Oroszország kilátásba helyezte az INF szerződés felmondását

Oroszország kilátásba helyezte a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésének tilalmáról (INF) Amerikával kötött szerződés felmondását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

Vlagyimir Jermakov, az orosz külügyminisztérium nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős vezetője a TASZSZ-nak adott interjújában az Egyesült Államok katonai lépéseivel indokolta a tervezett moszkvai intézkedést.

Az 1987-ben kötött INF szerződést 2018-ban felmondta Donald Trump, 2019-ben pedig az USA hivatalosan is kilépett belőle. Ezt követően Oroszország is felfüggesztette részvételét, bár hivatalosan még nem mondta fel a szerződést.

A Gorbacsov és Reagan által megkötött INF szerződés arra irányult, hogy az európai hadszíntérre ne telepítsenek több közép-hatótávolságú rakétát. Valójában a Szovjetunió, majd Oroszország nem is telepített ilyen fegyvereket határain kívülre, az Egyesült Államok viszont elárasztotta velük Nyugat-Európát. A NATO nukleáris haderejét gyarapította a brit és a francia atomütőerő is.

Az amerikai nukleáris fegyverek mindmáig Nyugat-Európában vannak, a NATO pedig kilenc hullámban terjeszkedett Keletre a Varsói Szerződés megszűnése, a Szovjetunió összeomlása, és a szocializmus leáldozása után Európában.

Április közepén amerikai Patriot légvédelmi rakéták érkeztek Ukrajnába.

Kijev tervezett NATO-felvétele után valószínűsíthetően nukleáris fegyvereket telepítenének Ukrajnába is. Ennek lehetősége annál is nagyobb, mivel a kijevi vezetés három nappal az ukrajnai orosz katonai beavatkozás előtt, 2022. február 21-én felmondta a budapesti memorandumot, melyben csatlakozott az atomsorompó egyezményhez, vállalta, hogy felszámolja nukleáris arzenálját és nem telepít atomfegyvert Ukrajna területére.

Március 25-én Putyin orosz elnök bejelentette, Oroszország taktikai nukleáris fegyvert telepített Fehéroroszországba. Az atomtöltet hordozására képes Iszkander rakéták átadásához akkor fogtak hozzá, amikor a NATO fontolóra vette csapatok küldését Ukrajnába, a NATO-tag Lengyelország pedig közölte, hogy kész csapatokat küldeni Ukrajna megsegítésére, ha Kijev többé nem tudna ellenállni az orosz előrenyomulásnak.

Vlagyimir Jermakov azt mondta a TASZSZ-nak, hogy az Egyesült Államok destabilizáló katonai lépései egyre törékenyebbé teszik a moratóriumot az ázsiai-csendes-óceáni térségben és Európában.

A Békekör tudósítója emlékeztet arra, hogy a március végén elnöki rendeletbe foglalt orosz külpolitikai koncepció értelmében lehetővé vált, hogy megelőző csapást mérjenek arra az ellenségre, amely támadásra készül Oroszország ellen.

Moszkva, 2023. április 25. kedd (MB)Magyar Békekör