KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Virtuális ügyészség virtuális határozatáról

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

"Köszönöm, jól vagyok!"

Gyurcsány Ferenc vagyonával kapcsolatos bűncselekmények alapos gyanúja miatt feljelentési irataimat először Nemzeti Nyomozó Iroda bírálta el, és az Iroda által elbírált határozat indokolásának tartalmára tekintettel az ezen iratom végén is olvasható irattal 2011. január 9-én a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészéhez fordultam.

 

Utóbbi – Legfőbb Ügyésznek címzett – iratomra válaszul a LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG KIEMELT ÜGYEK FŐOSZTÁLYA osztályvezető ügyésze a következő oldalon olvasható nekem címzett 2011. január 21-i levelében arról írt a január 9-i iratomról, hogy a

„feljelentést elutasító határozata elleni panaszként értékelhető beadványát és mellékletét annak elbírálása végett a Fővárosi Főügyészséghez küldtem meg.”

Ellenben a tegnapelőtt – február 11-én – kézbesített, panaszomat elutasító Fővárosi Főügyészségi határozat indokolását átolvasva az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a Legfőbb Ügyészség becsapott engem.

Abból kiindulva, hogy a következő oldalakon szintén olvasható Főügyészségi határozat indokolásának tartalma nem utal arra, hogy a Legfőbb Ügyésznek címzett iratomat ténylegesen értékelték volna az következik, hogy vagy úgy csapott be engem a Legfőbb Ügyészség, hogy meg sem küldte iratomat a Fővárosi Főügyészséghez, vagy úgy csapott be, hogy átküldte iratomat, de nem elbírálás végett, hanem azért, mert a Legfőbb Ügyészségen már megtelt a szemétkosár.

Meggyőződésemet a következőkkel támasztom alá:

A Fővárosi Főügyészségi határozatának első oldalán kezdődően összesen 18 sorban foglalta össze beadványaim tartalmát, majd további

18 sorban azt, hogy miként sikerült a Nemzeti Nyomozó Irodának elírni az 1991. évi LXIX. tv. 4. § 1. bekezdés m. pontja jelölést nem létező 1992. évi CXII. törvény 4. § m. pontjára, további

6 sorban megtudhatjuk azt, hogy azért állapította meg helyesen a Nemzeti Nyomozó Iroda azt, hogy számviteli fegyelem megsértése nem történt, mert ezt a nyomozóhatóság által kirendelt igazságügyi szaktanácsadó állapította meg, további

10 sorból 4 sorban ismertette a Btk. 310. § 1. bek-ét, a további 6 sor összegzéseképpen megállapította a határozat azt, hogy „Azon tény, hogy a MOTIM Zrt üzletrészét előbb a luxemburgi székhelyű Altus S.A.H. nevében vásárolták meg, önmagában nem utal adócsalás elkövetésére.”, majd ugyanerre a témára visszatérve a Fővárosi Főügyészségi határozat további

3 sorban a következő frappáns megállapítással zárul le a határozat:

„Az, hogy egy gazdasági társaság üzletrészét egy külföldi székhelyű, esetlegesen off-shore cég nevében vásárolják meg, nem jelenti azt, hogy az adóhatóság felé valótlan adatokat közölnek vagy elhallgatnak.”

Ennyi. Ha jól összeszámolom, a törvényhelynek elírással kapcsolatos polemizálást leszámítva összesen 19 olyan gépelt sorban sikerült a Fővárosi Főügyészségnek jogorvoslati lehetőség kizárásával lezárni az ügyet, mely 19 sorból tehát négy sorban jogszabály ismertetés, illetve három sorban annak közlése történt, hogy milyen fajta szakértő milyen fajta szaktanácsadói véleményt adott első fokon az ügyben.

Bárki előtt kétségtelen lehet ily módon az, hogy körültekintő és alapos, az ügy súlyához méltó kiértékelése történt ekként a Legfőbb Ügyészség által ígért elbírálás során a Főváros Főügyészségen. A Gyurcsány vagyonnal kapcsolatos büntető eljárásban.

Csak azt tudnám, hogy milyen lehet a főügyészségi határozat akkor, ha nem ilyen körültekintő és alapos, illetve nem az ügy sulyához méltó kiértékeléssel készül. Gondolom utóbbi esetben három betűből, a „nem” szóból áll a határozat arra utalva, hogy „NEM csinálunk semmit akkor sem,  ha bizonyítva van a bűncselekmény” tartalmu határozat született a Főügyészségen.

