Szétverik Nyugaton is az oktatást? – 10 éves az amerikai stílusú „Bologna – reform”


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Egy tekintélyelvű, felülről irányított stratégia mintapéldája

Ezen a címen jelent meg a Zeit-Fragen című lapban, Dr. Alfred Burger írása (november 9.) az új művelődési rendszerről. Mint szinte minden más területen is, a haladó halandzsázók által irányított Magyarország itt is elébe ment hűbérurai elvárásainak, melynek következtében oktatási rendszerünk romokban hever. A cikk igencsak tanulságos a tekintetben hogyan próbálják a rombolást Nyugaton is a „reform” címszó mögött elrejteni és mire irányul stratégiájuk. Terjedelmi okokból a cikket csak rövidítve adjuk közre.


(Vajta Dénes)

Diákok tízezrei tüntettek Ausztriában és Franciaországban az utolsó hetekben a „Bologna-reform” ellen. Mozgalmuk nemcsak az újra bevezetendő tandíjak ellen irányult, hanem követelték az amerikai típusú Bachelor-Master képzés visszavonását és a tudományos jellegű tanulmányok újbóli hangsúlyozását.

Ígéretek és valóság

Az 1999. június 19-én kiadott „Bologna” nyilatkozat nagy ígéretekkel lépett színre. Célja állítólag az egyetemek jobb áteresztőképessége, az európai egyetemi és főiskolai diákok mobilitása, a tudományos tapasztalatok és eszmecsere megkönnyítése volt. A versenyképesség és a foglalkoztatás javítása céljából az un. BMD rendszert kényszerítették a felsőoktatásra (Bachelor-Master-Promotion és az ETCS rendszer: European Credit Transfer System). Bologna tehát a következő címszavakat jelentette: átláthatóság, hatékonyság, mobilitás, rugalmasság és versenyképesség.

A reform alapjaiban változtatta meg Európa különböző, történelmileg kialakult művelődési rendszereit és illesztette őket az amerikaihoz. „Bolognát az elmúlt tíz évben demokratikus párbeszéd, jogi legitimitás nélkül és a professzorok akarata ellenére egyszerűen bevezették. Közben az ígéretek nagy része máig nem teljesült és kiderült róluk, hogy mindig csak üres szavak voltak, amelyek célja csupán egy régen és jól előkészített stratégia elködösítése volt. Az eredmény: egy tervgazdaságilag felülről elrendelt, szabványosított, üres egyetemi pusztaság.”

Miként volt ez lehetséges?

Régi stratégiák

Németországban már az ötvenes években megkísérelték az egyetemeket az amerikaiakhoz adaptálni. Akkor még a baloldal is közreműködött megakadályozásukban. A kilencvenes években a látszólag virágzó amerikai gazdaság azonban megkönnyítette a WTO, a Világbank és a világszerte aktív multinacionális cégek terveit, hogy visszaszorítsák az európai szociális piacgazdaság rendszerét. Akkoriban még csak kevesen vették észre, hogy az amerikai „siker” egy hatalmas adóssághegyen alapult. „Az idő nagyon kedvező hasonló reformrendelkezések bevezetéséhez: először is manapság globálisan megfigyelhető a tendencia, hogy szerkezeteket, tartalmakat és eljárásokat a hatékonyság szemszögéből ítéljük meg. Másodszor… 2005-ig a mostani professzorok 50%-a nyugdíjba fog menni. Ez jó alkalom, hogy új, erősebben nemzetközi szerkezeteket, új, versenyszemléletű személyzettel alkossunk, írta az akkori német művelődési miniszter, Jürgen Rüttgers, aki a Bologna-reform egyik atyja volt.

Bevált minta szerint az egyetemi reformot egy lejárató kampány előzte meg. Az addigi egyetemi rendszert csepülték, szidták, és egyik országot kijátszották a másik ellen. Mivel nyilvánvaló volt, hogy Németország elutasítja az amerikai mintát, bevezették a hollandot, ami alig különbözik az angolszásztól, de kevesen ismerték.

