Wiesel-szindróma


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Magyarországon tegyék büntethetővé a holokauszttagadást! – hangoztatta Elie Wiesel a Parlamentben tartott beszédében, s a Nobel-békedíjas író aggodalmát fejezte ki a neonáci mozgalmak erősödése miatt. Wiesel, akitől a holokauszt kifejezést származtathatjuk, ugyanakkor kijelentette, soha ilyen jó kapcsolata még nem volt a két világvallásnak. Arra buzdított, közösen kell fellépni az antiszemitizmus ellen.

Aztán, néhány órával később, erős kritikával illette a parlament emberi jogi bizottságának fideszes képviselőjét. Balog Zoltán ugyanis azt találta mondani, nagyon helyesen, hogy vannak, akik az antiszemitizmus vádját politikai kommunikációs csodafegyverként használják. Azt hiszem, ha csak az elmúlt néhány évet elemezzük, mindnyájunk számára egyértelműek Balog Zoltán kijelentései. Két éve a Magyar Hírlapban, egy velem készült interjúban felhívtam a figyelmet arra, hogy a legveszedelmesebb politikai fegyverek egyike a zsidó adu rendszeres kijátszása. Megemlítettem azt a tényt is, hogy egy olyan miniszterelnöknek (Gyurcsány), aki egy magyar zsidótól önkényesen elvett – előbb az egyik „izmus”, majd az ezt követő „izmus” után újra elrabolt – villában lakik, nincs joga antiszemitizmusról papolni – egészen addig, amíg ott lakik. A mai napig nincs tudomásom azonban arról, hogy ez az ember családjával együtt kiköltözött volna a villából, és akár a magyar állam, akár a hazai zsidóság számára felajánlotta volna az épületet.

Most pedig jöjjön Elie Wiesel.

Csütörtökön zsúfolásig megtelt a térítőgyülekezet csarnoka. Az ATV és a Hetek közös szervezésben, egyenes adásban közvetítette Wiesel gondolatébresztőjét az antiszemitizmusról. A szocliberális oldal közkedvelt prominensei áhítattal hallgatták a hozzájuk tolmácson keresztül beszélő Wiesel szavait. Merthogy Wiesel angolul beszélt. Magyarázatot egyszerűen nem is lehet találni arra, hogy egy egykor volt magyar ember, aki állítólagosan jobbító szándékkal érkezett hazánkba, miért beszélt angolul a jelenlévőkhöz. A Máramarosszigetről elszármazott Wiesel 1928-ban született, szülőhelye akkor már Romániához tartozott. Amikor családjával együtt Auschwitzba deportálták, a helység ismét Magyarország része volt. Túlélve a poklot, Wiesel Franciaországba ment, s jelenleg is ott és az Egyesült Államokban él.

Mindjárt fel is tenném neki a kérdést, és mindazoknak, akik állan­dóan a gyűlöletbeszédről kiáltoznak: miért nem alkalmazzák a közösség elleni izgatás paragrafusát, vagy talán Wieselt erről nem tájékoztatta senki, hogy mindenfajta „zsidózásért” elő lehetne venni mindazokat, akik ezt teszik, csak az elhatározás hiányzik egyelőre ahhoz, hogy a gyalázkodókat feljelentsék?

A Hit-csarnokban ott ült az elmúlt húsz év politikaformálóinak legjava. Így Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter, aki éppenséggel veretes zsidózásnál kijelentette: „Nem értek a focihoz.” Az ügyeletes megbékélő, a volt legfelsőbb bíró Lomnici Zoltán is ott ült. Talán néhány szót ő is mondhatott volna Wieselnek, hogy a közösség elleni izgatás fogalma törvénybe foglalva milyen régóta létezik nálunk. Ja, hogy nem alkalmazzák? Hát istenem, minden nem megy, hiszen akkor már rég el lehetett volna meszelni a Kurucinfót például, de akkor ki fog itt ijesztgetni, vagy egy jót zsidózni?