===========================

De azért visszatérnék főügyészségi határozatot lezáró fentiekben idézett mondatra. Ugye jól értem azt, hogy a Fővárosi Főügyészség itt azt fejtette ki, hogy abból, hogy egy belföldi gazdasági társaság üzletrészét off-shore cég nevében vásárolják meg, nem következik az, hogy az adóhatóság felé valótlan adatokat közölnek, vagy elhallgatnak.

Az idézett mondat végén minden bizonnyal elmaradt az „adatokat” szó, azaz azt kívánta a Főügyészség ügyésze itt közölni, hogy ha offshore cég vásárol belföldi cég üzletrészét, akkor nem szükségszerű az, hogy a magyar adóhatóság előtt adatokat elhallgat. És ily módon bizonyította a Fővárosi Főügyészség ügyésze azt, hogy fogalma sincs az off-shore cég lényegéről. Arról, hogy éppen azért vásárolt a többi off-shore céggel együtt Gyurcsány Ferenc vagyonához kapcsolódóan is off-shore cég, mert a vásárlást követően egy darab adatot sem kíván a magyar adóhatóság felé az off-shore cég közölni. El akarja ezeket az adatokat a magyar adóhatóság előtt hallgatni.

Ezt mindenki tudja, csak éppen a Fővárosi Főügyészség ügyésze nem tudja? Vagy nagyon is tudja az off-shore cégnek ezt törekvését, az off-shorozás lényegét, de úgy gondolja a Fővárosi Főügyészség ügyésze, hogy a tudatlan nép számára ő bármit mondhat? Illetve a nem tudatlan népnek is bármit mondhat, hiszen ő hozza a megfellebbezhetetlen döntést? Akinek pedig ez nem tetszik, az legfeljebb keressen egy másik országot?

Arra pedig jóindulattal kérném fel a főügyészségi ügyészt, hogy amennyiben „MOTIM Zrt üzletrészét” írja a határozatában, úgy gondoljon arra, hogy a hozzáértők részvénytársaság esetében „részvény”-ről beszélnek, míg „üzletrész”-ről Kft-k esetében beszélnek. Ilyen szóhasználat esetén elárulhatja hozzáértésének hiányát.

Valamint arra is jóindulattal kérném, hogy legalább velem kapcsolatosan ne közöljön olyan valótlan állítást, hogy „A feljelentő előadta,hogy a lízingszerződés természetétől eltérően a Magyar Állam nem a lízingbevevő érdekében vásárolta meg az ingatlant.” Ugyanis nekem nem kell az alábbi törvényhely ismeretében természetére hivatkozni a lízingszerződésnek, hanem elegendő a Gyurcsány féle lizingszerződés idején hatályban volt törvény által meghatározott, követelményre hivatkozni:

1991. évi LXIX. törvény

a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről

Fogalmak

3. § (1) E törvény alkalmazásában

c) pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolgot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerez meg tulajdonul, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a kárveszély viseléséből származó kockázat az átadással a lízingbevevőre száll át és a lízingbevevő válik a hasznok szedésére jogosulttá, továbbá a közvetlen terhek viselésére kötelezetté és egyúttal arra is jogosultságot szerez, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával és a lízingdíj, valamint a szerződésben kikötött (maradvány) érték maradéktalan megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen;

———————————

Ez is érdekelheti:  Magyar Péter ma kétszer is megbuktatta a kormányt... - ja, most nem... majdan

Más kérdés az, hogy ha a főügyészségi határozat készítője ezt a jogszabályhelyet eddig nem ismerte és ezért hallgatott erről a jogszabályhelyről és emiatti törvénysértésről is a határozata indokolása során, vagy éppúgy ismerte mint én, de azért nem vette figyelembe a lízingszerződés törvénytelenségének értékelése során, mert tartott attól,  hogy a végén esetleg nem tudja úgy elutasítani panaszomat, ahogy ezt szándékolta.

Több szót nem érdemel ez a határozat, de egyébként is ismerem a természetem. Azt, hogy ha most hozzákezdek újból, és részletesen összevetni az irataimban általam közölt tényeket a határozatból kiolvasható illetve kikövetkeztethető megállapításokkal, „elfelejtett” és hiányos érvelések vélhető okaival, az észlelt problémák mennyiségére tekintettel holnap reggelig sem végzek.

