Példátlan támadás történt tegnap este Szevasztopol és a Krím ellen

Kérdésemre, hogy miért számított most megnövekedett támadásra azt mondta: „Két dolog miatt. Az egyik, hogy Harkovnál és a front több szakaszán gondban vannak az ukránok és az amerikaiak, tehát valami más eredményt akarnak felmutatni. A másik pedig, hogy a napokban lett 6 éves a kercsi híd, tehát kiemelt dátum ez minden krími számára”

Sokan gondolkoznak azon – hozzám is több ilyen kérdés érkezett – hogy miként lehetséges, hogy a Krímben ilyen jól működik a légvédelem, példának okáért Belgorodban pedig nem.

A válasz nem a légvédelem színvonalában van (a belgorodi srácok is mindent megtesznek), hanem a távolságban! A Szevasztopol elleni támadások 250 km-es minimum indítási távolságra vannak, míg a Belgorod elleniek 50 km-re! Magyarán ötször több idő van a támadó eszközök azonosítására és ez döntő fontosságú minden védelmi rendszer esetében.

Vlagyimir Putyin részben ezért is indította meg a Harkov elleni támadást, célként megjelölve egy védelmi pufferzóna létrehozását, így kitolva a normál tüzérség belövési távolságát (30-50 km) valamint a növelve a drón- és rakétacsapások észlelési idejét.

Most még nem tudni pontosan, hogy honnan indították a tegnap esti, ma hajnali rakétákat, azonban valószínűsíthető, hogy Herszon régióból, (a drónokról tudni, azokat Odesszából).

Nyilvánvaló, hogy az ATACMS 300 km-es hatótávolsága növeli az ukrán fegyveres erők harci képességeit, azonban az eddigi 30-35 rakétából konkrétan nem született találat. Káreseményként elmondható, hogy a lehulló törmelékek okoztak tüzet a belbeki reptér egyik melléképületében, valamint ma hajnalban egy szevasztopoli elektromos alállomás szenvedett károkat, amelynek a javítása egy napot vesz igénybe és addig részleges áramszünet van a városban.

Ez az „eredmény” igencsak kellemetlen lehet a nyugati technológia dominanciáját hirdetők számára és tökéletesen jelzi az ukrán maffiaállam reménytelen kísérletét Szevasztopol támadására.