Orbán Éva: A „Nagy Magyarország” ábrázolás és azt követő megjegyzésekhez

Az „Árpádsávos” zászló és a Szálasiék által használt nyilas zászlók vitája a Gyurcsány-éra alatti 16-17 éve történtek késztettek a témában kutatásra.

Arra kellett rádöbbennem, hogy amíg az Árpádsávos zászló esetében viszonylag könnyebben lehetett tájékozódni, addig a nyilasok zászló használatát illetően, zászlójuk milyenségét illetően falakba ütköztem, és elutasító magatartásra találtam, mintha mindez valami titok tárgyát képezné.

Elvégre a tények azt bizonyították, hogy a nyilasok soha nem használtak a heraldika szabályai szerint Árpád-házi (sávosnak nevezett) zászlót. A heraldikának szigorú szabályai vannak, mert nemzeteket képviselnek a hivatalos zászlók.

Az Árpád-házi történelmi zászló, az nem nyilas zászló, és a nyilas zászlót a piros mezőjében elhelyezett sávok nem teszik Árpád-házi zászlóvá, de mindkettő a zászló kategóriába tartozik.

Hazánkban az 1945-utáni időszak nem arról híres, hogy a magyar történelmet igazul, hitelesen tanították volna az iskolákban. Gondoljanak Rákosira, Kádárra vagy arra, hogy olyan szélsőséges oktatási minisztere is volt az országnak az SZDSZ részéről, aki szerette volna a magyar történelem érettségi vizsgát is eltörölni. Ha ugyanis a felnövekvő nemzedékek nincsenek tisztában a történelmi múltjukkal, nincs identitásuk, könnyebben „kezelhetőek”, manipulálhatóak, és használhatóak fel az adott politikai csoportok céljainak.

Napjainkban a sportvilágban most az a kérés érkezett, hogy a mérkőzésekről tiltsák ki a „Nagy-Magyarország” ábrázolásokat. Ez szerintem hétköznapi megfogalmazás, nem hivatalos, mert ez a Magyar Királyság területének ábrázolása. Az MLSZ először a válogatott mérkőzésekről való kitiltás mellett döntött.

A FARE, az UEFA diszkrimináció-ellenes csoportja, és a Nagy-Magyarország-jelképet többször kifogásolta, ami szerepelt az UEFA fegyelmi bizottsága előtt is. „Mindegyik esetben revizionistának és nacionalistának minősítették, szerintünk nem az” – mondta az MLSZ elnöke. Bár a FARE az Árpádsávos zászlót is kifogásolja.

Csányi Sándor az MLSZ elnöke is úgy nyilatkozott, mintha az „Árpádsávos” zászló ha csak rövid időre is, de a nyilasokhoz kötődne:

„amikor a fasizmust, a rasszizmust testesítette meg, annak jelképévé tették.”

Ez tévedés! Bár azt ő sem szeretné, „hogy ha valamelyik szurkoló kihoz egy Árpádsávos zászlót, azért büntessék a magyar drukkereket, a szövetséget és a válogatottat.” Csányi Sándor elnökként a „Nagy Magyarország” ábrázolást és az Árpád-házi zászló engedélyezését is kérni fogja az illetékesektől.

Sajnos még mindig, újra jelen van a témában az ismeretek hiánya.

Ezt követően a régi korok magyar zászló-használatára emlékeztetnék

 A honfoglaló magyarok elődeinek is voltak zászlóik. Őseink lovas-nomád közösségekben éltek, és mint a leletek is igazolják, meglehetősen magas kulturális szinten. Törzseik saját zászlóval rendelkeztek, és a VI. században a zászlórudakra totemjeiket tűzték, ami az eurázsiai nomád népeknél szokás volt.

A szkíták a Szarvast, a mi őseink a Turul madarat, a török-kagánok, a Farkasfejet.

A középkori hadi zászlókat két nagy csoportba sorolják.

A zászlórúdra merőlegesen elhelyezett zászló neve: gonfanon vagy gonfalon.

Itt a zászlórúdhoz merőlegesen illesztett zászlórész lényegesen rövidebb, mint a szélben lengő rész, mely általában a zászló anyagából két szalagban folytatódik, mely fecskefarokhoz hasonlítható.