———————————

Inkább térjünk vissza arra, hogy a Legfőbb Ügyészségnek január 21-i levele szerint engem vajon azzal csaptak-e be, hogy meg sem küldték az iratot a Fővárosi Főügyészségnek, és ezért is sikerült ilyenre a Főügyészségi határozat, vagy az „elbírálása végett” szóhasználattal csaptak be.

Most, ennek az iratomnak végére érve, feljelentésem egészének ügyészségi kezelését tapasztalva úgy látom, hogy egyetlen szónak használatával is megválaszolható ez a kérdés.

A „virtuális” szónak használatára gondolva ekként válaszolható meg szerintem:

Gyurcsány Ferenc vagyonával kapcsolatos virtuális büntető eljárásban egy országnak virtuális Legfőbb Ügyészsége virtuális elbírálás végett kereste meg az ország fővárosának virtuális Főügyészségét, majd ez a virtuális Főügyészség virtuális határozattal lezárta a Gyurcsány vagyonnal kapcsolatos virtuális büntető eljárást.

Ennek tudatában fölösleges becsapásom mikéntjének további találgatása.  (A virtuális szó egyébként nálam „látszólagos”-t jelent.)

===================================

Valamint ennek tudatában érthető az is, hogy az alábbi verssorokkal és nem virtuálisan zárom le magam részéről az ügyet:

„S fajunk – fajunkat kész emészteni

Magunk magunknak lévén férgei.

S kik a méregkeverőt büntetik:

A nemzet mérge ez, s nem bűn nekik.

Mi lesz belőlünk, magasságos ég!

Ha ez sokáig így fog menni még?

Hisz e nép végre ugy elkorcsosul:

Hogy egy igaz sem marad irmagúl

De nem, nem! eljő – el kell jőnie –

Az álarc-hullás rég várt ideje,

Midőn rájok ujjal mutathatunk:

Kik aljasan korcsítgaták fajunk,

Midőn a szó harsány lesz és szabad:

Megnevezni a vásárlottakat.

S mi lesz fejökre méltó büntetés?

Oh, mert ezeknek egy halál kevés,

Hah, akkor, akkor…! hanem meglehet:

Hogy e jó nemzet mindent elfeled,

E nagylelkű nép! oh ez megbocsát,

Késsel nyiszold bár vérező nyakát,

És botlott, de bűnbánó gyermeki

Fejét keblére fogja rejteni.

S ah, mely érzékeny, boldog jelenés…

A megtérők úgy megzokognak…! és

Függnek megint hű anyjoknak nyakán,

Mint feltekerőzött kígyók a fán.

Oh, hát még a csók, mely ég ajkokon!

A nadályéval mindenben rokon.

S látván a hon e hű ragaszkodást:

Megkedveli őket szemlátomást,

És régi tetteik megnézve jól:

Hát honárulás egyikből se szól,

Sőt imitt-amott olyan is akad:

Mi nem volt más, mint honfi-áldozat.

S jóságos ég! mi nem jó mindahoz?

Az idő mindent napvilágra hoz.

Ők nemcsak az, hogy szent ártatlanok:

Sőt érdemöknek rende-száma sok.

S a hosszú tűrés után ideje:

Hogy hűségük jutalmát elvegye!

Szeresd, jutalmazd hát őket, hazám!

Kegyeddel áraszd el egymásután,

Add meg e népnek, amit érdemel:

Fenyítőház, – de még jobb a kötel!”

 

(Tompa Mihály: Olcsóság (részlet) 1847)

Siófokon 2011. február 13. napján.

Léhmann György

 

==================================

Dr. Léhmann György  8600 Siófok Szűcs u. l. (tel: 84/313-176 és 20-4939851, e-mail: lehmann@invitel.hu ) irata       ==========================================================================

Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének

B u d a p e s t

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Iratom után olvasható, Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztály Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya által hozott 29015-349/2010. bü. számú feljelentés elutasítását tartalmazó határozat 2. oldalán írtak tartalma miatt január 4-én keltezett iratomban T. Legfőbb Ügyész úrnak címzetten feljelentést továbbítottam.

