KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Törvénytelenek a devizaalapú(nak nevezett) kölcsönök – A hibás termék korrekt elszámolása

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A 2013. augusztus 8-án Róna Péter tollából a Magyar Nemzetben megjelent, Hibás termék című cikk is egyértelműen bizonyítja, hogy a devizaalapú(nak nevezett) kölcsönök nem felelnek meg sem a Magyar Polgári Törvénykönyv előírásának, sem pedig a nemzetközi jogi normáknak.

Jogállamiság esetén a megoldás egyetlen módja, a törvényesség helyreállítása.

Egy demokratikus ország alapkövetelménye, hogy a jog ne csak megszülessen a Parlamentben, hanem jelenjen is meg a mindennapi jogalkalmazásban. Kijelenthető: a szerződések megkötésekor érvényben lévő törvényi állapot alkalmazásával a bankok és a kölcsönfelvevők között nemcsak a termék hibás tartalmi elemei szüntethetők meg, hanem megvalósítható a korrekt elszámolás is.

A devizaalapú kölcsönszerződésekben ugyanis nem tartották be a hatályos jogszabályok előírásait. A Polgári Törvénykönyv szerint súlyos jogsértés esetén a szerződések semmisek. Az egyik tipikus jogsértés, az árfolyamrés megjelölésének vonatkozásában a szerződés semmiségét már a Kúria is kimondta. Az árfolyamrést azonban a jelenleg élő szerződésekben túlnyomórészt hasonlóan alkalmazták, mint a Kúria által megítélt szerződésnél, azaz kimondható, hogy az árfolyamrés tekintetében csaknem minden jelenleg élő kölcsönszerződés semmis. (A Kúria ezen feltárt semmisségi ok megszüntetésére iránymutatást adott az alsóbb fokú bíróságoknak). A már benyújtott, de még el nem bírált bírósági keresetek között azonban más semmiségi okok is vannak. Nem ritkák például az olyan kölcsönszerződések, amelyekben több, akár 4-6 semmiséget eredményező jogsértés is előfordul. Emiatt a szerződéseket elemző szakértők véleménye szerint várható a már most is százas nagyságrendben kimondott semmis ítéletek számának dinamikus emelkedése.

A semmisség olyan, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Az ilyen helyzetről a jog azt mondja, hogy az eredeti állapotot kell visszaállítani, ennek azonban vonzatai vannak. A banknak elmaradhat a remélt kamatbevétele. Az ügyfélnek viszont egy összegben kellene előteremtenie a felvett kölcsönt, nyilván miután elszámolták az eddigi befizetéseket. Ez az azonnaliság azonban áthidalható, hiszen a kölcsönfelvevő az eredeti  szerződésben részletben való fizetésre vállalt kötelezettséget. Nem a kölcsönfelvevő hibázott. Súlyos joghátrányt jelentene, ha a másik hibája miatt számára az eredeti vállalásnál nehezebb, esetleg lehetetlen feltételt írnának elő. A kölcsönfelvevőt az eredeti állapot helyreállításánál is csak a részletre lehetne kötelezni, aminek a megállapítására a bíróságnak joga van. Ha a bíróság a kölcsönfelvevő részére nem ítélné meg a részletfizetés lehetőségét, úgy az egyenlőség elve súlyosan sérülne, hiszen a kölcsönfelvevő kénytelen lenne a bank jogsértését is viselni, és még hátrányosabb helyzetbe is kerülne, ami nem lehet cél.

A várhatóan nagyszámú semmiségi ítélet miatt a bankoknak is megoldás lehetne a szerződések forintosítása, hiszen ezzel a semmisséget eredményező elemek javarészt kikerülhetnének a szerződésekből. Ez az első eset, amikor a bankok és a kölcsönfelvevők célja egybeesik. A közös érdek alapján, tehát lenne remény olyan megoldásra, ami megfelel a korrekt elszámolás elveinek.

Jelenleg a két tárgyaló fél, a Bankszövetség és a Kormány között jól érzékelhető bankszakmai asszimetria áll fenn. A bankok ugyanis nem csak a már meghozott ítéleteket ismerik, hanem, ügyvédeik révén az ellenük benyújtott kereseteket is.

A bankszakma Magyarországon az elmúlt 20–25 évben megszokta, ha valamilyen változtatást akar, azt előterjeszti, és a Parlament megszavazza. Így állhatott elő az elképesztő helyzet, hogy például a Hitelpiaci törvény az Uniós csatlakozás óta mintegy 56 alkalommal változott. A bankszakma igényei szerint kialakított törvényi keretek ellenére, mégis elkövettek alapvető hibákat, amelyek viszont most alapot jelenthetnek a rendezésre. A sajtóból kiolvasható, hallható hírek és érvelések elemzéséből azonban az sejlik fel, hogy a mostani tárgyalásoknál is a Bankszövetség a kezdeményező fél. A nyilatkozatok szerint például a megoldáshoz a Kormánynak egyelőre nincs elegendő pénze. Sugallják, hogy meg kell várni a jövő évi költségvetést, hogy „be lehessen tervezni ezt a kiadást”. Pedig nem a Költségvetés nyakába kellene terhet rakni, hanem a korrekt elszámolást kitűzni célként.

