Sándor Fegyir, a budapesti ukrán nagykövet így látja: Ukrajna már most megnyerte a háborút

Novák Katalin még augusztusban aláírta Sándor Fegyir befogadó nyilatkozatát, majd Szijjártó Péter is ellenjegyezte azt, így ő lett Ukrajna budapesti nagykövete. Fegyir a Jelennek adott interjút, amiből kiderült, a kinevezett nagykövet jelenleg is katonáskodik, s még mindig nem foglalta el az állomáshelyét Budapesten. Mint írják, „Kárpátalján nyílt titokként kezelik, hogy

a féket ezúttal Kijevben húzták be Sándor professzor számára – valószínűleg valamiféle belső hatalmi villongások következményeként”.

„Az apám félig magyar volt, így az ő ágáról tehát magyar is vagyok. Innen a vezetéknevem, a Sándor. A Sándorok Vácról jöttek, és királyi tisztviselők voltak, akiket a birodalomba küldtek szolgálatra. Előbb a Felvidékre, aztán ide, Kárpátaljára, az Ilosvai járásba, Dolhára, ahol egy királyi pénzverde működött akkor. Dolha a Telekiek grófi birtoka volt, és ők nagyon sok magyar telepest hoztak akkor oda magukkal. A dédnagyapám még a magyar honvédségnél szolgált az első világháborúban, a nagyapám pedig az 1. Magyar Hadseregben, a második világháború idején. A nagyapám a háborúban, Debrecen alatt, szovjet fogságba esett, és amikor Kárpátalját 1946-ban a Szovjetunióhoz csatolták, belőle szovjet állampolgár lett. Minderről persze az én gyerekkoromban nem beszéltek otthon a felnőttek, és én csak tavaly szereztem tudomást a történtekről. A szüleim sajnos hatéves koromban elváltak, és attól kezdve én az anyám mellett, ukrán környezetben nevelkedtem” – fogalmazott a nagykövet.

Sándor Fegyir szerint nemzetiségek egymás mellett élése az egész Kárpát-medencét jellemzi. „Menjünk körbe egy kicsit: Ukrajna, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia. Középen pedig ott van Magyarország. A magyar kultúra nélkül ezek a nemzetek ma nem lennének azok, amik. Kulturálisan Magyarország a jövőben is központi helyet fog elfoglalni ebben a térségben” – fogalmaz az ukrán diplomata.

„Nekem meggyőződésem, hogy a kárpátaljai magyarság fő problémája nem Kárpátalján van, hanem Budapesten. A rohamos elvándorlás. A legkönnyebb ugyanis elmenni. És hová? Nem is elsősorban Magyarországra, hanem nyugat felé.

Minden, Magyarországot körülvevő országban rohamosan csökken a magyarság lélekszáma. A magyar kormány ezért azzal tenne igazán jót, ha az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra természetes megőrzése mellett, az államnyelv elsajátítására ösztönözné a kisebbségi magyarokat” – mondja Fegyir.

Ez is érdekelheti: Gyanúsítottként hallgatta ki Donáth Annát az ügyészség

Mint mondja, a fronton a magyar nemzetiségű katonák többnyire félnek a magyarságuk miatt. „Ezért kezdtem el folyamatosan hordani a karomon a magyar nemzeti színeket. Bátorításul.”

Ukrajna már most megnyerte ezt a háborút. A nagy győzelem fejben, az emberek gondolkodásában következett be.

Ukrajna népe elkezdett nemzetként gondolkozni, létezni, viselkedni” – hangsúlyozza. Fegyir szerint Ukrajna nagyobb, erősebb lett ebben az időszakban. Hozzáteszi: „maga a háború egyébként csak több ütemben fog végleg befejeződni. Úgy látom, hogy az első, »forró« szakasz hamar, már a jövő évben véget érhet” – mondja.

„A második, elhúzódó, »hideg« fázisban aztán

kiszorítjuk az orosz megszállókat az összes megszállt ukrán területről. Még a Krímből is. Csak ez hozhatja ugyanis majd el Ukrajnának a teljes békét, nyugalmat, és a győzelmet”

– szögezi le Fegyir, aki az interjú végén azt ígérte, egy év múlva már magyarul fog interjút adni Budapesten.

Mandiner