Ténybeli alapját feljelentésemnek az adta, hogy a feljelentést elutasító határozatnak 1-2 oldalán írtak szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda jól tudta azt, hogy Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt ALDO Kft a balatonőszödi 620/1.hrsz. alatti, ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a MINISZTER TANÁCSNAK kezelői joga folytán használatában álló és Magyar Állam tulajdonát képező ingatlant „adásvétel” jogcímén Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején – 2004. december 6-án – szerezte meg,

azt is jól tudta a határozatban leírtak szerint, hogy az elidegenítéssel kapcsolatos okiratot a Magyar Állam nevében 1994. január 16-án a Magyar Állam tulajdonával törvény szerint rendelkezni nem jogosult – Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ – írta alá,

valamint azt is jól tudta, hogy az ekkor hatályos törvényi rendelkezés – 1991. évi LXIX. tv. 3. bek. c. pont – szerint a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a lízingbevevő megbízásából szerzi meg a lízingelt ingatlan vagy ingó dolog tulajdonát abból a célból, hogy ezt a dolgot lízingbevevő határozott idejű használatába adja, mégis, mindezen ismereteknek a birtokában a Nemzeti Nyomozó Iroda

a most megjelölt törvényi rendelkezést,

a MINISZTER TANÁCS kizárólagos használati és birtoklási jogát,

vagy azt a tényt is figyelmen kívül hagyva, hogy a Magyar Állam nem a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt ALDO Kft megbízásából szerezte meg egy évvel korábban – 1993-ban – a balatonőszödi 620/1. hrsz. alatti ingatlannak tulajdonjogát,

illetve azt, hogy a MINISZTER TANÁCS ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői joga miatt nem lehetséges törvényesen elvonni birtoklási és használati jogát 1994-ben, majd töröltetni a kezelői jogot 2004. decemberében a Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ nyilatkozata alapján,

a Nemzeti Nyomozó Iroda a következőkkel indokolta e vonatkozásban feljelentésem elutasítását:

„A Magyar Köztársaság jogszabályai között nem volt 2004. december 6-án olyan rendelkezés, ami szerint a Magyar Köztársaság miniszterelnöke által tulajdonolt gazdasági társaság nem szerezheti meg a magyar állam tulajdonában álló vagyoni javakat. Jogsértés, tehát nem történt azzal, hogy 2004. december 6-án a földhivatal a részben a hivatalban lévő miniszterelnök által tulajdonolt ALDO Kft. tulajdonjogát bejegyezte az addig állami tulajdonban állt Balatonőszöd Pósa Lajos u. 620/1. helyrajzi szám alatti ingatlan vonatkozásában. Mivel pedig jogsértés e tekintetben nem történt, így bűncselekmény elkövetését sem lehet megállapítani.”

Fenti adatokkal bizonyítottam, és a feljelentést elutasító határozatnak idézett indokolása miatt is állítom azt, hogy ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nem a törvényes feladatának megfelelő bűnüldözői tevékenység részét képező nyomozati eljárást , hanem bűnpártolási tevékenységet végez.

Ez is érdekelheti:  Követendő példa a magyar kormány számára: Csehország csökkenti a kommunista rendszer prominenseinek nyugdíját

====================

II.

 

A feljelentést elutasító határozat 3-4 oldalán írtak pedig a feljelentésemnek számviteli fegyelem megsértésével kapcsolatos előadását ismerteti.

Iratomban ennek a bűncselekménynek alapos gyanúját azért állítottam, mert Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő, Cg. 01-10-042082 cégszámú Altus Zrt-nek cégkivonatának következő oldalra másolt 51. sorszámmal jelölt adatánál olvasható 2009.07.13-i cégbejegyzés szerint az Altus Zrt-re vonatkozóan az, hogy

„A cég összevont éves beszámolót készítő anyavállalat”

Ezt meghaladóan pedig az az adat is olvasható a cégkivonat „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai” jelölésű 52/2 sorszámú rovatánál, hogy

„Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. HU – 9200 Mosonmagyaróvár Timföld u. 1.”, illetve

ugyanezzel a székhelymegjelöléssel – Mosonmagyaróvár Timföld u. 1. – további négy olyan céget – MAVIKA Kft., MOTIM Kádkő Kft, MOTIM Műkorund Kft és ACÉLKAR Kft – találtam a cégnyilvántartásban, melyeknek kizárólagos tulajdonosa a Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt annak ellenére, hogy az Altus Zrt. cégkivonatánál „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont cég adatai” rovatnál ezeknek a cégeknek nevei nem láthatóak.