A másik típus az un bannière zászló, melynek tengelye párhuzamos a rúddal (álló téglalap), és felső felén a zászló anyagát folytató farokban (pennon) végződik. Leginkább ezzel a zászló típussal találkozunk a Képes Krónika iniciáléiban, és ilyen az eredeti Árpád-házi zászlónk is.

Mind a két típusú hadizászlón előfordulhat jelvény, mely a rúdról került a zászló közepére. Az idővel címerré vált jelből kialakult a címeres zászló, amely a bannière (farkincás) formát vette fel.

A szakági kutatás mai álláspontja alapján az Árpád-házi zászlókról

(Rövid összefoglalás)

István király jelvénye a kereszt volt, mely a szokásoknak megfelelően előbb zászló rudja hegyén helyezkedett el, onnan került a bíborpiros anyagból készült királyi zászló közepére. Az ezüst kereszt kezdetben a zászlón a kereszténységet jelző sima kereszt volt, ami csak III. Béla idején alakul kettős-keresztté és egyben címerképpé. Ez a kettős-kereszt külön jelentéstartalommal bír. Szent István királyunk nem egyszerűen magyar király volt, hanem apostoli király is, aki a pápától egyedüli uralkodóként kapta meg azt a jogot, hogy országában egyházi méltóságokat nevezhessen ki.

Imre király korában a vágásos címerpajzs felváltotta a keresztes címert. Ettől az időponttól kezdve a két címer használata váltakozik, és így történt ez a zászló esetében is, mert a gyakorlat azt igazolja, hogy a mindenkori címer a mindenkori zászló függvénye.

A Képes Krónika kilencedik oldalán van egy miniatúra, mely Attila rómaiakkal, Cezumornál vívott csatáját ábrázolja. Külön érdekessége ennek a képnek, hogy jobboldalt az egyik katonának piros-fehér sávozású a pajzsa! Míg egy másik harcos fekete turullal díszített, aranyszínű zászlót emel magasra.

II. András király vörös-fehér, hétszer vágott Árpádsávos zászlót, utódai a vörös alapszínű ezüst kettős-keresztes zászlót használták.

Árpád-házi királyaink koronázásuk után Szent István bíborpiros mezőben hármas halmon kettős-keresztes farkincás zászlóját használták, míg az uralkodó család férfitagjai, pedig a hétszer vágott Árpádsávos zászlót a harcok idején.

A XIII. század végén a trónkövetelő Anjouk is a vágásos Árpádsávos zászlóval fejezték ki az Árpád-házhoz fűződő rokoni köteléküket olyan formában, hogy saját zászlójukhoz 1:1 arányban kapcsolták a sávozott zászlót.

Az Árpád-házi zászlók a Képes Krónika iniciáléiban és miniatúráiban önálló életet élnek, és négy fajta történelmi zászlónk fordul elő:

– A hun történelem kapcsán a piros lobogón a zászlórúd felé néző fekete turulmadaras, farkincás-típusú

– a XI-XII. század csatajeleneteit ábrázoló miniatúrákon a megkoronázott királyokat jelképező, a bíborpiros mezőben zöld hármas halmon ezüst kettős-keresztet ábrázoló farkincás zászló, és a családot, annak elsősorban férfitagjait jelképező, hétszer vágott négy piros és négy ezüst illetve fehér csíkot tartalmazó, piros csíkkal kezdődő Árpádsávos farkincás zászló,

-valamint a vegyes-házi királyok (Anjouk) Anjou-magyar összekapcsolt, szintén farkincás zászlója.

Helytelen a mentegetőzés! A dokumentumok nem azt igazolják

Döbbenet volt, amikor a tényekkel szembesültem, mert az iskolában én is mást tanultam.

16-17 éve a rendszeres tüntetéseken a piros-fehér-zöld zászló mellett mindennapossá vált a lyukas ’56-os zászló, és az „Árpádsávos” zászló jelenléte, ami egyes személyekből ellenszenvet váltott ki, nem tetszésükkel találkozott. Ezt a kialakult – gyűlölet keltésére alkalmas – alaphelyzetet politikai erők a maguk számára szerették volna kiaknázni úgy, hogy mint korábban is többször előfordult, a magyar történelmi nemzeti jelképek ellen igyekeztek lejárató-kampányt folytatni. Túlélte, és túléli ezt a Turul, a Szentkorona, és a történelmi Árpád-házi (ma sávosként nevezett) királyi zászló is. Ezek a jelképek ugyanis hozzátartoznak nemzeti múltunk örökségéhez, gyökerek, melyek erősíthetik egy nemzet önbizalmát.

