Russia Today: Görögország csatlakozott Magyarországhoz az Oroszország elleni szankciók következő körének megakadályozásáért

A Politico szerint az Oroszországgal szembeni 11. uniós szankciócsomagról folytatott tárgyalások Athén és Budapest ellenállása miatt megrekedtek, mivel Athén és Budapest azt szeretné, ha vállalatai lekerülnének a Kijev által összeállított „háborús szponzorok” listájáról.

A héten két brüsszeli tárgyalási forduló is úgy ért véget, hogy megállapodás nincs volt kilátásban – jelentette a portál szombaton több névtelenül nyilatkozó diplomáciai forrásra hivatkozva.

A fő akadály állítólag Kijevnek a hírhedt „szankció-kikerülők” és „a háború nemzetközi támogatóinak” listája, amelyen számos európai vállalat szerepel, egyszerűen azért, mert nem voltak hajlandóak megszakítani minden üzleti kapcsolatot Oroszországgal.

A Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) által összeállított listán olyan vállalatok szerepelnek, mint a német Metro, a francia Auchan, az olasz Buzzi Unicem cementgyártó vállalat és az osztrák Raiffeisen bankcsoport.

Magyarország volt az egyetlen uniós állam, amely a külügyminiszterek hétfői ülésén kifogást emelt, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kijev vádjai az OTP Bankkal szemben hivatalos formát ölthetnek a blokk következő szankciós csomagjában. Szerdán Görögország – a jelentések szerint – csatlakozott Magyarországhoz, mondván, hogy a szankciók kijátszására vonatkozó vádak „nagyon károsak” lehetnek a görög gazdaságra nézve is.

„Görögország megismételte, hogy amennyiben konkrét bizonyítékok merülnek fel a szankciók megsértésére vonatkozóan, ezeket technikai szinten az érintett tagállamok tudomására kell hozni, hogy azokat megfelelően ki lehessen vizsgálni, és aztán megfelelő intézkedéseket lehessen hozni”

– mondta a portálnak egy meg nem nevezett uniós diplomata.

A Politico azt állította, hogy az ukrán lista és az uniós szankciók következő fordulója nem függ össze, és hogy Athén és Budapest csupán politikai nyomásgyakorlás céljából tartja fel a tárgyalásokat. Az EU diplomatái azonban vonakodnak nyilvánosan megnevezni és megszégyeníteni a tárgyalásokat hátráltató országokat, állítólag attól való félelmükben, hogy más tagállamok, amelyek vállalatai Kijev célkeresztjében vannak, szintén szembe fordulhatnak az EU akaratával.

Információk szerint az EU vezető diplomatája, Josep Borrell elismerte a problémát, és

„most már rajta múlik, hogy az ukránokkal együtt dolgozzon a megoldáson”.

Budapest eddig semleges álláspontot képviselt a Moszkva és Kijev közötti konfliktussal kapcsolatban, nem hajlandó katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, és nem engedi, hogy nyugati segélyek haladjanak át a területén. Bár Magyarország jelentős mértékben részt vett az Oroszországgal szembeni jelenlegi uniós szankciókban, többször is bírálta a korlátozásokat, és ellenezte azokat, amelyek saját gazdaságát érintik, beleértve a hagyományos és nukleáris energiaszektort is.

Athén is dacol a blokk azon törekvéseivel, hogy megszakítson minden gazdasági kapcsolatot Moszkvával: a Görögország által importált orosz áruk tavaly több mint kétszeresére, 9,33 milliárd eurós (10 milliárd dollár) rekordösszegre emelkedtek. A két ország közötti kereskedelmi mérleg azonban 2022-ben negatív volt, az Oroszországba irányuló görög export értéke 156,4 millió euróra csökkent a 2021-es 206,6 millió euróról.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)