Odesszát mindenképpen meg fogják szállni az orosz csapatok
Elérkezett az az idő, amikor már komolyan felvetődött annak lehetősége, hogy Oroszország megszerzi Odesszát. Ezt eddig lehetetlennek gondolták, de az amerikaiak kihátráltak Ukrajna mögül, az EU által beígért horribilis katonai segélynek se híre, se hamva, viszont Moszkvának kész forgatókönyve van a fekete-tengeri kikötőváros megszerzésére. Ha az oroszok elfoglalják Odesszát, akkor ez biztosan fordulópont lesz a háború kimenetelében.
Most már egyre gyakrabban merül fel, hogy Oroszország valamilyen úton megszerzi a Fekete-tenger partján fekvő fontos kikötővárost, Odesszát. Kijev a hírekre reagálva gondosan felépített ellenpropagandába kezdett, például az Odessa Journal csokorba foglalta azokat a harcászati híreket, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy Moszkva ezt katonai erővel nem képes megtenni.
Történetesen olyan mondatok jelentek meg a lapban, mint például „az orosz csapatok másfél éve nem tudták elfoglalni Csasziv Jart, kilenc hónapja sikertelenül támadják Torecket.” …… „Az oroszok, miután 2022 novemberében elmenekültek a Dnyeper jobb partjáról, még egyetlen sikeres ellentámadást sem hajtottak végre, és nem képesek tömeges folyami átkelésre.”….. „A Dnyeper jobb partján lévő Herszon és Mikolajiv régiókban folyó harcok 180 kilométerre vannak Odesszától, ami leküzdhetetlen távolságot jelent az orosz csapatok számára.”
Hivatalos orosz források azonban cáfolják az ukrán harci sikerekről szóló híreket. Moszkva csapatai ugyan lassan, de folyamatosan nyomulnak előre. Ami pedig a 180 kilométeres távolságot illeti, ha szárazföldön nem is. de a levegőből az oroszok csapást tudnak mérni Odesszára, ahogy ez idén április 15-n történt.
A kijevi ellenpropaganda amolyan, szocialista időkből itt maradt „hurrá optimizmus”, annál is inkább, mert az írás idén március 23-n jelent meg, három héttel az után, hogy Donald Trump bejelentette: felfüggeszti az Ukrajnának szánt katonai segélyeket.
A kialakult katonai és diplomáciai helyzet több szempontból is alááshatja Ukrajnának azt a törekvését, hogy mindenáron megtartsa a számára kulcsfontosságú Odesszát.
Az első szempont, hogy a Kreml kimondva, vagy kimondatlanul, de soha nem mondott le a mindig is orosz városnak tartott Odesszáról. Moszkvának ez nem csak presztízs, hanem érzelmi kérdés is. Emlékezzünk a 2014-n oroszellenes pogromra. Az év május 2-n oroszbarát és ukrán tüntetők csaptak össze Odesszában. Az orosz demonstrálók a szakszervezetek székházába menekültek, amelyet az ukránok rájuk gyújtottak, 32 ember meghalt.
Mint tudjuk, az ukrajnai háború is többek között azért robbant ki, mert Moszkva megelégelte a kelet-ukrajnai Donbászban élő oroszok szisztematikus üldözését.
Egy másik fontos szempont, amiért Moszkva ambicionálja Odessza megszerzést, hogy ezzel Ukrajnát elvágná a Fekete-tengertől, megfosztva a fontos kikötőtől. Ez konkrétan azt jelentené, hogy Kijevnek nem maradna más választása, mint a megadás.
És akkor még nem jutottunk az orosz érdekek listájának a végére. Odessza és a hozzá tartózó régió határos a NATO tagállam Romániával, valamint Moldovával. Ami az utóbbit illeti, annak a nemzetközileg elismert határain belül van a többségében oroszok lakta szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaság, ahol jelentős számú orosz katonai alakulat tartózkodik.
Felmerül a kérdés, hogy ha Oroszország nem képes katonai erővel megszerezni ezt a területet, akkor mi módon juthat hozzá?
Egyáltalán nem biztos, hogy Moszkvának erre ne lennének katonai megoldásai. A legkézenfekvőbb, hogy északkeleten fokozná a nyomást Donbászban és kísérletet tenne a terület nyugati, ukránok által lakott – a térség keleti része már Oroszországhoz csatlakozott – részének az elfoglalására is.
Ez Kijevet arra kényszerítené, hogy sürgősen csapatokat csoportosítson át a területre, ami nagyon gyengítené Odessza védelmét. Az amerikai katonai segélyek hiánya miatt, egyébként is Ukrajna nagyon súlyos helyzetbe kerülhet.
A Bloomberg már tavaly február 29-én arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is abban reménykedik, hogy elfoglalja a nagy ukrán városokat, például Kijevet és Odesszát is – állítja a The Kyiv Independent
És akkor még ott vannak a diplomáciai eszközök is. Ukrajnában, mint ha nem vették volna észre, hogy Washington és Moszkva közvetlenül, Kijev nélkül tárgyal egymással. Nagyon könnyen előfordulhat, hogy az ukránok lakta donbászi régióval szemben támasztott igényének feladásáért, Moszkva cserébe Odesszát és annak körzetét kéri az amerikaiaktól. Ilyen alku születhet a két szuperhatalom között, főleg akkor, ha az orosz elnök ehhez köti a tartós tűzszünet aláírását.
Akkor Zelenszkij olyan helyzetbe kerül, ahol nincs már diplomáciai mozgástere.
A két nagyhatalom viszont eléri a célját: az oroszok presztízs és geostratégiai nyereségre tesznek szert, az amerikaiak pedig úgy adhatják elő belpolitikailag az alkut, hogy az ő közreműködésükkel jött létre az átfogó és tartós tűzszünet.
Kiemelt kép: 2014. május 2. Az ukrajnai odesszai összecsapás során 38-an haltak meg tűzben, további 30-an pedig szén-monoxid-mérgezést szenvedtek a szakszervezet épületében. / Fotó: © Maksym Voytenko / Anadolu Agency / Getty Images
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
