Russia Today: Orbán meglepetésszerű moszkvai látogatása dühöt váltott ki Brüsszelben

Az orosz hírközlő szolgálat igencsak reálisan fogalmaz a tegnapi eseményeket értékelő, összesítő írásában.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken váratlanul Oroszországba látogatott, és találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségeit. A meglepetésszerű utazás nagy felháborodást váltott ki Orbán uniós vezető társai körében, mivel ez az esemény csak néhány nappal azután történt, hogy a magyar miniszterelnök hasonló, előre be nem jelentett utat tett Ukrajnába.

Az év hátralévő részében Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. Orbán azonban azt állította, hogy nincs szüksége semmiféle felhatalmazásra Brüsszeltől a béke előmozdításához, megjegyezve, hogy megbeszélései nem tekinthetők hivatalos tárgyalásoknak.

Békemisszió

Orbán azt mondta, hogy utazása az első lépés volt a párbeszéd helyreállításához. A magyar miniszterelnök, aki bírálja az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyeket, azt mondta, elismerte, hogy nincs uniós felhatalmazása az útjaihoz, de a békét nem lehet elérni „egy kényelmes brüsszeli karosszékből”.

„Nem dőlhetünk hátra és várhatjuk, hogy a háború csodával határos módon véget érjen” – írta az X-en (korábban Twitter), mielőtt találkozott Putyinnal.

Orbán a hét elején Kijevbe látogatott, ahol sürgette Vlagyimir Zelenszkijt, hogy keressen békét Oroszországgal, kiemelve, hogy a tűzszünet lehet az első lépés a helyes irányba. Az ukrán vezető nem fogadta jól Orbán Viktor javaslatát, mint később azt a magyar miniszterelnök elmondta. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy csak egy katonai győzelem vezethet „igazságos békéhez”.

„A legrövidebb kiút” az ukrajnai konfliktusból

A magyar miniszterelnök elmondta, hogy közvetlenül Putyintól szerette volna hallani, hogyan látja Oroszország a különböző békekezdeményezéseket, és ezt fontos lépésnek nevezte, még akkor is, ha az őszinte beszélgetés megerősítette, hogy a konfliktusban álló felek között komoly ellentétek vannak.

Putyin és Orbán a konfliktus „legrövidebb kivezető útjáról” tárgyaltak, amit Orbán később újságíróknak is elárult. Moszkva és Kijev álláspontja továbbra is nagyon „távol áll egymástól” – ismerte el a magyar miniszterelnök.

„Sok lépést kell megtennünk ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a háború megoldásához. Mégis, a legfontosabb lépést – a kapcsolatfelvételt – már megtettük, és a jövőben is ezen fogok dolgozni”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Moszkva meglátása

Putyin közölte Orbánnal, hogy a múlt hónapban a külügyminisztériumban tartott beszédében ismertette a konfliktus megoldására vonatkozó elképzelését, és kész megvitatni annak részleteit.

A javaslat, amelyre utalt, az ellenségeskedések azonnali felfüggesztése volt, miután Kijev lemond a NATO-csatlakozási szándékáról, és elrendeli csapatai visszavonulását minden Moszkva által követelt területről. Ezután átfogó megbeszélést lehetne folytatni egy új európai biztonsági struktúráról – javasolta Putyin. Az ukrán kormány ezt az ajánlatot elutasította.

Az orosz elnök megismételte, hogy Moszkva kész tárgyalások útján rendezni az ellenségeskedést. Úgy tűnik azonban, hogy az ukrán vezetés továbbra sem képes lemondani arról az elképzeléséről, hogy „a végsőkig” folytassa a háborút – jegyezte meg Putyin.

Moszkva tartós, fenntartható béke elérésére törekszik, és nem az ideiglenes tűzszünet vagy valamiféle „befagyasztott konfliktus” mellett foglal állást – figyelmeztetett az orosz elnök.

Nem lenne szabad „tűzszünetnek vagy valamiféle szünetnek lenni, amelyet a kijevi rezsim arra használhatna fel, hogy pótolja a veszteségeket, átcsoportosítsa erőit és újrafegyverkezzen. Oroszország a konfliktus teljes és végleges befejezése mellett foglal állást” – hangsúlyozta Putyin.

Felháborodás Brüsszelben

A magyar miniszterelnök moszkvai útja az EU vezetői és tisztviselői részéről heves kritikát váltott ki, annak ellenére, hogy Orbán a nap folyamán leszögezte, hogy nem az uniót képviseli.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ” megbékítéssel” vádolta a magyar miniszterelnököt Putyinnal szemben (jelentsen ez bármit az „Európai Központi Bizottság” elnökének kijelentésében, ami ebben a formában nehezen értelmezhető – NIF szerk.). „Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat egy átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában” – állította Von der Leyen.

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Orbán oroszországi látogatásának semmi köze az EU-hoz, és hogy a blokk álláspontja a konfliktussal kapcsolatban változatlan.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Kijev harsány támogatója azután vágott vissza Orbánnak, hogy csütörtökön pletykák kezdtek keringeni a médiában a közelgő látogatásáról. Tusk azt állította, hogy nem tudja elhinni, hogy egy ilyen látogatásra sor kerülhet.
Kijev felháborodott Orbán moszkvai látogatása miatt.

Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki a tervek szerint az EU következő külügyi és biztonsági képviselője lesz, csatlakozott az Orbánt elmarasztaló nyugati tisztviselők kórusához. A magyar miniszterelnök „zavart akar kelteni” – állította Kallas.

Az ukrajnai konfliktus szélesebb körű hatása

Az Oroszország és Ukrajna közötti tartós konfliktus az egész európai régióra kihat a magyar miniszterelnök szerint, aki szerint a kontinensen eddig csak békeidőben volt a leggyorsabb és legtartósabb fejlődés.

Korábbi nyilvános megjegyzéseiben Orban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrajnai konfliktus eszkalálására irányuló nyugati eltökéltség Oroszországgal való közvetlen összecsapáshoz vezethet, ami katasztrofális következményekkel járhat minden érintett számára.

Budapest már korábban is azzal érvelt, hogy a konfliktus által kiváltott gazdasági korlátozások jobban ártottak az uniós országoknak, mint Oroszországnak, és nem sikerült Moszkvát meghátrálásra kényszeríteniük.

---

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt képen: Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel 2024. július 5-i moszkvai találkozóján © Sputnik / Valerij Sharifulin

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)