A közbeszédben, a témában a Tv-műsorokban, sajtóban, rádióban a zászló ellen tiltakozó megszólalók egyértelműen arról szóltak, hogy a nyilasok olyan Árpádsávos zászlót használtak, melynek közepén, egy fehér mértani alakzatban (kör vagy rombusz) a zöld nyilaskereszt látható. Szerintük azokat a történelmi időket, a nyilas hatalomátvételt szimbolizálja ez a zászló, amikor ártatlan zsidó vallású embereket gyilkoltak le, hurcoltak koncentrációs táborokba felekezeti hovatartozásuk miatt. S ez azokban az emberekben, akik ezt a tragédiát megélték, félelmet kelt. Gyakorlatilag eljutottak a zászló betiltásának gondolatáig. Sajnos napjainkban – alaptalanul – ismét kezdődik a mentegetőzés.

Azok viszont – akik az Árpádsávos zászló védelmére keltek – egyértelműen állították, hogy a heraldika szabályai szerint ez a nyilasok által használt zászló nem azonos, a nyilas-jelvény nélküli, történelmi zászlóink sorába tartozó Árpád-házi királyi zászlóval, mert maga, a zászlón használt jel (a nyilaskereszt) megkülönbözteti attól. A heraldika törvényei szerint a zászlón lévő jel, maga a címer, és ez mindig egyedi.

Milyen írásos dokumentumok rögzítik a nyilas jelképeket?

A nyilaskeresztes zászló és jelvény nem állami, hanem pártjelkép volt, és ezért állami közlönyben a leírása nem is jelent meg. Még a pártjuk belső anyaga sem tartalmaz hivatalos leírást sem a zászlóról, sem a karszalagról, sem az általuk választott és használt jelről és színekről, sem azok eredetéről magyarázatot.

Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés, akkor miből következtethetünk?

Fennmaradt fotókópiákon sikerült a nyilas zászlókra rátalálnom, valamint megtaláltam Csonka Emil – Szálasi Ferenc országjárása című – könyvét, melynek gazdag képanyagában egyértelműen láthatóak a nyilasok által használt zászlók, de a Nemzeti Múzeum Fotótárában is találtam három fotót, melyek ugyanazt igazolják.

Szálasi kezdetben egyiket sem, hanem, helyette a „HIT” betűjel rovásképét használta. Későbbi pártjai már a zöld nyíl végű keresztet használták, közismert nevén a nyilaskeresztet, úgy, hogy H betűt illesztettek a kereszt szárainak találkozásába. A magyar jelleg erőteljesebb kihangsúlyozása végett úgy a zászlójukhoz, mint a karszalagjukhoz 9 sávos vörös-fehér csíkozást illesztettek párnás megoldásként az eredeti 8 helyett.

Például Rákosi sem dobta ki a piros-fehér-zöld zászlót, csak saját jelével a szovjet mintára készült Rákosi-címerrel megmásította. ’56-ban mi sem határolódtunk el a nemzeti zászlónktól, mindössze kivágtuk belőle az idegen felség-jelet.

A Nyilaskeresztes Párt zászlóiról, a fellelhető fotó-dokumentáció alapján

A múzeumok fotótáraiban a vita tárgyát képező zászlóra ugyan nem bukkantam rá, de találtam két másik zászlót, melyet minden kétséget kizárólag Szálasiék használtak.

A korábbi – német zászlóra emlékeztető – nyilas zászló a következőképp nézett ki: vörös fekvő téglalap alakú zászlótestben középen fehér körben zöld nyilaskereszt. Ez a korábbi jellegzetes nyilas zászló sok felvételen látható. A Nemzeti Múzeum fotó tárában őrzött kép is erről tanúskodik.