Ezeknek a cégadatoknak birtokában mindösszesen az alábbi két jogszabályhelyet kellett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényből megtekintenem ahhoz, hogy egyértelmű legyen a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja bárki számára:

10. § 1. bek:  „Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § 2. bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül”,  illetve

115. § 2. bek: „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat az 1. bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek – saját nevükben – az anyavállalat vagy egy leányvállalata javára gyakorolják.”

Ugyanis azzal a ténnyel, hogy a közhiteles, és következő oldalon látható Altus Zrt cégkivonatának egyik adata szerint

az Altus Zrt „összevont éves beszámolót készítő anyavállalat”, valamint azzal, hogy

a MOTIM Zrt pedig az Altus Zrt leányvállalataként került szintén közhitelesen feltüntetésre a cégkivonat 52/2. sorszáma szerint, illetve

Mosonmagyaróvár Timföld u. 1. sz. alatti székhelyű MAVIKA Kft, MOTIM Kft, MOTIM Kft, és ACÉLKAR Kft cégek pedig nem láthatók az Altus Zrt-nek cégkivonatánál annak ellenére, hogy ezeknek a cégeknek kizárólagos tulajdonosa az Altus Zrt anyavállalat MOTIM Zrt nevű leányvállalata,

a számvitelről szóló 2000. évi C. tv-nek fennt idézett törvényhelyei figyelembevételével a Btk. 289. §-nál meghatározott számviteli fegyelem megsértése bűncselekmény alapos gyanúja mindenki számára bizonyított.

——————————————

Kivéve a feljelentésemet elutasító Nemzeti Nyomozó Irodát. Számukra a fentiek megítélése olyan különleges szakértelmet igényelt, hogy a határozatuk 3. oldala 2. bekezdése szerint igazságügyi könyvszakértői szakvéleményt szereztek be, és rögzítették az alapfogalmakat.

Megtudhatjuk az alapfogalmak ismertetése során az anyavállalat fogalmát és feltételeit, a leányvállalat fogalmát, a közös vezetésű vállalkozás fogalmát, a társult vállalkozás fogalmát – utóbbi esetében a szavazati arány megállapítására vonatkozó előírásokat -, a konszolidálásba bevont vállalkozások lehetőségeit, majd megállapítja az alapfogalmak után a határozat 4.old. 2.bek-nél azt, hogy „a konszolidáció szempontjából a MOTIM Zrt. nem minősül sem leányvállalatnak, sem pedig közös vezetésű vállalkozásnak.

Három bekezdéssel később pedig az összegzést azzal zárja, hogy „Ugyanakkor a kiegészítő mellékletben rögzítettek szerint az Altus Zrt. a kérdéses négy társult vállalkozást a nem teljes körű konszolidációba a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban vonta be.”

Azt pedig nem tudhatjuk meg a határozatból, hogy ha a MOTIM Zrt az Altus Zrt cégkivonata szerinti „összevont éves beszámoló készítésébe bevont cég” -ként szakértő szerint nem leányvállalat, akkor az 51/1. számú cégkivonati adat közhitelesen az Altus Zrt-től miért állítja mégis azt, hogy „anyavállalat”?

Miért téveszt meg mindenkit az Altus Zrt cégnyilvántartási kérelmeit előterjesztő személy valótlan adatnak cégbíróság általi kérelmezésével?

Valamint azt sem tudhatjuk meg, hogy ha a szakértő szerint az Altus Zrt cégadatainál megjelölt négy társult vállalkozás „konszolidálásba teljes körűen be nem vont” gazdasági társaság, akkor az Altus Zrt cégkivonata 52. sorszámú cégadatánál ezen négy társaság jelölése felett miért „Az összevont éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai” cím olvasható?

Miért téveszt meg mindenkit az Altus Zrt cégnyilvántartási kérelmeit előterjesztő személy valótlan adatnak cégbíróság általi bejegyzésének kérelmezésével?

És végül azt sem tudhatjuk meg, hogy miért hallgat a Cg. 14-10-300085 cégszám alatt nyilvántartott Béta-Roll Hengergumizó Zrt-nek következő oldalra másolt cégadatairól. Arról, hogy a Béta-Roll Zrt-nek jelenleg is hatályos cégkivonata 1/5. cégszám alatt látható adata szerint az Altus Zrt-re vonatkozó1”A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: közvetlen.” adat olvasható.

