Széles körben bírálják Oroszország taktikázását a Donbasszban

Egyre nagyobb elégedetlenséget és felháborodást vált ki Oroszországban és a Donbasszban is Putyin elnök érthetetlen, halogató politizálása ezzel a konfliktussal kapcsolatban. Az utóbbi néhány hétben két olyan súlyos cselekmény is történt, amivel kapcsolatban sokan erősen hiányolják a legfelsőbb vezetés határozott állásfoglalását, kiállását.

A legutóbbi mintegy másfél évben a Donbassz mintegy 700 ezer állampolgára kapott orosz állampolgárságot és útlevelet. Ettől mindenki azt remélte – a hivatalos propaganda is azt sugallta -, hogy ez védettséget ad majd a kijevi rezsim agressziójával szemben. Megkezdődik végre az a folyamat, ami elvezet oda, hogy a Donbasszal szemben mindeddig előkelő idegenként viselkedő moszkvai vezetés végre védőszárnyai alá veszi a magát nem ok nélkül cserben hagyottnak érző Donbasszt, egyértelműen állást foglal a száz éve elszakított régió  Oroszországba való, – ha fokozatos is, de visszaintegrálása mellett. Orosz állampolgárokká válva, az anyaország nem hagyja többé, hogy a nacionál-fasiszta kijevi vezetés létében fenyegesse az orosz nemzeti közösséget.

A felfokozott várakozások után a valóság nem éppen biztató. Annak dacára, hogy a térség orosz állampolgárságot elnyert lakosai részt vehettek az oroszországi, szeptemberi parlamenti választásokon. Mintegy 150-200 ezer ember élt ezzel a jogával. És bízvást állíthatjuk, hogy nagyjából ennyi hálás ember gyarapította Putyinnak és pártjának, az Egységes Oroszországnak a szavazótáborát.

A folytatás lehangoló. Semmiféle reakció – pláne válaszlépés nem követte az ismét őrületessé fokozódó ukrán tüzérségi támadásokat – amelyektől az orosz állampolgárság nem védi az embereket. Nem védte meg a Luganszki Népköztársaságnak azt a tavaly februártól orosz állampolgárrá is lett tűzszünetet ellenőrző tisztjét attól, hogy ukrán diverzánsok rátámadjanak és magukkal hurcolják. Tartani lehet attól, hogy egy titkos börtönben vallatják, kínozzák – olyan beismeréseket próbálva kicsikarni belőle, amivel egy monstre, Oroszországot a világ szemében lejárató, súlyosan megbélyegző, koncepciós pert indíthatnak. (Orosz útlevelével pedig most csak még „gyanúsabbá” vált.)

És nem védte meg Sztaromarjevka lakosait sem az ukrán agressziótól. A 180 lelkes falu lakói közül 37-en már orosz állampolgárok. A fegyvermentes övezetben lévő (és így védtelen) faluba egyszerűen csak bevonultak az ukránok, terrorizálni kezdték a lakosságot, az üresen álló házakba befészkelték magukat, hozzáláttak az eddig békés falu katonai erődítéssé történő átalakításához – túszként használva fel a falu lakosait. Akik közül hármat el is hurcoltak. A falunak, a jelek szerint, fontos szerepet tulajdonítanak a készülő ukrán offenzíva során.

Mégis, miért rabolták el az ukránok a luganszki megfigyelőt?

DONYECKI PARLAMENTI KÉPVISELŐ A BÉKE KIKÉNYSZERÍTÉSÉRŐL UKRAJNÁVAL SZEMBEN

„Kijev korszerű fegyvereket vet be nem csupán katonákkal, de a Donbassz békés polgáraival szemben is. Ezért a konfliktust csak egy hadművelettel lehet megoldani” – mondta el a „Vzgljad” c. lapnak Vlagyiszlav Berdicsevszkij, donyecki parlamenti képviselő. Korábban az ukrán hadsereg először vetette be a Donbasszban a „Bayraktar TV2” típusú, török támadó robotrepülőgépet.