Wiesel pedig mondta a magáét. Néha gyermeteg vicceket is beleszőve beszédébe, érkezett is a műnevetés a nézőtérről, Németh Sándor hitpápa láthatóan nagyon jól érezte magát az övéi között. Csak megjegyezni kívánom, kitüntetést kapott Izraelben mint Európa egyik „legismertebb” közéleti személyisége, aki sokat tett az antiszemitizmus ellen. Az embernek hirtelen azt kell hinnie, hogy 1945 után a magyar történelem rögtön 2002-vel folytatódik, mert az ellenzék engedi, sőt bátorítja állampolgárait a zsidózásra.

Wiesel elfelejtett beszélni arról, hogy ő is elfelejtette felemelni szavát, amikor a Rákosi-érában az ÁVH-n koncepciós-cionista pert készítettek elő, és Dénes Bélát el is ítélték. Persze néhányan azok közül, akiknek gyermekei most ott ültek, „kezeltek” zsidókat is. Aztán elfelejtett arról is szólni, amikor az izraeli–arab háború idején az ő szeretett Izraeljével szembefordultak azok, akik ma zsidóüldözést kiáltanak.

Nocsak, nocsak, Avar János is ott ült a nézőtéren! Közben azon gondolkoztam, hogy mit szólnának a „szigetiek”, ha látnák Wieselt a Hit-csarnokban? Pláne, ha most vágná esetleg földhöz magát Hack Péter az áhítattól, mint ahogy azt korábban tette Németh Sándor prédikálásától. Mit szólna Wiesel, ha tudná – persze szerintem tudja –, hogy a magyar zsidóság korábbi vezetői közül többen a Kádár-rezsimben besúgók voltak, saját hitsorsosaik ellen jelentéseket írogattak, Zoltai munkásőrségéről meg ne is beszéljünk? A Mazsihisz-elnök Feldmájer mértéktartó távolságra ült Zoltaitól. Lehet, Zoltai zokon vette, hogy a köztársasági elnök neki nem küldött meghívást az adventi vacsorára, ahol a történelmi egyházak közösen vettek részt – és közben Wiesel csak beszélt.

A zsidósággal szembeni minden bűnért a magyarokat tette felelőssé. Ha még sokáig tartott volna a beszéde, akár az is kiderülhet, hogy Magyarország robbantotta ki a második világháborút! A különböző magyar munkatáborokban a kommunisták által fogva tartott, megkínzott zsidókról még véletlenül sem tett említést. Az 1956-os forradalom megtorlásának zsidó áldozatai egy mondatot sem értek. A wieseli gondolkodás szerint csak a fasiszták, nácik és nyilasok voltak a bűnösök. Ejnye, ejnye, ez kettős mérce ám, a javából!

Közben újabb és újabb ismerős arcokat fedeztem fel. Az ország aranykészletét eladó Surányi – volt bankelnök –, az évtizedek óta egy bőrönd hátán ülő Kornis Mityu (most éppen milyen vallást képvisel, nem tudni), az (ártatlanul) elítélt Sas Józsi és az ATV üdvöskéje, Fásy Ádám. Elképzeltem, ha nincs tolmács, ők ketten milyen sokat értettek volna Wiesel beszédéből. De láttam egykori ÁVH-s tiszt (verőlegény?) fiát is, viszont Fletót hiába kerestem. Pedig ő, ha kell, zsidó és cigány egyszerre – és most már nagyon kell! –, de úgy látszik, hitgyülis mégsem akar lenni. Székely Gábort sem láttam, pedig kiállhatott volna Wiesel mellé elmondani, hogy barátjának, a volt alelnökének, a 4-es metró mindenesének, hogyan fizették ki a BKV-nál a harmincmilliós lelépést. Közben felfedeztem Székhelyi Jóskát, akinek itt végre nem kell üldöznie önmagát. Kiss Péter is ott terpeszkedett valahol, a Drága Bolgár úr viszont hiányzott a nézőtérről, sőt a kis hebegős Dési is, de persze legfőképpen Orosz Józsit hiányoltam.

