Marija Zaharova orosz külügyminisztérium szóvivője beszél egy tájékoztatón. © Szputnyik / Pelagiya Tikhonova

Moszkva óva inti a Nyugatot az ukrajnai „katonai beavatkozástól”

Oroszország katonai beavatkozásként értékelne minden olyan lépést, amelynek keretében európai NATO-tagállamok csapatokat vezényelnének Ukrajnába egy esetleges tűzszünet esetén – figyelmeztetett Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Zaharova hangsúlyozta: a külföldi csapatokat „legitim célpontként” kezelnék.

Marija Zaharova szerdai rendszeres sajtótájékoztatóján kijelentette: az úgynevezett „tettek koalíciója” által tervezett előkészületek – melyek szerint egy brit és francia vezetésű kontingenst küldenének Ukrajnába – nem más, mint egy „leplezetlen terv a külföldi katonai beavatkozásra”. A szóvivő leszögezte, hogy ez Moszkva számára „kategorikusan elfogadhatatlan”.

Zaharova megismételte, hogy a nyugati erők ukrán földön történő állomásoztatása „bármilyen ürüggyel” veszélyt jelentene Oroszország biztonságára. „Ezeket a csapatokat legitim katonai célpontnak fogjuk tekinteni” – tette hozzá.

Lengyel katonák NATO-zászlót tartanak egy kiképzőgyakorlat végén 2022. július 3-án a lengyelországi Orzyszban. © Omar Marques/Getty Images

A szóvivő nyilatkozata azután hangzott el, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár kedden közölte: „néhány európai szövetséges” jelezte, hogy készek erőket vezényelni a térségbe egy megállapodás létrejöttét követően. Rutte szerint ez magában foglalna „szárazföldi csapatokat, vadászgépeket a légtérben és hajókat a Fekete-tengeren”, hozzátéve, hogy „az Egyesült Államok fogja biztosítani a hátországot”.

Kijev támogatói már régóta fontolgatják a csapatok esetleges bevetését. Franciaország és Nagy-Britannia január elején szándéknyilatkozatot írt alá Ukrajnával egy európai vezetésű „Többnemzetiségű Erő Ukrajnáért” létrehozásáról. Ez magában foglalná „katonai csomópontok” létrehozását a kiképzés és az újjáépítési képességek támogatására egy tűzszünet után. Emmanuel Macron francia elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Párizs egymaga mintegy 6000 katonát küldhetne, akiket várhatóan távol a frontvonaltól állomásoztatnának.

Ennek ellenére a Financial Times a hónap elején arról számolt be, hogy London és Párizs vonakodik a csapatok tényleges bevetésétől, hacsak nem kapnak szilárd támogatást az Egyesült Államoktól. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor kizárta amerikai szárazföldi csapatok küldését, bár jelezte, hogy Washington más módon nyújthat támogatást, hangsúlyozva, hogy a felelősség nagy részét az európai NATO-tagoknak kell viselniük.


Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt képen: Marija Zaharova orosz külügyminisztérium szóvivője beszél egy tájékoztatón. © Szputnyik / Pelagiya Tikhonova

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Itt várjuk hozzászólását!