Mi áll „Bologna” mögött?

A Bologna-reformfolyamat nem választható el az Európai Unió akkori gazdasági stratégiájától. A cél, hogy Európa „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasága” legyen, lényegesen befolyásolta az egyetemek sorsát. Szervezetek, mint az OECD, a WTO és a Világbank sürgették, hogy az egyetemek váljanak privát vállalkozásokká, amelyek egy globális gazdaságban tudományt gyártanak és értékesítenek. „Többé nem a tudomány tesz fel kérdéseket, hanem a gazdaság és a társadalom mondják meg a tudománynak, hogy mit kutasson és tegyen.”

Búcsú Humboldtól – piaci prostitúció

Az európai népek évszázadokon át küzdötték ki az egyetemek függetlenségét, amelyeknek tudományos eredményei közkincsnek számítottak. Az utóbbi tíz évben azonban a piac „láthatatlan keze” a haladás és a modernizáció leple alatt aláásta az egyetemek önállóságát. Vége a Humboldt által támasztott ideálnak. Az egyetem egyre inkább csak szolgáltatásokat kínál, à la carte, és nem az önálló kutatás színhelye. „Ha az egyetemek nem alkalmazkodnak, nélkülük is meg leszünk”, áll az Európai Tanács Elnökségének 2000. március 23-i  lisszaboni nyilatkozatában.

Egyetemek a versenyben

Míg régen egy egyetem tekintélyét az ott végzett kutatás és tanítás adta meg, ma ez a bejelentett szabadalmak számától és a harmadik személyek által adományozott pénzektől függ. Hogy a szabadalmak eladhatóvá váljanak, a politikusok megváltoztatják Európa szerte az erre vonatkozó törvényeket, és a piacra kényszerítik az egyetemeket. A mai egyetem tekintélyét a csúcskutatásban betöltött helye adja meg. Nem véletlen, hogy az „Academic Ranking of World Universities 2003” listáját főleg amerikai egyetemek vezetik.

Amerikai típusú egyetemek

Az amerikai elit egyetemek a multinacionális cégekéhez hasonlítható tőke fölött rendelkeznek. Így a legjobb tanerőt tudják bevásárolni. Pénzük jó részét olyan családoktól kapják, amelyek gyerekeinek ők egyengették az útját a legmagasabb állásokba. Gyakran az adomány összege dönt a felvételről a kívánt egyetemre. Az állami egyetemek jelentéktelenek. Habár tagadják az elit egyetemek gazdag társadalmi rétegekhez fűződő jellegét, a tények mást mutatnak: az USA 146 legjobb egyetemén csak a diákok 3 százaléka származik szociálisan egyszerű viszonyokból.

Feudális viszonyok

A „versenyben” elmaradó egyetemek Európában is eljelentéktelenednek, először csak „karcsúsítják” őket, majd megszűnnek. A külföldi tanulmányok megkönnyítése csak balekfogásnak bizonyult, hiszen csupán gazdag családok csemetéi tudják megfizetni. Az egyetemi tandíjak állandó emelése is egyre inkább csak számukra teszi lehetővé a továbbtanulást. Ugyanezt jelenti az ösztöndíjak állandó csökkentése.

Az európai egyetemeket régebben jellemző kulturális sokszínűség eltűnőben van. „Az új rendszer tekintélyelvű és teljesen antidemokratikus. Tervgazdaságilag felülről diktált és embertelen. Muszáj megismételni a központi tervgazdaság hibáit, amelyek tönkretették Oroszországot? Vajon a mai nemzedék az európai felvilágosodást lábbal tiporja, csak hogy a plutokráciát hatalomra segítse?

Fordította: Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Read previous post:
Juhász szerint naná, hogy a Jobbik a felelős – pont, ahogyan azt megjósoltuk
Pofátlanul hazudik a Hír Tv, gárdafelvonulásról beszél a sajóbábonyi események okaként
Az igazság hangja megszólal – Jane Bürgermeister a H1N1 valóságáról (videó)
Close