Miért hallgat arról a feljelentést elutasító határozat, hogy ilyen cégadat alapján éppen a könyvszakértői megállapításként 3. oldalon olvasható „anyavállalat” fogalom meghatározásnál 4. sorszám alatt tett egyik feltételnek Béta-Roll Zrt-nél történt megvalósulása –

 

„a tulajdonosokkal kötött szerződés alapján – függetlenül – a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol” bizonyítja azt, hogy az Altus Zrt a számviteli törvény szerint a Béta-Roll tekintetében mindenképpen anyavállalatnak tekintendő.

Ez is érdekelheti:  Völner Pál ügyvédje: „Abszurd, amit Magyar Péter állít” (videó)

Valamint ugyancsak szakértői közlésre – „amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni” – hivatkozással a Béta-Roll Zrt. cég pedig leányvállalatnak tekintendő. Mégis hogy kell ezek után a feljelentést elutasító határozatban irt közléseket érteni? Azt, hogy az Altus Zrt cégkivonat szerinti anyavállalat mégsem az a MOTIM Zrt vonatkozásában, de mégis az, ha a cégkivonatban eggyel felette megjelölt Béta-Roll Zrt adatait tekintjük. Azt, hogy a cégkivonat szerint összevont beszámoló készítésébe bevont cégnek kell tekinteni a Béta-Roll Zrt-t éppúgy, mint a MOTIM Zrt-t, ellenben szakértő szerint konszolidálásba teljes körűen be nem vont gazdasági társaságnak tekintendő mindaddig, míg a Béta-Roll Zrt-nél látható „közvetlen irányítási” lehetőségét nem látjuk az Altus Zrt-nek.

III.

 

A határozatban is rögzített, számviteli törvényből átvett alapfogalmak alapján ellenben több körülmény is mindenképpen egyértelmű és bizonyított.

Azzal a ténnyel, hogy a Mosonmagyaróvár Timföld u. 1. sz. székhelyű, MAVIKA Kft., MOTIM Kádkő Kft., MOTIM Műkorund Kft, ACÉLKAR Kft. cégeknek kizárólagos tulajdonosa a MOTIM Zrt, bizonyított a 2000. évi C. törvény 3. § 2. bek. 2/1/a pontjában írt

„anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban leányvállalat) közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

„a./ a tulajdonosok (részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik”

fogalom-meghatározás folytán az, hogy a Magyaróvári Timföld és Mükorund Zrt. (MOTIMZrt) anyavállalat tekintendő míg

a 3. § 2. bek-ben írt

„leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.”

fogalom-meghatározás folytán a MAVIKA Kft., MOTIM Kádkő Kft., MOTIM Műkorund Kft és ACÉLKAR Kft gazdasági társaságok pedig leányvállalatoknak.

—————————

Ezekre a bizonyított tényekre tekintettel indokolt megtekinteni a számviteli törvény – 2000. évi C. tv. – alábbi rendelkezéseit:

10. § 1. bek: „Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni – a 116-117. §-ban foglaltak kivételével – az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § 2. bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.”

Egyértelmű. A MOTIM Zrt. a törvény szerint a 116-117. §-ban foglaltak kivételével anyavállalati státuszára tekintettel köteles összevont éves beszámolót és összevont üzleti jelentést is készíteni. Ezek a kivételekre vonatkozó jogszabályhelyek pedig többek között a következők szerint rendelkeznek:

116. § 4. bek: „Nem alkalmazható az 1. bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott – 3. § (6) bekezdésének 2-3 pontjai szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.”

117.§ 5. bek: „Az 1. bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei. üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelmi engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.”

Egyértelmű. Az esetben, ha az idézett törvényhely szerinti értékpapír tőzsdei kereskedelme engedélyezett a MOTIM Zrt-nél, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló, illetve üzleti jelentés kötelezettsége alól kibújni ennek a cégnek nem lehet, míg egyébként lehetséges.

Csak az nem egyértelmű, hogy amikor a feljelentést elutasító határozat készítőjének, valamint a felkért könyvszakértőnek ugyancsak nyilvánvalóvá vált az általuk közölt adatok alapján az, hogy a MOTIM Zrt anyavállalata a határozatban általuk megjelölt négy, az Altus Zrt cégkivonatában meg nem jelölt Mosonmagyaróvár Timföld u. 1. sz. alatti cégeknek, akkor a lehetséges törvényszegés folytán miért nem vizsgálták meg azt, hogy az összevont mérlegkészítési kötelezettség valószínű elmulasztása folytán nem következett-e be a számviteli fegyelem megsértése.

