Választások előtti alkotmányozást követel az MSZ – Beszámoló az okt. 21-i sajtótájékoztatóról


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Emlékezetes, hogy a Magyarok Szövetsége az augusztusi Kurultáj végén azzal a felhívással fordult a kormányhoz és a parlamenthez, hogy október 23-áig kezdeményezze az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítását. Természetesen ez nem történt meg. Az MSZ azonban nem maradt tétlen és kidolgozott egy új alaptörvény-javaslatot, amelyet 25-én 14 órakor ad át a Köztársasági Elnöknek.

Jellemzően a magyar média állapotára a Gellért szállóban tartott sajtótájékoztatón a sajtó képviselői igen kis számban jelentek meg. Pedig az MSZ javaslatcsomagja komoly munka eredménye. Hazánk erkölcsi és társadalmi válsága éppoly súlyos, mint a gazdasági, de politikai ál elitünk legfeljebb csak az utóbbiról hajlandó beszélni, mint ami persze „begyűrűzött…” Az MSZ említett felhívására csak Szili Katalin válaszolt, aki a kezdeményezőknek egy párt alapítását javasolta, ami aztán a parlamentben előhozakodhat javaslatával.

Éppen itt van a kutya elásva. Mint az MSZ alelnöke, Herpay Sándor a sajtótájékoztatón megállapította, a várt demokrácia 1989 után rohamléptekben párturalommá korcsosult. Pedig alkotmányozni a pártok a jelenlegi, eredetileg átmenetinek tervezett alkotmány szerint sem jogosultak. Arra egyedül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jogosult.

Az ország végveszélyben van, az alkotmányozás nem tűr halasztást, hangzott el az MSZ álláspontja. A pártok a nemzet megosztottságát képezik le. Bárki kerüljön is hatalomra, az országot csak megrázkódtatásokon keresztül vezetheti ki a válságból, ez pedig nem sikerülhet megosztott társadalmi háttérrel. Ezért készített a Magyarok Szövetsége teljes körűen megfogalmazott alaptörvény-javaslatot, hogy megkezdhesse az alkotmányozás lefolytatásához szükséges társadalmi vitát és bebizonyítsa, hogy a történelmi alkotmányosság alapjain, a Szent Korona tanra alapozva össze lehet állítani a mai korba és a nemzetközi jogba is illeszkedő, de a magyar nemzeti érdeket szolgáló alaptörvényt. Herpay Sándor hangsúlyozta, hogy alaptörvény-javaslatuk nem feltétlen a legjobb, de az idő nagyon sürget, más javaslat nem született, s ők igyekeztek szakemberek széleskörű bevonásával a lehető legjobbat megalkotni. Többször elhangzott, fontos az alkotmány és az alaptörvény megkülönböztetése. Míg az alkotmány a társadalom, az egyén illetve a közösségek kapcsolatrendszerét a történelem során kialakult módon meghatározó hagyomány és szabályrendszer, az alaptörvény az adott kor társadalma egymás közötti és a választott vezetőivel való viszonyrendszerének alapjait írásos formában meghatározó alapvető jogszabály, amelyet minden hatalom birtokosa, a nép közvetlen hatalomgyakorlás útján hoz létre.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az alkotmányozás folyamata, az MSZ így válaszol:

– Döntés arról, hogy véghezvisszük a húsz éve elkezdett rendszerváltást (2009 október)

– Szakmai vitaanyag elkészítése (2009 november)

– A vitaanyag ütköztetése nyílt konferenciákon, nyilvános vitákban (2009 november-december)

– Az Alaptörvény-javaslat társadalmi vitája (2010 január)

– Az alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívási és működési rendjének meghatározása és elfogadása

(2009 december)

– Az alkotmányozó Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása (2010 január)

– A módosító indítványok megtárgyalása, szavazása (2010 február)

A hatalmi ágak egyensúlyát az új alaptörvény a következő módosított, illetve új intézményekkel kívánja biztosítani:

– Olyan államszerkezet kialakításával, amelyik a társadalom többféle szempont szerinti érdekképviselete révén (kétkamarás parlament, mindkettő 176 taggal) megszünteti a jelenlegi pártparlament egyeduralkodó jellegét

– Létrehozza a közvetlen választás révén az országgyűléstől független Államfő intézményét

– Az Országos Igazságügyi tanács révén megteremti a bírói hatalom függetlenségét

– A Nemzeti Média Tanács kialakításával kézben tartja a tömegek befolyásolásának rendszerét.

Az MSZ távlati célja, hogy a magyar nemzet 2012. január 1-ig meghatározza államformáját, mindaddig az állami főhatalom gyakorlása jelen alaptörvény által szabályozott keretek között történik.


Vajta Dénes

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Reiner Péter: Az elhazudott 1956
Barroso fütyül az emberi jogokra Magyarországon
Trianonra emlékezni nem pártpolitikai kérdés! – Nyílt levél Budaörs polgármesterének
Close