A Kormány a jogi és gazdasági helyzet miatt olyan tárgyalási pozícióba került, mint eddig még soha.

Ma ugyanis a hazai jegybanki alapkamat 4%. A kölcsönszerződések tisztes banki hasznot kalkulálva már 6%-al finanszírozhatók lehetnének. A bankok a devizalapú kölcsönöknél azonban jelenleg is 9-10% kamatot számítanak fel. Érthetetlen, miért hivatkoznak arra, hogy devizából finanszíroznak, mikor az forinttal sokkal olcsóbban megoldható?

Egyébként a jelentős devizák nemzetközi kamatai (LIBOR) is zuhanórepülésben vannak, és úgy néz ki, hogy még maradnak is! Néhány 3 hónapos LIBOR kamat érték: CHF 0,018%, JPY 0,15%, EUR 0,15%, USD 0,26%.  Nagy kérdés, hogyan lesz ezekből Magyarországon 9-10%-os kamat?

Egy bank egyébként is válogathat a forrásai között. Saját jól felfogott érdeke, és a banki szabályzatok is arra szorítják, hogy mindig a legolcsóbb források alapján valósítsa meg lépéseit. Ha pedig a devizaalapú kölcsönök hátterében forint van, miért hagyja a Kormány, hogy a tisztes 6%-os kamatszint felett a bankok devizakölcsönöknél 9-10%-ot alkalmazzanak és ennek révén akár 50% extraprofitra tegyenek szert, amikor köztudott, hogy egyre kevesebben tudják zökkenőmentesen fizetni a részleteket? Erről az extraprofitról nem akarnak lemondani a bankok!

Az érezhető bankszakmai asszimetrián csak úgy lehet változtatni, ha a Kormány szakértői is elmélyednek a szerződések részleteiben. Hiába olvas el azonban valaki akár száz szerződést is, nehezen tudja értelmezni azokat a buktatókat, amelyeket a már évek óta a témával foglakozó gyakorló szakemberek felismertek.

A szerződések forintosítására megalapozott jogi és pénzügyi elemzés alapján előterjesztést kellene készíteni, a gyakorlati munkában résztvevő szakembereknél meglévő tapasztalatok felhasználásával!

Tárgyalási alap lehet például a már korábban említett szerződési semmisség. A korrekt elszámolás érdekében nem a teljes semmisségre kellene törekedni, hanem a részleges semmisség keretén belül a szerződések deviza jellege kerülhetne a szerződéskötés kori állapottól kezdve törlésre. Ezzel megszűnne a szerződésekre a devizaárfolyam hatása. Természetesen nem csak az árfolyam vonatkozásában kell dönteni, hanem a kamatokat is a forintkölcsön kamataihoz kellene igazítani, például a BUBOR + 2% nagyságrenddel, és a szerződés kezdetétől a kamatokat újra számolni. A túlfizetést pedig tőketörlesztésként betudni. A cél az, hogy megvalósuljon a korrekt elszámolás és egyik fél se a nyerészkedjen a másik rovására. Ennek a következetes végig vitelével semlegesíteni lehetne azt a mantraként emlegetett vádat, hogy „az egész arra megy ki, hogy ne kelljen visszafizetni a tartozást”. A felvett kölcsönt korrekt elszámolás alapján valóban vissza kell fizetni, de a tartozás soha nem lehet egy bizonytalan, ám legtöbbször állandóan növekvő összeg.

Egyébként Róna Péter 2013. augusztus 8-i cikkében, az általa a magyar közbeszédben először alkalmazott „hibás termék” tartalmi kifejtéseként úgy jelölte meg a „hibásságot”, hogy Polgári Törvény Könyv Ptk. 523. paragrafusa szerint tőkeként azt kell visszaadni, amit a kölcsönfelvevő eredetileg kapott. Ha forintot, akkor forintot, és annyit kell visszaadni, amennyi forintként a szerződésben leírtatott. Róna Péter azt fejtette ki, hogy a szerződések tőketartozást emelő devizaárfolyam hatása ellentmond a Ptk.-nak, ezért a deviza hatás beépítése a kölcsönadott tőkére, semmisséget eredményez.

A részleges semmiséget más oldalról közelítve megalapozza a Hitelpiaci törvény is, amely előírja, hogy szerződések esetén „a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot.” A pénzintézetek jelezték ugyan, hogy ha a svájci frank árfolyama vagy a kamata változik, akkor a törlesztő részlet is módosul, de ez nem elegendő!