„Úgy gondolom, a jelen körülmények között a helyzet megoldásának csak egyetlen módja lehetséges: béke-kikényszerítő hadművelet Ukrajnával szemben. Ezt, részben, úgy is végre lehet hajtani. ahogy ez Grúziával szemben 2008-ban, annak a Dél-Oszétia elleni agressziója idején történt” – vélekedik Vlagyiszlav Berdicsevszkij, a Donyecki Népköztársaság parlamentjének képviselője. (1)

Mint mondta, a konfliktus rendezésének békés eszközei kimerültek. „Ukrajna számára egyszerűen magas, hogy léteznek a probléma megoldásának diplomáciai és politikai módozatai is. Mi több: azt látjuk, hogy továbbra is erősíti és újrafegyverzi hadseregét” – fejtegette Berdicsevszkij.

A parlamenti képviselő szerint, az az idő, amikor még csekély áldozatok árán meg lehetett volna oldani a konfliktust, már elmúlt. „Kijev korszerű fegyvereket vet be a Donbassznak már nem csupán a hadserege, de békés polgárai ellen is. Ezért ilyen körülmények közepette a konfliktust már csak erő alkalmazásával lehet megoldani” – fejtegette.

 „A probléma erővel történő megoldása esetén Moszkvának nem kellene tartania a Nyugat szankcióitól. Olyanok lesznek úgyis, akárhogy is alakuljon a helyzet a Donbassz körül. Oroszországot megpróbálják majd gazdaságilag, pénzügyileg és politikailag megsemmisíteni – vélekedik a beszélgetőpartner. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Donbasszban immár orosz állampolgárok is életüket vesztik – minthogy itt olyan emberek százezrei is élnek, akiknek immár orosz állampolgárságuk van. A Donbassz személyében Oroszország igaz szövetségesre és barátra lelt.”

„Az orosz hadsereg ereje bőven elegendő ahhoz, hogy – a polgári lakosságnak okozandó veszteségek nélkül is – képes legyen szétzúzni és megsemmisíteni az ukrán hadsereg összevont haditechnikáját és élőerejét – vélekedik Berdicsevszkij. Amellett fegyverzetének minőségét és mennyiségét tekintve is az orosz hadsereg nagyságrendekkel múlja felül az ukránt.” Amellett, a képviselő szerint Ukrajna „nyugati partnerei közül senki” sem siet majd Ukrajna segítségére. 2008 óta világos, hogy senkinek sincs kedve Oroszországgal háborúba keveredni.”

Ami Törökországot és a drónjait illeti – nos, ez az ország mindenkivel kereskedik. Putyin elnök tökéletesen tisztában van azzal, hogy Törökországot nem lehet sem szövetségesnek, sem barátnak tekinteni. Ankara Oroszországnak csupán egy fontos kereskedelmi partnere. És hogy miképpen kell megbüntetni Törökországot az Ukrajnának eladott robotrepülőgépekért – ebben döntsön inkább az orosz vezetés” – jegyezte meg.

A beszélgetőpartner emlékeztetett arra a kisfiúra, aki ez év áprilisában, a Jenakijevó város melletti Alekszandovszkoje faluban tragikusan életét vesztette. (2) „Akkoriban azt beszélték, hogy egy pilóta nélküli repülő alkalmatosságról dobtak le egy robbanószerkezetet a település lakóövezetében. Én azt gondolom, hogy az ukrán hadsereg már akkoriban bevetette a robotrepülőgépeket. Csak ezt a gyermek halálát követően nem verték nagydobra” – mondta végezetül Berdicsevszkij.

Megjegyzések:

(1)  Vlagyiszlav Berdicsevszkij a donyecki parlament külügyi és információs bizottságának a vezetője.

(2)  A robbanószerkezet egy ház udvarára zuhant. És éppen akkor robbant föl, amikor az ott lakó ötéves kisfiú kiszaladt a házból az udvarra, játszani. Nagyanyját emésztette aztán az önvád, hogy miért hagyta előreszaladni a gyermeket. Akinek mindkét karját leszakította a robbanás.

 

 

Kiemelt kép: AP Photo / Evgeniy Maloletka

Összeállította: Csikós Sándor / NewsFront

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)