A kép nyilvántartási adatai: Jk.808 Nyilasgyűlés az Andrássy út 60-ban

A később használatba került – a Hadtörténeti Múzeum tájékoztatása szerint 1942 óta használt – zászlót „klasszikus nyilas zászlóként” tartják a történészek számon. Ennek a zászlónak a leírása a következő:

A zászló, fekvő téglalap alakú, osztott, un. harmadolt megosztású. A zászlórúd felöli részen a zászlórész harmadrészét a korábbi, nyilas jellel ellátott, vörös zászló teszi ki, közepén fehér mértani alakzatban, leginkább rombuszban zöld, kifutó nyilaskereszt, melynek szárai találkozásában fehér H betű található. A zászló középső és lengő részén 9 vörös-fehér sáv, un. „Árpádsáv” helyezkedik el, ami szemben a klasszikus hétszer vágott 8 Árpádsávval szemben a heraldikában pólyásnak nevezett megoldás, mert vörössel kezdődik és végződik a csíkozás, benne 4 fehér és 5 vörös sáv van. Erről a zászlóról is sikerült fotódokumentációt találni.

A Nemzeti Múzeum fotótárában az alábbi két kép is dokumentálja a létezésüket:

Jk.718 Nyilaskeresztes zászló az egyik pesti kerületi nyilasházon (színes)

Jk.802 Nyilaskeresztes zászló egy Kossuth téri ház ablakában

Csonka Emil Szálasi Ferenc országjárásáról írt könyve különösen érdekes fotódokumentumokat őriz. Két olyan kép is fellelhető benne, ahol utcán vonulnak fel zászlóikkal a nyilasok. Az itt közölt kép különösen alátámasztja azt, hogy az Árpádsávos zászló semmiképp nem téveszthető össze a nyilasok zászlójával, melyen „Árpádsávok” is – bár eggyel többen – vannak.

Ezeken a zászlókon egyértelműen látszik, hogy a zászlórúd felöli részen a korábbi nyilas zászló van, álló téglalapként, a rúddal párhuzamosan helyezkedik el, és azt követően következik a párnás megoldással a 9 „Árpádsáv” az anyag középső és lengő részén, mely így együtt a fekvő téglalap formát adja ki.

Az a feltételezett, harmadik nyilas zászló, ami alapján az indulatos vita zajlott, a fellelhető dokumentumok közt nem található, mert nem került bevezetésre.

Az előzőkben dokumentált tények alapján leszögezhetjük, hogy a két nyilas zászló egyike sem azonos, még csak nem is hasonló, az Árpád-házi zászlóhoz.

Külön érdekességként említem meg, hogy a Kádár-korszakban, amikor a pártállami ideológia minden megjelenést külön engedélyhez kötött, a történelmi zászlókról bélyegsorozat készült, és köztük a 40 filléres bélyegen az Árpád-házi zászló volt.

A hétszer vágott Árpádsávok (4 piros és 4 ezüst ill.fehér) alkalmazása életünk több területen külön is megtalálható. Például települések címerében, iskolát vagy végzettséget kifejező, jelvények között is előfordul. A Magyar Honvédség alakulatainál és oktatási intézményeinél is megtaláljuk az Árpádsávok használatát.

A Magyar Köztársaság hivatalos államcímere közismert. A címerpajzs fele-fele részben az Árpád-házi királyok két címerét, s egyben zászlaját emelte legméltóbb jelképünkké, a címerpajzs fölött elhelyezett Szentkoronával.

Szimbolikus mondanivalómat a magyar mitológia kerecsen sólymával zárnám. A Turul, ott van Attila és Szent István zászlóján, és történelmi múltunk kitörölhetetlen részévé vált, és az is marad nemzeti jelképeinkkel együtt. De: akik a szívükben nem magyarok, azok nemzeti jelképeinkhez sohasem tudnak felnőni. Talán ez is oka annak az ádáz dühnek és gyűlöletnek, amelyet folyamatosan szítanak a magyar jelképek és a nemzetben gondolkodók ellen.

Arra kérem az érdeklődőket, ha nem hinnének nekem, nézzenek utána maguk is az itt leírtaknak. Remélem sikerült egy kis segítséget nyújtanom az eligazodásban, azoknak, akiknek ismeretlen volt ez a terület, és ez okból, félre tudták vezetni őket.

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Mert a történelmi Árpádsávos zászlót a nyilasok soha nem használták.

Orbán Éva

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)Kiemelt képen Orbán Viktor miniszterelnök és Dzsudzsák Balázs