A pénzintézeteknek a 20 éves árfolyam és annak trendje alapján tudták, tudniuk kellett, de a kölcsönfelvevők elől elhallgatták, hogy svájci frank árfolyama rövid időn belül akár 20-30%-kal is emelkedhet, és akár a 200 HUF/CHF árfolyamot is elérheti. Hogy mennyire tisztában voltak ezzel, bizonyítja, hogy ezt a várható következményt, némelyik bank még a szerződésébe is beleírta, persze olyan szakmai kifejezéseket használva, amit csak egy pénzügyi ismerettel rendelkező ember tud értelmezni.

Hosszabb távot szemlélve a pénzintézetek azt is elhallgatták, hogy a svájci frank az eltelt 20 évben átlagosan évi 8%-ot emelkedett. Legalább jelezni kellett volna, hogy a következő időszakban is várható az árfolyam dinamikus emelkedése.

Az sem magyarázták el, ami a legtöbb ügyfelet bizonyosan eltántorított volna, nevezetesen, hogy az árfolyam kihatással lesz a tőkére is. Ezt néhány éves törlesztés után kezdték érzékelni az adósok úgy, hogy az egyre növekvő törlesztés ellenére a tőketartozás is egyre emelkedik. Például a felvett 10 millió forintnyi kölcsön helyett ma már, akár 15 millió forintot is elérhet a visszafizetendő tőke. Azért emelkedett a tőketartozás 8-10%-ot, mert a törlesztő részletek a kezdeti időszakban csupán 2-3%-kal csökkentik a tőketartozást, míg az árfolyam emelkedése – 2008-tól évi 12%-kal! – növelte azt. Emiatt a kölcsönfelvevőnek a teljes futamidő alatt akár ötször többet kell fizetni egy forintkölcsönhöz képest.

Ha a fenti tényeket a bankok elmondták volna a kölcsönfelvevőknek, aligha kötött volna bárki is deviza alapú kölcsönszerződést!

A devizához kötött kölcsönszerződések fenn felsorolt törvénytelenségei egyelőre nem jelennek meg kellő súllyal a kormányzati érvelésekben. Nem érzékeljük a bankok és a Kormány közötti szakmai asszimetria megszüntetésére irányuló törekvéseket sem. Eközben a pénzintézetek vezetői már érzi a jövőt. Példának okáért Csányi Sándor és vezérkara sem véletlenül adta el nagy mennyiségben banki részvényeit!

Makkos Albert

közgazdász

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

4 thoughts on “Törvénytelenek a devizaalapú(nak nevezett) kölcsönök – A hibás termék korrekt elszámolása

  1. Ekkora rablást álami és az EU felügyelete mellett! Én 2,8 M Ft ott vettem fel a vásárlandó gépkocsimhoz ami mint vállalkozó ez nekem munkaeszköz elsődlegesen! 8 évre ! 7,9 M ft t kell adnom azért az akkori állítólagos Svájci Frankért amit fel sem vettem! 4 év alatt eddig a 2,8 Mft ért adtam már 3,95 M Ft t. Ki itt a legnagyobb uzsorás? A drága bal oldal végig aszisztálta ezt a rablást! Remélem,hogy nem 5 években gondolkodunk a Bankokkal szemben,mert közben mi már kiesünk ebből a tervezett és nem tervezett segítségből,mert állítólag csak a lakás kölcsönre felvetteket lehet segíteni! A többi károsult törvénytelenségei senkit nem érdekel! Domi

  2. Fedezetlen pénz helyett fedezettel rendelkezőt (ingatlan-jelzálog).
    Az évszázad „törvényesített” bűnügye – a „magyar” kormány közre- és együttműködésével.
    A magyar értékek kormányszintű átjátszása megbízóiknak.
    Nagy Péter

  3. A svájci frank évekig nem mozdult a 140 forint körüli árról. Valóban érdekes, hogy a hitelek bevezetésénél azonnal megugrott. A forint átváltásban se reménykedjen senki, mert egy nagy csapda. Több mint százezer forintot kidobatnak az ablakon,(új ingatlanbecslés, közjegyzői díj, elbírálási díj stb.stb.) majd még magasabb lesz a forintalapú havi törlesztő részlet, mint előtte. Ha hosszabbított időre kéri valaki, akkor sem jár jól. Vagyis az egész ujjmozgatásból pénzcsinálók bármit tesznek, mi nem járhatunk jól!
    Anna

  4. Akárhonnan is nézzük ez bűnszervezetben elkövetett zsidó-csalás.
    H.B.
    „Ezt nagyon jól jegyezzük meg, mert már semmi sem hiteles, hiszen zsidók sajnálkoznak velünk a zsidók tettei miatt, tehát a lényeg így szóba sem kerülhet, ez a hézagmentesen szervezett zsidómédia valódi lényege!”

Hozzászólás a(z) Nagy Péter bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük