Stoffán György: A kiscsicskás és a kampány

Jobb nevet nem is találhattak volna a gazdái ennek a kis „igazmondó” juhásznak. Ez a Pali zseniális… Illetve nem! Nem is ő zseniális, hanem az az amerikai titkosszolgálat vagy az Amerikából irányított gazdája, amely a szájába tömködi az ízig-vérig populista, hol Rákosit, hol Kun Bélát és Szamuelyt idéző mondanivalót. Igaz, itt-ott, a hangulat kedvéért – mint a rejtett reklámok –, lopkod Orbán miniszterelnöktől is.

Országjárása minden állomásán, az ott megjelenő település-lakosok szája íze szerint beszél. Elmondja a helyi problémákat, ami arra utal, hogy minden településről van komoly információja, illetve néhány ott élővel beszélgetve, remekül összegzi a helyi elégedetlenségeket. Országos statisztikai számokat is tud, tehát ez azt feltételezi, hogy az állami alkalmazottak közül is van, aki ellátja őt és/vagy a gazdáit adatokkal. Komoly stáb kell ahhoz, hogy ez a látszat-zsenialitás hihető lehessen.

A populizmusát az is bizonyítja, hogy azokat ócsárolja zsigeri gyűlölettel folyamatosan és nagy nyilvánosság előtt, akiket ő és a megjelent tömeg utál, akikkel ilyen-olyan valós és vélt erkölcsi fenntartása van, vagy lehet a követőknek és általában a társadalomnak. Ám, olyanokat is gyaláz, akik példaértékűen, lelkiismeretesen végzik a rájuk bízott feladatokat. És itt a probléma.

Ugyanis, nincs semmilyen reakció, jogi lépés a jogsértések miatt, noha a bíróságok minden degenerált állampolgár feljelentése alapján, ártatlan és védtelen embereket citálnak a pulpitus elé és ma már az is divat, hogy egy-egy cikk illusztrációjáért, egész szerkesztőségeket idéznek tárgyalásra… A politikai gyűlöletkeltésért, rágalmazásért azonban – ez alatt a kampány alatt –, senkit. Miért?

A kérdésre azért nehéz válaszolni, mert felmerül a kérdés, hogy a Fidesz is benne van-e ebben a társadalommérgező, hazug Magyar Péteres akcióban, vagy csak a tömegtől való félelem az, ami a törvényességtől és a rendtől visszatartja? Mert az nem megoldás és semmire sem nem válasz, ha egy televíziós műsorban az egyik, eddig szalonképes résztvevő, nemes egyszerűséggel „szarnak” nevezik a kiscsicskást. Kulturált, intelligens tollforgató ember, nem alacsonyodhat le erre a szintre, illetve valamikor nem alacsonyodhatott le. Ma már igen. Más a politikai helyzet, más a színvonal, az elvárás. A baloldali, liberális média magával rántotta a nemzeti sajtót is, így proli és stílustalan lett a teljes magyar média. Ebből a stílusnélküliségből csak néhányan maradtak ki. Igaz, azok nem lehetnek a fősodorban. (Mielőtt a sértődött, a megbántott jelzők alapján vád érne, nem magamra gondoltam!

Az a kérdés is felmerül, hogy maga a hallgatóság, tehát a társadalom egyre nagyobbnak látszó tömegei, hogyan jutottak el arra a szintre, hogy erkölcsi ítélőképességük és igazságigényük a bányászbéka ülepe alá szorult? Nos, a válasz nem komplikált. A magyar társadalom 1944 októbere óta rohan egy meglehetősen mély erkölcsi és szellemi szakadék felé, aminek ma, a beteljesülését látjuk. Az egykori polgári társadalmi réteg maradványa döbbenten nézi ezt a leépülést.

A magyar arisztokráciát, a „földesurakat” elüldözték, megölték, kisemmizték és még a nevét is ellopták. Helyettük van egy újgazdag, proliból lett milliárdos réteg, amellyel a mai kapitalizmusban már senkinek nincs baja, ám ezzel szemben, a nemzetet szolgáló egykori arisztokráciát, a mai napig kizsákmányolónak és bűnösnek hazudják. A társadalom nagy része a kommunista rendszer kiszolgálója volt más és más, önámító, hazug magyarázatokkal. Ez a réteg a kastélyokat eltulajdonította, kirabolta, az arisztokráciát megölte, elüldözte. Majd Mindszentyt követte a Mária-évben, de alig telt el egy év, és aláírásokat gyűjtött a prímás felakasztása érdekében. Kádár és Antall ravatalánál ugyanolyan tömeg állt, s amíg Böjte Csabát – aki éppen annyit tudott az alapítványánál zajló pedofil eseményekről, mint a Bicskei aligazgató, Kónya Endre –, megvédte, Kónya Endre kegyelmi ügyével elnököt buktatott, és azóta is gyalázza a balos és a jobbos politika az ártatlan, de a bíróság által, ki tudja miért elítélt igazgatóhelyettest. Az a társadalom követel most a kiscsicskás követőjeként rendszerváltást, kormánybuktatást, amely ilyen benzinárak mellett is kocsival megy a tüntetésre, és a családi kedvezményeket, a jó fizetést felhasználva úgy él, ahogyan a Gyurcsány-kormány alatt el sem tudta volna képzelni. Azonban kapzsi proli maradt.

Megérdemelné ez a csürhe, hogy a kiscsicskás alakítson kormányt, a családfők pedig, katonaruhában kószáljanak az ukrán fronton, amíg itthon erőszakolgatják a női rokonságot a kvótával idehozott vendégek…(kiemelés – szerk.)

A társadalom tehát, komoly skizofréniával, demenciával és erkölcsi hiányosságokkal küzd. Ezért ócsárolhatja szabadon, hatalmas tömegek előtt a kis csicska a kormányt, ezért nincs értelmes és konkrét válasz a rágalmazásokra, csupán hasonló színvonalú „te is csináltál ilyet” reakciók. Van jog, vannak erkölcsi követelmények, amelyeket be kellene tartani. Ám, senki nem tart be semmit. Egy ócska cirkusz, egy hazugságáradat az egész magyar kampány, kis-, és nagybetűvel egyaránt. És ebben a kampányban, még mindig nem látom a magyar, nemzeti, keresztény értelmiséget! Ez pedig végzetes lehet. Nem a pártokra, nem a politikusokat nézve, hanem az ország egészét, megmaradásunkat és fiatalságunk sorsát, életét tekintve.

Ez a veszélyeztetés pedig, az összes ma, Magyarországon működő párt, pártvezető égbekiáltó bűne. Mert az ellenzék szemmel láthatóan hazát árul, a kormány pedig – egyéb problémák és bajok mellett –, mindent eltűr a demokrácia nevében.

Erősen gondolkodom tehát, hogy egyáltalán érdemes-e elmennem választani, hiszen sarkalatos különbség nincs a pártok között… csak a szónoklatokban. Azonban, egy urat látszanak szolgálni mindannyian, más és más, előre megtervezett néphülyítési technikákkal. A gyakorlat, a törvények be nem tartása okán és miatt, ugyanaz!

Ha esetleg megtalálom a magyar, keresztény, nemzeti pártot, ha tapasztalok egy szemernyi erőt és következetes fellépést a kormány részéről a rend és a törvényesség, azaz a nemzet jövője érdekében, akkor választani is elmegyek… bár, erre ma már egyre kevesebb esélyt látok.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)