Nyolcszáz év után tört ki az izlandi vulkán, a székelyföldi tűzhányó még szunnyad
Több tűzhányó esetében is kimutatták már, hogy működésük során több tízezer, sőt több százezer éves szünet is volt. Ilyen például az új-zélandi Ruapehu vulkán vagy a mexikói Nevado de Toluca, és ilyen a székelyföldi Csomád is. A Föld mintegy 1500 potenciális tűzhányója mellett ezek akkor jelenthetnek veszélyt, ha alattuk még van olvadéktartalmú magma. Az izlandi vulkán nyolcszáz év szünet után aktivizálódott.
Hetek óta tapasztalható aktivitást követően hétfő éjjel kitört az izlandi Grindavík melletti vulkán a Reykjanes-félszigeten. A hatóságok már korábban evakuálták a város 3600 lakosát. A földfelszín három és fél kilométer hosszon repedt fel, a kitörés során száz-kétszáz köbméter láva ömlik ki másodpercenként, sokkal több mint a térségben tapasztalt legutóbbi kitörés során.
Izlandi vulkánra épült település
Hogyan lehet egy népszerű turistaközpont, valamint egy település ilyen veszélyes helyen? Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója november közepén arról beszélt, hogy hosszú időn keresztül ez az ország egyik legnyugodtabb területe volt.
Utoljára nyolcszáz éve tört ki vulkán a Reykjanes-félszigeten, azaz az emberek generációi éltek itt úgy, hogy ez egy biztos helyszín a megtelepedésre még akkor is, ha a felszínét nagyrészt terméketlen lávatakaró borítja.
A helyzet 2019 végén változott meg, amikor intenzív földmozgások kezdődtek.
Izlandon nyolcszáz éve szunnyadó vulkán mozdult meg, de kitörhet-e egy vulkán akár több tízezer év nyugalmi időszak után? Ha igen, akkor ez mivel magyarázható és mi vezet ahhoz, hogy a vulkánkitörések veszélyesebbé, azaz robbanásos jellegűvé váljanak? Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint ezek kulcskérdések a vulkáni veszély előrejelzésben. Hiába van szunnyadó fázisban egy vulkán, nagyon gyorsan aktív állapotba kerülhet.
A történelmi időkben számos olyan vulkánkitörés volt, amikor hosszú szunnyadás után éledt fel a tűzhányó. Ilyen példa a chilei Chaitén, ami 2008. május 2-án, nem sok előjelet adva tört ki. A történelmi idők egyik legnagyobb kitörése az indonéziai Tambora volt 1815-ben, ami globális kihatású volt. Ismereteink szerint ezelőtt négy-öt ezer évig nem működött a vulkán! A Tamborához közeli Samalas szintén több ezeréves nyugalom után éledt fel, az 1257-es kitörés talán még a Tamboránál is nagyobb volt.
Szintén indonéz példa a szumátrai Sinabung. Erről is azt hitték, hogy kialudt vulkán, mert egyáltalán nem volt ismert egyetlen kitörése sem az elmúlt tízezer évből, aztán 2010-ben váratlanul feléledt, majd három év szünet után, 2013-tól csaknem egy évtizeden keresztül a föld legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója volt, kitörései számos halálos áldozatot követeltek. Jó példa a „lusta” működésre a Yellowstone, amivel sokszor példálóznak: bár mindenki (?) várja a kitörését, utoljára hetvenezer éve működött! A Yellowstone alatt óriási magmatározó van, rengeteg jel utal arra, hogy sokszor újabb magmaadaggal töltődik fel, azaz „él” a vulkán.
Róma mellett található a Colli Albani, ami a Csomádhoz hasonlóan legutóbb harmincezer éve tört ki. Számos tanulmány mutatta ki, hogy alatta van magma, nagyon jelentős a szén-dioxid-gáz kiáramlása is, a szakma komolyan számol azzal, hogy nem kialudt vulkánról van szó. Amikor a műholdas radartechnika elterjedt, több vulkán esetében is kimutattak erős felszínemelkedést, volt, ahol másfél métert az elmúlt évtizedek alatt. Ez pedig a földkéregben lévő magma nyomását jelzi. Ilyen a bolíviai Uturuncu, amit szintén kialudtnak gondoltak, hiszen 270 ezer éve volt az utolsó kitörés. Azonban vagy fél métert emelkedett a felszíne az elmúlt mintegy két évtizedben. A megindult kutatások felfedték, hogy hatalmas magmatározó van alatta, ami a középső Andok számos vulkánját táplálhatja. Ez ismereteink szerint a Föld legnagyobb magmatározója: térfogata több százezer köbkilométer (szerencsére alapvetően kristálykása alkotja, azaz nem áll kitörésre készen)!
A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva olvasható.
Kiemelt kép: Lávafolyam fénye világítja be az éjjeli égboltot a Reykjanes-félszigeten, Grindavík délnyugati halászvárostól mintegy 4 kilométerre 2023. december 18-án, miután késõ este 3,5 kilométeres repedés keletkezett a földfelszínen. (Fotó: MTI/AP/Marco Di Marco)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
