” csak e század elején következett be. „Az Egyesült Államok még mindig világelső, ám vezetésének legitimitását, hatékonyságát és tartósságát egyre többen kérdőjelezik meg világszerte” – írja Brzezinski, aki idén márciusban töltötte be 85. életévét. A lengyel származású professzor úgy látja, sem Amerika, sem az EU nem volt képes kihasználni a hidegháború végével adódott nagy lehetőséget.”Az amerikai álom elhalványulása” című fejezetben a szerző éppen azokat a problémákat boncolgatja, amelyekkel az Obama-kormányzatnak most meg kell küzdenie. Az Egyesült Államok előtt álló legfontosabb kihívásokat sorra véve első helyre teszi a „növekvő és előbb-utóbb kezelhetetlenné váló államadósság” problémáját. Igaz, rögtön nemzetközi perspektívába is helyezi azt: az államadósság 2010-ben az amerikai GDP mintegy 60 százalékát tette ki, míg például Japáné 115 százalékon állt. Brzezinski aggasztónak találja, hogy az államadósság, amely – ha semmit nem kezdenek vele – 2025-re meghaladhatja a GDP 108 százalékát, s ez nagymértékben megnöveli Amerika sebezhetőségét. A könyv a 2008-2009-es válság után született, s érthető módon a pénzügyi rendszer reformját ítéli az egyik legsürgetőbb feladatnak. A gazdagok és szegények közötti olló tágra nyílása, az amerikai infrastruktúrának a világ első hatalmához méltatlan állapota, az amerikaiak befelé fordulása mellett a „patthelyzetben lévő, megosztó pártoskodástól szenvedő politikai rendszer” veszélyére figyelmeztet Brzezinski.

E kihívásokat ellensúlyozhatja azonban mindaz, ami a mérleg másik serpenyőjében van: Amerika gazdasági ereje, az amerikai technológia és innováció magas szintje, a még mindig „olvasztótégely” ország képessége a bevándorlók vonzására és asszimilálására, a geopolitikai előnyök, s az amerikai demokrácia hagyományos értékei. Mindezek együtt tehetik képessé az Egyesült Államokat a történelmi léptékű megújulásra – állapítja meg.

Brzezinski kíméletlenül bírálja George W. Bush két elhúzódó háborúját, de az előző adminisztrációk, idősebb Bush és Bill Clinton diplomáciáját sem kíméli, ahogy a könyv írásakor még csak indult Obama-kormányzat külpolitikájának lehetséges gyengeségeit is elemzi. Izgalmas része a könyvnek, ahol az első számú szuperhatalom bukásának hipotéziséből kiindulva az „Amerika utáni világ” lehetséges hatalmi harcait felvázolja. Brzezinski jóslata: 2025-ben a világ „nem kínai, hanem kaotikus” lehet. Mint írja, egyetlen más hatalom sem képes arra, hogy Amerika helyébe lépjen, az elkövetkező időszakot a globális és regionális hatalmak zűrzavaros átrendeződése jellemezheti. „Nem lesznek nagy nyertesek, de annál több lesz a vesztes” – véli a szerző.

Magyarics Tamás, a dublini magyar nagykövet a Magyar Külügyi Intézetben tartott könyvbemutatón elmondta, nagy élvezettel fordította Brzezinski művét, amelynek végkicsengése mégiscsak az: korai lenne temetni az Egyesült Államokat. A 297 oldalas, alapos lábjegyzetekkel, név- és tárgymutatóval ellátott kötet az Antall József Tudásközpont gondozásában jelent meg.

Forrás: nepszava.hu