Vagy azt sem lehet tudni, hogy Nemzeti Nyomozó Iroda miért nem kérdezősködött az általa felkért könyvszakértőtől akkor, amikor észlelte azt, hogy

azonos tulajdoni háttérrel és azonos székhellyel nyilvántartott négy gazdasági társaság egyidejűleg működik a MOTIM Zrt által alapítottan úgy, hogy

ebből kettőt – Motim Műkorund Kft-t  és Motim Kádkő Kft-t  – azonos időpontban – 2000. szeptember 1. – hoztak létre, és a

jelenleg hatályos cégkivonatok szerint a MOTIM Műkorund Gyártó és Értékesítő Kft-nek 35 tevékenységi köre közül 25 tevékenységi kör azonos a MOTIM Kádkő  Gyártó és Értékesítő Kft-nek tevékenységi körével

arról, hogy  könyvszakértői szempontból ezeket a meglehetősen gyanús, törvényi előírások kijátszására, leplezésére utaló körülményeket is értékelje.

Szerintem a Nemzeti Nyomozó Iroda mindezeket a könyvszakértőnek azért nem vetette fel, mert tartott attól, hogy szabálytalanságot, törvénytelenséget lesz kénytelen észlelni akkor, ha kötelességének megfelelően tájékozódik bármely, fenti adatok alapján számára is nyilvánvaló bűncselekménynek gyanújával kapcsolatosan.

Szerintem attól tartott, hogy még a végén adócsalás, vagy másfajta bűncselekményre is rábukkanhat annak ellenére, hogy a feljelentésemet minden körülmények között, bármilyen indokolással eleve el kívánta utasítani.

===================

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Újólag megerősítem, utóbbi adatokkal is bizonyítom és a feljelentésemet elutasító határozat indokolásának alapján állítom azt, hogy ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nem a törvényes feladatának megfelelő bűnüldözői tevékenység részét képező nyomozati eljárást, hanem bűnpártolási tevékenységet végzett.

K é r e m

fenti iratomat a 2011. január 4-i feljelentésem

k i e g é s z í t é s é n e k

tekinteni és a Btk. 225. § alapján hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt a nyomozást elrendelni, büntető eljárást lefolytatni.

Siófokon 2011. január 9. napján                                           Tisztelettel

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos kérelmező

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “Virtuális ügyészség virtuális határozatáról