Lassan véget ért a beszéd, amikor megjelent Bánó a színen, és közölte: tolmácson keresztül lehet kérdezni Wieselt. Három „bérkérdező” fiatal alákérdezett Wieselnek, hogy mit, arra szinte nem is lehet emlékezni. Befejezésül, képzeljék, azt találta még mondani Wiesel: „Boldog vagyok, hogy önök támogatják Iz­rael államát!” Végre egy igaz szó! (Joav Blumot azonnal felmenteni minden vád és gyanú alól, adjuk oda neki Sukorót!) A beszédnek vége lett, miután ismét megkaptuk a pofont, mint oly sokszor már: bűnös nép vagyunk. Ezért kellett ideutaznia Wieselnek, hogy a jelen nem lévők egy újabb pofont kaphassanak, mert még mindig hajlamosak vagyunk azt hinni, ha szemen köpnek: esik az eső!

Nos, ezért nem tudtunk eddig nemzetté válni. Lenyeltük televízión át ezt az estét is, meg az ellenünk szóló kinyilatkoztatást, de nekem mégis meg kellett szólalnom, mert ez így nem mehet tovább! Ne legyünk állandó megfelelési kényszerben azokkal szemben, akik messziről jöttek, és – egykori magyarként, mégis tolmácson keresztül – észt akarnak osztani nekünk. Keményebben fogalmazva: meg akarnak alázni bennünket.

És feltehetjük a kérdést: akik ma Magyarországon a magyarokra az antiszemitizmus bélyegét sütik, milyen szándékkal teszik – tényleg az indulatok csillapításában érdekeltek?

Vámos György

Kapcsolódó:

Halála után is kiderülhet az igazság: A7713 – Csalt volna a Nobel-békedíjas?

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=NhZYftnl3Dw]

Egy hozzászóló gondolatai aYou Tube-ról:

Állati kettős mérce a holokauszt tagadókat a börtönbe a Mazsihiszben meg lehetnek AVH-s emberkék… persze a magyart azt lehet irtani éheztetni elvenni a földjét ismerős innen ez felvidékről…..   ne hagyjátok magatokat magyar testvéreim, mi innen veletek vagyunk …..!  Már nem sok idő s e hazug rémuralomnak vége lesz.

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Egy hozzászólás a(z) “Wiesel-szindróma” bejegyzéshez

  1. Kedves Gyuri!
    Nagyon köszönöm ezt az írásodat! Végre valaki kimondta azt, amit én vagy a többi magyar nem mondhat ki, mert azonnal rasszistának, antiszemitának, fasisztának ordítanak bennünket. Te tudod, hogy nem így van, s te megtetted, kimondtad azt, amit sok zsidó honfitársunk is tud.
    Sajnos, egyes köröknek elemi érdekük, hogy szítsák a feszültséget, s ismerve a béketűrő magyarok lelkivilágát, addig feszítsék a húrokat, míg elpattannak, s akkor “Repül a nehéz kõ: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?” Ez ezeknek a rossz szándékú embereknek a célja. Nagy-nagy ébrenlétre van szükségünk nekünk, akik értik a globalista, szabadkőműves banda szándékait!
    Te tisztán látod, mi az igazság, s ilyen hazafikra van ma szükség!
    ISTEN ÓVJA MAGYARORSZÁGOT! SZERETETT HAZÁNKAT!
    Szeretettel és barátsággal: Czakó István

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Read previous post:
Czakó István: Elképesztő auschwitzi emlékeim – igazak?
Ünnep előtti felhívás, hogy karácsony után a feltámadás is eljöhessen
Évek óta hazudoznak Oszama bin Ladenről
Close