Szőnyegbombázás fabombákkal

NIF: Tudjuk ma már mind többen és többen, a technológiákat nemcsak gyilkolásra lehet használni. Habár a láncreakciót is elöször gyilkolásra használták és megépítették a „Little Boy”-t meg a „Fat Boy” atombombákat, mégis később atomerőművek is készültek, melyek nem ontják magukból a széndioxidot, mint a földgáz meg a szénerőművek. A gyilkolás azonban, úgy néz ki még mindig elsőséget élvez. Nézzük meg egy amerikai bombázó pilóta miről is álmodott miközben szórta le a bombáit az ellenségre, a Földanyára!

BOMBABIZTOS ERDŐTELEPÍTÉS

Azt a tényt, hogy a technológia, nem csak az emberiség legyilkolására alkalmas, sokan osztják, ám sajnos még nem elegen látnak benne fantáziát, vagy üzletet. Jack Walters volt RAF (Royal Air Force) pilóta, többször vett részt gyalogsági aknák levegőből történő telepítésében, mely módszer lényege, hogy a levegőből ledobott aknák befúródnak a földbe, hogy aztán felrobbantsák azokat, akik rálépnek.

Jack kreatív és természetbarát beállítottságával arra gondolt, talán hasznosabban is lehetne alkalmazni ezt a technikát. Mi volna, ha bombák helyett megfelelően előkészített palánták hullanának az égből?

Jack Walters főhadagy, sajnos meghalt a második világháborúban, feltehetően lelőtték a bombázóját, ami ekkor még nem facsemetékkel volt töltve, tehát nem volt lehetősége elgondolása kivitelezésére, igaz,  még nem is volt rá alkalmas technológia, azonban hosszú idő után, végre lehetővé vált a megvalósítása.   Ötletét kidolgozva, ötvözve a modern technikát, a már „bevált” háborús gyakorlattal, már igen komoly erdősítési programokat hajtottak végre. Hawaii nagy erdőtüzei után, ezzel a módszerrel állították helyre a vegetációt, telepítették újra a leégett erdőségeket.

Megvalósult tehát az ötlet: a fa bomba A palántákat megfelelő tápanyagú földdel töltött, biológiailag lebomló falú mini konténerbe zárják, amelynek hegyes vége beszúródik a földbe. A konténerben lévő földben a palánta gyökere megerősödik, az időközben lebomló konténer falán áthatolva a természetes talajban növekszik tovább. A másik fajta növénybomba úgy működik mint a „keljfeljancsi”. A súlypontja alul van, ezért bármelyik oldalával ér földet, egyenesbe áll.

A módszer egyik nagy előnye a költségtakarékos erdő telepítés, amit nehezen megközelíthető helyeken is el lehet végezni. Ilyenek a meredek hegyoldalak, teherautókkal elérhetetlen fennsíkok, leégett erdőségek és még számtalan terület. 
A másik előnye a hatékonyság. Míg a hagyományos, kézzel végzett erdőtelepítésnél napi 1000 fa palánta elültetése kiváló eredménynek számít, addig a bombázós módszerrel, percenként akár 3000, naponta tehát akár  900.000., nem tévedés, kilencszázezer fa palántát képes egy repülőgép naponta a földbe bombázni.

Ezt az eredményt a fa palántákat tartalmazó, mini konténerek szőnyegbombázás szerű leszórásával tudják elérni, amit például a C130-as katonai szállító-bombázók igénybevételével végeznek, de tulajdonképpen bármelyik bombázó repülőgép alkalmas a feladatra.

Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A legtöbb palánta a földet érés után fejlődésnek indul. Az első telepítések úgy tíz éve kezdődtek és az ültetvények azóta is szépen fejlődnek.

A módszer hatalmas lehetőségeket biztosít a kivágott, letarolt erdőségek újratalapítésre és sztyeppés, de fásításra alkalmas területek beültetésére, a Föld vegetációjának rehabilitására.

forrás: HírAréna – Domján Tibor, illetve Costadelsol
http://www.hirarena.com/derult-egbol-fa-palantak–avagy-bombazzunk-maskent_272

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)