  1. Virtuális ügyészség virtuális határozatáról
    Mar a valosag is csak virtualis.
    Ezert nagyon vigyazzuk a nagyon is valos TERMOFOLDUNKET,IVOVIZEINKET,a fold alatti es fold feletti ASVANYKINCSEINKET,a magyar ELETET itt a megmaradt 93 ezer negyzetkilometeren.
    Az 1990.ota kottetett eladasi szerzodesek a nemzeti vagyont illetoen illegitimek.
    Mondjuk az IMF-be belepes ota minden rothad.Vajon miert?
    Az 1944-1990 ev kozottiekrol nem tudok nyilatkozni.
    „vagy úgy csapott be engem a Legfőbb Ügyészség, hogy meg sem küldte iratomat a Fővárosi Főügyészséghez, vagy úgy csapott be, hogy átküldte iratomat, de nem elbírálás végett, hanem azért, mert a Legfőbb Ügyészségen már megtelt a szemétkosár.”
    Az oszodi boszme legalabb olyan trukkos, mint a nokiasdobozos koztisztviselo ,a sukoroi viskotulajdonos ,az „alulkepzett „brokeresunk ,az a csunya vorosiszap, es igy tovabb…
    Az Isten vigyazza a fent nevezett Dr.Lehmann Gyorgy Urat!
    Csak remelni tudom,hogy a magyarorszagi JOK es GONOSZAK harcat a JOK nyerik meg,es nem lesz tobb aldozat (fagyhalal,eh-halal,ciganyember altali agyonveres,jobbkezes ember balkezes ongyilkossaga,radiatorra torteno onfelakasztas,”eltunes”,hirtelen-gyors lefolyasu betegseg,libatenyesztok ongyilkossaga,bulizo tinik agyontaposasa,az olcso elelmiszerekbe tett mergezoanyagok altali halal,…stb.)
    Vörösmarty Mihály: Szózat
    Hazádnak rendületlenűl
    Légy híve, oh magyar,
    Bölcsőd az s majdan sírod is,
    Mely ápol s eltakar.
    A nagy világon e kívűl
    Nincsen számodra hely;
    Áldjon vagy verjen sors keze:
    Itt élned, halnod kell.
    Ez a föld, melyen annyiszor
    Apáid vére folyt;
    Ez, melyhez minden szent nevet
    Egy ezredév csatolt.
    Itt küzdtenek honért a hős
    Árpádnak hadai;
    Itt törtek össze rabigát
    Hunyadnak karjai.
    Szabadság! Itten hordozák
    Véres zászlóidat,
    S elhulltanak legjobbjaink
    A hosszu harc alatt.
    És annyi balszerencse közt,
    Oly sok viszály után,
    Megfogyva bár, de törve nem,
    Él nemzet e hazán.
    S népek hazája, nagy világ!
    Hozzád bátran kiált:
    „Egy ezredévi szenvedés
    Kér éltet vagy halált!”
    Az nem lehet, hogy annyi szív
    Hiába onta vért,
    S keservben annyi hű kebel
    Szakadt meg a honért.
    Az nem lehet, hogy ész, erő
    És oly szent akarat
    Hiába sorvadozzanak
    Egy átoksúly alatt.
    Még jőni kell, még jőni fog
    Egy jobb kor, mely után
    Buzgó imádság epedez
    Százezrek ajakán.
    Vagy jőni fog, ha jőni kell,
    A nagyszerű halál,
    Hol a temetkezés fölött
    Egy ország vérben áll.
    S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
    Népek veszik körűl,
    S az ember millióinak
    Szemében gyászköny űl.
    Légy híve rendületlenűl
    Hazádnak, oh magyar:
    Ez éltetőd, s ha elbukál,
    Hantjával ez takar.
    A nagy világon e kívűl
    Nincsen számodra hely;
    Áldjon vagy verjen sors keze:
    Itt élned, halnod kell.
    http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:6w_IFshWYNEJ:www.morvaymiklos.hu/index.php%3Foption%3Dcom_content%26view%3Darticle%26id%3D76:hazadnak-rendueletlenuel%26catid%3D35:aktualis%26Itemid%3D54+hazadnak+renduletlenul&cd=3&hl=hu&ct=clnk&client=ubuntu&source=www.google.com

  2. A kommunizmus utja rossz volt (1948-1990).
    De ami utana jott,az meg rosszabb lett (1990-2010).

  3. Nagyon örültem ennek a cikknek. Ráadásul, még csak támadás sem érte Önt, és meg sem fenyegették. Javaslom ezek után kicsit nézzen utána esetleg Csányi Sándor nagyúr vagyonának is, talán rájön arra hogyan lett az országos takarékpénztár lassan kizárólagos tulajdona, és hogyan hogy újabban minden kémkedés ügyben feltűnik a neve. És talán rájövünk arra is igaz magyarok, hogy milyen kapcsolatrendszere és üzlettársai vannak az úrnak. Mert vannak akik a politikát csinálják, és vannak azok akik a csinálókat irányítják. És talán ha nem döglött ló rugdalását végzi (kis halak fogdosását) akkor talán a bőrén is érezni fogja tevékenységének áldásos gyümölcsét. És minden nagy magyar hazai vállalkozó vagyontörténetét érdemes lenne feltérképezni, hisz talán rábukkanunk azokra a vagyonkákra amik a volt állami kincstári vagyonok elherdálásából keletkeztették alapjukat. Élőre hát igaz magyarok, csak így tovább.

    1. Ez a tényekre való hivatkozások nélküli vádaskodás Csányi Sándor ellen nagyon nem illik ide, ez alá a konkrét bizonyítékok sorát felvonultató alapos kutatómunkával elkészített és jogi érvekkel alátámasztott írás alá.
      Abból, hogy Csányi Sándor az egyik leggazdagabb üzletember, még nem következik az, hogy vagyonát becstelen törvénysértő módon szerezte. Több mint 20 éve vezeti az ország legnagyobb bankját – amely nem az ő „kizárólagos tulajdona” – a 280 millió részvényből 2,7 millió az övé. Irígyelni persze lehet, elhiszem, hogy más is örülne ha ez az övé lenne…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük